A betörő, akit mindenki szeret (1)


Bíró Szabolcs  2008.2.26. 12:41

Bernie Rhodenbarr, New York Robin Hoodja...

„Nem akarom megvédeni magam erkölcsi szempontból. A betörés morálisan elítélendő, ezzel tisztában vagyok. De nem egy koldustól loptam, nem is egy gyerek szájából a kenyeret, és nem is olyan tárgyakat, amikhez a tulajdonosukat mély érzelmi kötelék fűzi. Megmondom őszintén, imádom a gyűjtőket. A legkisebb lelkifurdalás nélkül fosztogatom a gyűjteményüket.”

A fenti idézet akár Bernie Rhodenbarr curriculum vitae-je is lehetne, annyira tökéletesen összefoglalja a New York-i betörő fő tevékenységi körét. De mielőtt túlságosan is előreszaladnánk a történetben, utazzunk vissza egészen 1977-be, és nézzük csak meg, ki is az a Bernie Rhodenbarr, ki lehet az a betörő, akit mindenki szeret?

A kezdetek

Lawrence Block amerikai író 1938-ban született, első novelláját pedig már 1957-ben, tizenkilenc évesen publikálta. Foglalkozott pornográf regényekkel, valójában ezzel kezdődött regényírói karrierje. Ebből a meglehetősen szélsőséges műfajból evezett át a kalandregények vizére, majd 1975-ben megírta első krimijét, Az apák bűneit, amely a ma már 15 kötetet számláló Matt Scudder-sorozat első darabja volt.

Bár a sorozat mára rendkívüli karriert futott be, egyes epizódjait több díjjal is kitüntették, Az apák bűnei láthatóan még nem emelte szerzőjét megérdemelt helyére. Ugyanis, ha hinni lehet a fáma szavának, Block 1977-ben olyan mély hullámvölgybe került, hogy elhatározta, betörésből fogja megkeresni a kenyerét. Ezt olyannyira komolyan gondolta, hogy szabályosan tanulni kezdett más betörőktől, egy csomó mindent megtudott különböző zárszerkezetekről, na meg persze azok feltöréséről.

Aztán egyszer csak eszébe jutott egy elég őrült lehetőség: vajon mi lenne, ha az üresnek hitt lakásban egy hullát találna, majd pechjére megérkezne a rendőrség is? Az igazi írót az választja el a magát csupán írónak tartó embertől, hogy míg az utóbbi csak eljátszik a gondolattal, addig az igazi író továbbszövi a gondolatot, egész kis bonyolult történetet kerekítve az egészből, és leül az íróasztalához, hogy megírja azt. Lawrence Block bebizonyította, hogy ő igazi író: így született meg Bernie Rhodenbarr karaktere, meg persze egy nagysikerű sorozat első darabja, A betörő, aki parókát viselt címmel. Azt már mondanom sem kell, hogy ezután már az is elég volt a napi betevőhöz, ha Block helyett Bernie tört be valahová…

Egy betörő mindennapjai

Bernie nem szuperhős. Nem csatlakozik a ponyva- és kalandregények főszereplőihez, akiknek átlagon felüli az észjárásuk, a csáberejük, akik úgy globálisan sokkal nagyobb kalibernek számítanak az őket körülvevő emberekhez képest. Bernie Rhodenbarr csupán egy átlagos nagyvárosi polgár, a legtöbb főhőstől jócskán eltérő szakterülettel. Na jó, talán valamivel mégis kirí a szürke társadalmi masszából: a többségnél jóval humorosabb és sokkal pechesebb…

Bernie alaposan ügyel arra, hogy ne kerüljön összetűzésbe embertársaival (na meg a rendőrséggel), így kizárólag olyan lakásokba tör be, amelyekben épp nem tartózkodik senki. Előre becsönget, feltelefonál, vagy egyszerűen kifigyeli, mikor távozik a lakó, majd akcióba lép. Csakhogy a hullák nem veszik fel a telefont, így könnyen előfordulhat, hogy a padlón ott egy holttest, majd megjelenik a rendőrség is – és Bernie Rhodenbarral rendre elő is fordulnak hasonló dolgok. Nos, a könyvek rendre így kezdődnek, eltérő módon a legtöbb bűnregénytől: míg azok zömében a nagy balhé jelenti a regény csúcspontját, addig a Bernie-könyvekben maga a balhé adja a kezdő löketet.

A sorozat különlegessége persze nem ebben rejlik. A szokatlan helyzetből kiinduló szokatlan nyomozás és az agyoncsavargatott csattanó már magában is bombajó sztorit garantálna, de Block úgy alkotta meg a karaktert, hogy az egyes regények legalább negyede vagy egyharmada poénos szituációkból, vicces beszélgetésekből és jó kis filozófikus gondolatokból, bölcsességekből álljon. Talán pont ez adja meg a betörő-könyvek igazi ízét, és emiatt lehetséges az is, hogy a harmadik könyv után szinte már nem is fiktív figuraként, hanem közeli haverként kezeljük a karaktert.

A recept tehát egyszerűnek tűnik: Bernie rendre rossz helyekre tör be, egy halottat talál maga mellett, a rendőrség pedig folyton őt gyanúsítja. Jön a nyomozás, telefonálgatás, miközben persze nem mehet haza, a fejünkre pedig sorozatos poénbombák potyognak, végül következik a nagy leleplezés. Ez utóbbi valóban nagy és rendkívül agyafúrt, hiszen ha nem figyelünk eléggé, kénytelenek leszünk egyes bekezdéseket újraolvasni. Nem véletlen, hogy a szerző (saját bevallása szerint) a Bernie-regényeken agyal a legtöbbet, ezeket előzik meg a legnagyobb előkészületek.

(Folytatjuk)



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

A betörő, akit mindenki szeret (2)

Bíró Szabolcs

A sorozat darabjai.

2008.3.1.   

A rovat további cikkei

Szlovákul szeretni

Huszár Ágnes

A rendkívül megkapó, egyszerűségében nagyszerű könyvborítón már akkor megakadt a szemem, amikor a kiadó még a megjelenés előtt a világhálón hirdette Durica Katarina legújabb regényét.

2016.6.10.    27


Hétköznapi hőseink

Tompa Orsolya

„Mindenkinek szüksége van egy képzelt világra, ami segít a nehéz időkben.” (Olvasmányélmény)

2016.4.13.    5


Mosolyogni tessék!

Fekete Krisztina

Avagy mindaz, amit Janikovszky Évától tanultam...

2015.4.1.  1    56


Mitől lesz isten az ember?

Póda Csanád

Recenzió a Pesti Magyar Színház Frankenstein című előadásáról.

2015.3.3.    24


Swing – az új magyar sikerfilm

Kiss Adrienn Éva

A legújabb magyar gyártású vígjáték három különböző generációjú nő történetét dolgozza fel.

2015.1.21.    10


És a hegyek visszhangozzák

Pénzes Tímea

A kabuli születésű író és orvos világsikerű regényeiért (Papírsárkányok, Ezeregy tündöklő nap) számos olvasó rajong.

2014.11.6.    5


Erlend Loe: Fvonk

Pénzes Tímea

Egy viszonylag vékony kötet, amely főként kétszemélyes párbeszédekből áll. Két férfi párbeszédéből. (Könyvrecenzió)

2014.9.16.   


100 magyar baka

Szilvási Krisztián

Már 100 év is eltelt azóta. Többségében békében, legalábbis az első világháborúhoz mérten, viszonylagos békében.

2014.8.14.   


Senko Karuza: Szigetlakók

Pénzes Tímea

A lapokról egy letűnőfélben levő életforma köszön vissza, ami sok turista számára jelenti a paradicsomot...

2014.7.17.   


Eldorádó – a poklon túl

Pénzes Tímea

A menekült tematika, legalábbis a hírek szintjén, jelen van mindennapjainkban, de szépirodalmi feldolgozása ritkaságszámba megy.

2014.6.5.    6


Stefano Benni: Gyorslábú Achille

Pénzes Tímea

Amikor hősünk, kéziratokkal a hóna alatt, kilépett az ajtón, a világ nem volt meg.

2014.4.25.    9