A betörő, akit mindenki szeret (2)

Bíró Szabolcs  2008.3.1. 18:07

A sorozat darabjai.

Bernie kalandjait magyarul az Agave Könyvek kft. gondozza, Kuszkó Rajmund jóízlésű borítóival és Varga Bálint élvezetes tolmácsolásában. Az alábbiakban nem soroljuk fel a sorozat mind a tíz darabját, csak az eddig magyarul is megjelent öt epizódot. A cím alatt zárójelben közöljük a megjelenés dátumát, először az első eredeti, a törtjel után pedig a magyar kiadás évét.

A betörő, aki parókát viselt
(1977/2004)
Az alapszituáció, melyről már cikkünk elején is szó esett. Bernie egy ismeretlen férfi megbízásából betör egy lakásba, hogy elhozzon onnan egy bizonyos tárgyat. Csakhogy időközben megérkezik két járőröző rendőr, akik – Bernie-vel ellentétben – észreveszik a hálószobában fekvő holttestet is. Nincs más megoldás, betörőnk elrohan. Haza nem mehet, hát feltöri egy lakás bejárati zárját, ahová jó ideig biztosan nem jönnek vissza a lakók. Hamarosan csatlakozik hozzá a vonzó Ruth, aki akkor sem futamodik meg, amikor tudomást szerez a történtekről. Közös nyomozásuk ezzel megkezdődik, Bernie parókája pedig állandóan le akar csúszni a fejéről. Ebben a kötetben ismerjük meg Ray Kirschmannt, New York legjobb pénzért kapható zsaruját, aki ezután a sorozat állandóan visszatérő mellékszereplőjévé válik, na meg Bernie sajátos életfelfogását és munkamenetét, nem is beszélve a világ egyik legjobb szomszédnőjéről. És hogy miféle parókát emlegettem az imént? Annak már járjon utána a Kedves Olvasó!

A betörő, akit szekrénybe zártak
(1978/2005)

Az első alkalom, amikor Bernie úgy tör be valahová, hogy valójában esze ágában sem volna megtenni. A gond ott kezdődik, hogy miközben a fogorvosa nagy elánnal turkál betörőnk szájában, néhány vidám szóval elárulja: tudja, hogy Bernie-nek honnan van pénze. Nem is árulja el senkinek, hacsak nem tesz meg neki egy szívességet. A fogorvos ugyanis egy csúnya váláson van túl, és szeretne bosszút állni volt feleségén: megbízza Bernie-t, hogy jó alaposan rámolja ki a nő lakását, és akkor semmi baj nem lesz. Mivel nincs túl sok választása, Bernard ismét felhúzza tenyérkivágásos gumikesztyűjét, és nekilát a kirámolásnak. Éppen összeszedi egy táskába az ex-feleség minden ékszerét, amikor a nő váratlanul hazaér. Bernie bezárkózik a szekrénybe, és magában imádkozik, hogy észrevétlen maradhasson. Ez a kívánsága teljesül is, csakhogy miután kiengedi magát ideiglenes rejtekhelyéről, ott találja az asszonyt a padlón, élettelenül, szíven szúrva. És még az ékszerek sincsenek sehol…

A betörő, aki szeretett Kiplinget idézni
(1979/2006)
Bernie Rhodenbarr látszólag jó útra tért: a Barnegat használtkönyv-kereskedés büszke tulajdonosaként éli a szürke polgárok életét, egész nap a pult mögött olvas, elkapja a bolti szarkákat, delenként a Pudliművek tulajdonosával, Carolynnal ebédel, mindemellett pedig Ray Kirschmannek magyarázza nagy erőkkel, hogy ő már túl öreg a betöréshez, mostantól a törvénytisztelő polgárok sorát bővíti. Persze akadnak kivételek. Ilyen kivételes esetnek számít az is, amikor egy nap beállít hozzá bizonyos Rudyard Whelkin, és megbízza, hogy lopja el neki Kipling egy rendkívül értékes kötetét, melyből az egész világon mindössze egyetlen példány létezik. Bernie elfogadja a megbízást, sértetlenül leszállítja a könyvet, aztán hirtelen álomba merül. Amikor felébred, egy pisztolyt talál a kezében, maga mellett pedig egy halott nőt, akit azzal a bizonyos pisztollyal küldtek át a másvilágra. A lakás persze tele van Bernie ujjlenyomataival. Az első feladat természetesen mihamarabb eltűnni a lakásból, amit nehezít, hogy a rendőrség már az ajtón dörömböl. A második, hogy megtalálja a gyilkost, amit pedig az nehezít, hogy a hatóságok már megint Bernie-t körözik, a megbízó pedig szőrén-szálán eltűnik, Kipling ritka könyvének egyetlen példányával együtt…

A betörő, aki Spinozát olvasott
(1980/2007)
A negyedik kötetben Carolyn már úgy tér vissza, mint Bernie állandó társa a bűnben, ő pedig bármennyire is jól játssza a becsületes antikvárius szerepét, minket már nem tud átverni: mi tökéletesen tisztában vagyunk vele, hogy a betörő mindig is betörő marad. Egy éjjel Carolyn kíséretében egy gazdag család puccos lakását készül kirámolni, a jelek alapján azonban valaki már megelőzte őket. A nagy felfordulás közepén azért sikerül pár értékes tárgyat találniuk, majd sürgősen el is húzzák a csíkot, hogy este meglátogathassák a kedves Abel Crowe-t, az orgazdák gyöngyét. Bár először nem számítanak nagy üzletre, Abelnál kiderül, hogy egy rendkívül értékes érmére tettek szert, és bár nem kis időbe telhet, de nagy pénzt akaszthatnak le vele. Ezzel a boldog tudattal térnek hát haza, hogy másnap reggel kiderüljön: a feldúlt lakásban harmadszor is járt valaki, hogy megölje a ház úrnőjét, és ami még rosszabb, a rendőrség Abel Crowe-t is holtan találja otthonában. Az érme persze nyomtalanul eltűnik…

A betörő, aki úgy festett, mint Mondrian
(1983/2007)
A kaland ezúttal egy egyszerű munkával kezdődik: Bernie Rhodenbarrt egy gazdag férfi keresi fel, hogy megkérje, becsülje fel otthoni könyvtára értékét. Bernie örömest elmegy, és egy kis csúszópénz fejében fel is értékeli a férfi könyveit, majd tiszta lelkiismerettel hazaballag. Otthon azonban Carolyn várja részegen, és közli vele, hogy az egyik macskáját elrabolták, a váltságdíj pedig irreálisan magas: negyedmillió dollár. Ha Bernie betörne a férfi lakásába, akinek nemrég még a könyveit tanulmányozta, és ellopná a falon függő Mondriant, pont ennyi pénzt kapna érte. Nemsokára rá is szánja magát az akcióra, de csalódnia kell, a festmény ugyanis szőrén-szálán eltűnt. Üres kézzel tér tehát haza, hogy kisvártatva megtudja, míg ő az ellopott Mondrian után kutatott, a tulajdonos holtteste végig ott volt az egyik szekrényben. A rendőrség, mint már megszokhattuk, most is Bernie-t gyanúsítja, ami azért is tűnik egyértelmű megoldásnak, mert a lakás tele van a betörő ujjlenyomataival. Azt meg persze senki sem hiszi el, hogy könyvszakértőként volt jelen a helyszínen. Bernie tehát ismét nyomozni kezd, hogy egy kis segítséggel és némi agyafúrt cselezéssel pontot tegyen a bonyolult ügy végére.

Bernie Rhodenbarr tehát már öt éve folyamatosan lopja be magát a magyar olvasók szívébe, és biztosak lehetünk benne, hogy még legalább ugyanennyi kötet erejéig fog minket szórakoztatni, és bevezetni saját, bűnösen színes világába.

Reménykedjünk benne, hogy Lawrence Block nem éri be tíz kötettel, és nemsokára folytatja a betörő kalandjait, de hogy addig se maradjunk szórakozás nélkül, várjuk reménykedve a további magyar kiadásokat!

Hozzászólások

@

Küldés