Az erényöv titkos történetei
Kiállítás a budapesti Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban.
A téma rendhagyó, a megvalósítás interaktív, a megközelítés sokoldalú. Az erényöv mint mítosz és mint valóság, mint műtárgy és mint narratíva egyaránt életre kel a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum most megnyílt kiállításán.
Az erényöv használatának eredete a közhiedelem szerint a keresztes háborúk korába nyúlik vissza, célja pedig az asszonyi hűség kikényszerítése–biztosítása volt (a történetek a háborúba induló lovagokról és az asszonyaik derekára helyezett fémövekről valószínűleg mindenki által ismert históriák). Ez az elképzelés azonban hamis. A középkorban használt erényövek mítosza a 16-18. században jelent meg – a középkor és a reneszánsz korának embere ezt még nem ismerte; az „erényöv” fogalmát metaforikusan, átvitt értelemben alkalmazta. Aztán a mítosz térben és időben terjedt, majd fokozatosan „testet öltött”: a 20. század végéig nemcsak a tudományos és ismeretterjesztő irodalomban maradt fenn, hanem sok múzeumi intézmény maga is megpróbált hozzájárulni a monda fenntartásához–fennmaradásához; ergo a történetiség igazolásához kívánt adatokat és tényeket szolgáltatni.
Az 1990-es években egy kutatási folyamat eredményeképp azonban bebizonyosodott, hogy az erényövek története teljesen más, mint vélhető volt; a mítosz hitrege, és nem tényállás. Ennek megfelelően a neves múzeumok felülvizsgálták gyűjteményeiket és eltávolították a kétségbe vonható darabokat.
A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum tárlata pedig pont ezeket a tárgyakat vonultatja most fel – melléjük helyezve a mítoszt, a legendát, és nem utolsósorban a kézzelfogható, fellelhető valóságot, hiszen az erényövek története ily módon egy ponton érzékelhetően megtört; használatuk egész másként és egy egész más korban valósult meg, mint azt korábban sejthető volt. Különösen groteszk tényszerűség, hogy tömeges használatukra a 19. században került sor; az öveket divatlapok kínálták, céljuk pedig nem volt más, mint a nemi erőszak, avagy mint „nevelési eszköz” (!), a maszturbáció elleni védekezés.
Az erényöv valódi története tehát az elmúlt ötszáz év mentalitástörténetének, szexualitás-történetének, orvostörténetének és muzeológiájának torzításokkal, hamisításokkal és visszavetítésekkel gazdag láncolata, amely sokkal inkább a modern korról szól, pontosabban arról, hogy a haladás a felvilágosodás századától kezdve hogyan akarta a középkor és a reneszánsz kultúráját szemlélni. A kiállítás ennek az elképzelt középkori tárgynak hamisított múzeumi műtárgyakkal alátámasztott kivetítési kísérletét tárja a látogatók elé. A tárlat ily módon megdönt ugyan egy legendát, de egyben felvázolja egy különös eszköz még különösebb, de hiteles történetét.
A tárlat megtekinthető: 2010. július 23.–szeptember 26.
Helyszín: Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, 1013 Budapest I., Apród utca 1-3.
Hozzászólások
A rovat további cikkei
A rendteremtés művészete
Nézzük csak, mit ajánl a témában a szakértő Marie Kondo a Tiszta öröm című könyvében!
2019.1.30. 16
Szlovákul szeretni
A rendkívül megkapó, egyszerűségében nagyszerű könyvborítón már akkor megakadt a szemem, amikor a kiadó még a megjelenés előtt a világhálón hirdette Durica Katarina legújabb regényét.
2016.6.10. 27
Hétköznapi hőseink
„Mindenkinek szüksége van egy képzelt világra, ami segít a nehéz időkben.” (Olvasmányélmény)
2016.4.13. 5
Mitől lesz isten az ember?
Recenzió a Pesti Magyar Színház Frankenstein című előadásáról.
2015.3.3. 24
Swing – az új magyar sikerfilm
A legújabb magyar gyártású vígjáték három különböző generációjú nő történetét dolgozza fel.
2015.1.21. 10
És a hegyek visszhangozzák
A kabuli születésű író és orvos világsikerű regényeiért (Papírsárkányok, Ezeregy tündöklő nap) számos olvasó rajong.
2014.11.6. 5
Erlend Loe: Fvonk
Egy viszonylag vékony kötet, amely főként kétszemélyes párbeszédekből áll. Két férfi párbeszédéből. (Könyvrecenzió)
2014.9.16.
100 magyar baka
Már 100 év is eltelt azóta. Többségében békében, legalábbis az első világháborúhoz mérten, viszonylagos békében.
2014.8.14.
Senko Karuza: Szigetlakók
A lapokról egy letűnőfélben levő életforma köszön vissza, ami sok turista számára jelenti a paradicsomot...
2014.7.17.
Eldorádó – a poklon túl
A menekült tematika, legalábbis a hírek szintjén, jelen van mindennapjainkban, de szépirodalmi feldolgozása ritkaságszámba megy.
2014.6.5. 6
Stefano Benni: Gyorslábú Achille
Amikor hősünk, kéziratokkal a hóna alatt, kilépett az ajtón, a világ nem volt meg.
2014.4.25. 9