Az erényöv titkos történetei


Cseh Gizella  2010.7.28. 6:41

Kiállítás a budapesti Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban.

A téma rendhagyó, a megvalósítás interaktív, a megközelítés sokoldalú. Az erényöv mint mítosz és mint valóság, mint műtárgy és mint narratíva egyaránt életre kel a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum most megnyílt kiállításán.

Az erényöv használatának eredete a közhiedelem szerint a keresztes háborúk korába nyúlik vissza, célja pedig az asszonyi hűség kikényszerítése–biztosítása volt (a történetek a háborúba induló lovagokról és az asszonyaik derekára helyezett fémövekről valószínűleg mindenki által ismert históriák). Ez az elképzelés azonban hamis. A középkorban használt erényövek mítosza a 16-18. században jelent meg – a középkor és a reneszánsz korának embere ezt még nem ismerte; az „erényöv” fogalmát metaforikusan, átvitt értelemben alkalmazta. Aztán a mítosz térben és időben terjedt, majd fokozatosan „testet öltött”: a 20. század végéig nemcsak a tudományos és ismeretterjesztő irodalomban maradt fenn, hanem sok múzeumi intézmény maga is megpróbált hozzájárulni a monda fenntartásához–fennmaradásához; ergo a történetiség igazolásához kívánt adatokat és tényeket szolgáltatni.

Az 1990-es években egy kutatási folyamat eredményeképp azonban bebizonyosodott, hogy az erényövek története teljesen más, mint vélhető volt; a mítosz hitrege, és nem tényállás. Ennek megfelelően a neves múzeumok felülvizsgálták gyűjteményeiket és eltávolították a kétségbe vonható darabokat.

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum tárlata pedig pont ezeket a tárgyakat vonultatja most fel – melléjük helyezve a mítoszt, a legendát, és nem utolsósorban a kézzelfogható, fellelhető valóságot, hiszen az erényövek története ily módon egy ponton érzékelhetően megtört; használatuk egész másként és egy egész más korban valósult meg, mint azt korábban sejthető volt. Különösen groteszk tényszerűség, hogy tömeges használatukra a 19. században került sor; az öveket divatlapok kínálták, céljuk pedig nem volt más, mint a nemi erőszak, avagy mint „nevelési eszköz” (!), a maszturbáció elleni védekezés.

Az erényöv valódi története tehát az elmúlt ötszáz év mentalitástörténetének, szexualitás-történetének, orvostörténetének és muzeológiájának torzításokkal, hamisításokkal és visszavetítésekkel gazdag láncolata, amely sokkal inkább a modern korról szól, pontosabban arról, hogy a haladás a felvilágosodás századától kezdve hogyan akarta a középkor és a reneszánsz kultúráját szemlélni. A kiállítás ennek az elképzelt középkori tárgynak hamisított múzeumi műtárgyakkal alátámasztott kivetítési kísérletét tárja a látogatók elé. A tárlat ily módon megdönt ugyan egy legendát, de egyben felvázolja egy különös eszköz még különösebb, de hiteles történetét.

A tárlat megtekinthető: 2010. július 23.–szeptember 26.
Helyszín: Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, 1013 Budapest I., Apród utca 1-3.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Szlovákul szeretni

Huszár Ágnes

A rendkívül megkapó, egyszerűségében nagyszerű könyvborítón már akkor megakadt a szemem, amikor a kiadó még a megjelenés előtt a világhálón hirdette Durica Katarina legújabb regényét.

2016.6.10.    27


Hétköznapi hőseink

Tompa Orsolya

„Mindenkinek szüksége van egy képzelt világra, ami segít a nehéz időkben.” (Olvasmányélmény)

2016.4.13.    5


Mosolyogni tessék!

Fekete Krisztina

Avagy mindaz, amit Janikovszky Évától tanultam...

2015.4.1.  1    56


Mitől lesz isten az ember?

Póda Csanád

Recenzió a Pesti Magyar Színház Frankenstein című előadásáról.

2015.3.3.    24


Swing – az új magyar sikerfilm

Kiss Adrienn Éva

A legújabb magyar gyártású vígjáték három különböző generációjú nő történetét dolgozza fel.

2015.1.21.    10


És a hegyek visszhangozzák

Pénzes Tímea

A kabuli születésű író és orvos világsikerű regényeiért (Papírsárkányok, Ezeregy tündöklő nap) számos olvasó rajong.

2014.11.6.    5


Erlend Loe: Fvonk

Pénzes Tímea

Egy viszonylag vékony kötet, amely főként kétszemélyes párbeszédekből áll. Két férfi párbeszédéből. (Könyvrecenzió)

2014.9.16.   


100 magyar baka

Szilvási Krisztián

Már 100 év is eltelt azóta. Többségében békében, legalábbis az első világháborúhoz mérten, viszonylagos békében.

2014.8.14.   


Senko Karuza: Szigetlakók

Pénzes Tímea

A lapokról egy letűnőfélben levő életforma köszön vissza, ami sok turista számára jelenti a paradicsomot...

2014.7.17.   


Eldorádó – a poklon túl

Pénzes Tímea

A menekült tematika, legalábbis a hírek szintjén, jelen van mindennapjainkban, de szépirodalmi feldolgozása ritkaságszámba megy.

2014.6.5.    6


Stefano Benni: Gyorslábú Achille

Pénzes Tímea

Amikor hősünk, kéziratokkal a hóna alatt, kilépett az ajtón, a világ nem volt meg.

2014.4.25.    9


Bíró Szabolcs: Ragnarök

Szilvási Krisztián

A Világfa összes ágára esküszöm, hogy bár a viking történelem ismerete nem, de feléjük mutató szimpátiám itt csörgedezik az ereimben...

2014.4.14.