Cormac McCarthy: Az út


Bíró Szabolcs  2010.3.4. 21:15

Éljen a demokrácia, az atomháború és a kannibalizmus!

Idén végre magyarul is megjelent a kortárs amerikai irodalom egyik legnagyobb alakjának, Cormac McCarthynak Az út című posztapokaliptikus regénye. A könyv eredetileg 2006-ban látott napvilágot, 2007-ben pedig Pulitzer-díjjal tüntették ki. A következő állomás a 2009-es filmadaptáció volt (Viggo Mortensennel a főszerepben), ennek örömére pedig 2010-ben kezünkbe kaphattuk a gyönyörűen kivitelezett (bár szinte egy az egyben a DVD borítójával ellátott) magyar kiadást is.

Hogy mikor, pontosan hol és kikkel játszódik a történet, az mellékes: valahol a nem túl távoli jövőben vagyunk, valahol Amerikában, a középpontban egy apával és a fiával (a nevüket sosem tudjuk meg). A világot pár évvel korábban iszonyú katasztrófa sújtotta – valószínűleg egy atomháború zajlott le, bár a rövid flahsbackekben erre nem kapunk konkrét választ –, aminek köszönhetően átláthatatlan porréteg lepte be az eget. A napfény nem érte el többé a földet, lassan az összes növény és állat elpusztult, a világ egy romokban álló, sivár, hideg hellyé változott. A reménytelen helyzetben teljes káosz uralkodott el a világban, az emberek pedig ahelyett, hogy elkezdték volna újjáépíteni a társadalmat, civilizálatlan ösztönlényekké vedlettek át. Tulajdonképpen fekete és fehér itt minden: vannak a „jók”, mint a két főszereplő, és a „rosszak”, akik a túlélőkre vadásznak és emberhúson tengődnek.

Ebben a világban vezet apa és fia útja, délre, a tengerhez, mert – mint azt az apa többször is említi – ott talán még van valami. Hogy mi, azt nem tudja, nem is gondolkozik rajta, csak remél. A fiú is remél, néha varázslatos dolgokról álmodozik (például, hogy ha madár lenne, akkor fel tudna repülni olyan magasra, hogy láthassa a napfényt), és bár sosem látta az apokalipszis előtti világot, mégis ő a legemberibb az egész regényben. Ő az egyetlen, aki még képes szánalmat táplálni mások sorsa iránt, aki – bár rettenetesen fél – még nem mondott le a jóságról.

Az apa egyfajta őrzőként van jelen, aki már csak a fia miatt él, és aki a már-már kegytárgyként dédelgetett pisztolyra vigyáz. A fegyverben két golyó van, a legvégső esetre, kettejüknek. A legdermesztőbb jelenetek egyike is a pisztolyhoz kötődik: amikor az apa az életét kockáztatva előremegy körülnézni, a fia kezébe adja a fegyvert, és megkérdezi, emlékszik-e rá, hogyan kell használni, ha esetleg ő nem térne vissza. A fiú emlékszik: a szájába kell vennie a csövet, kicsit felfelé fordítva, majd meghúzni a ravaszt…

Végtelenül lehangoló, depresszív, szívszorongató mű Az út, helyenként egyenesen gyomorforgató jelenetekkel (pincében „elspájzolt”, félholt emberek; tábortűz fölött sülő, fej nélküli csecsemő), ennek ellenére gyakorlatilag letehetetlen – talán mert mindvégig ott érezzük a remény halvány kis szikráját, és sokszor a könnyeinkkel küszködve bizakodunk együtt a szereplőkkel. Csattanót senki se várjon McCarthytól, főleg ne ettől a történettől: ez nem egy sci-fi, ahol végül a jó győz, a legkisebb királyfi pedig megkapja a lézerkardot. Az út minket is megvisel, többször is az elevenünkbe vág, és ha végigjártuk, többé sosem feledjük el.

(Magvető Kiadó, 2010, 286 oldal, fordította: Totth Benedek)



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Szlovákul szeretni

Huszár Ágnes

A rendkívül megkapó, egyszerűségében nagyszerű könyvborítón már akkor megakadt a szemem, amikor a kiadó még a megjelenés előtt a világhálón hirdette Durica Katarina legújabb regényét.

2016.6.10.    27


Hétköznapi hőseink

Tompa Orsolya

„Mindenkinek szüksége van egy képzelt világra, ami segít a nehéz időkben.” (Olvasmányélmény)

2016.4.13.    5


Mosolyogni tessék!

Fekete Krisztina

Avagy mindaz, amit Janikovszky Évától tanultam...

2015.4.1.  1    56


Mitől lesz isten az ember?

Póda Csanád

Recenzió a Pesti Magyar Színház Frankenstein című előadásáról.

2015.3.3.    24


Swing – az új magyar sikerfilm

Kiss Adrienn Éva

A legújabb magyar gyártású vígjáték három különböző generációjú nő történetét dolgozza fel.

2015.1.21.    10


És a hegyek visszhangozzák

Pénzes Tímea

A kabuli születésű író és orvos világsikerű regényeiért (Papírsárkányok, Ezeregy tündöklő nap) számos olvasó rajong.

2014.11.6.    5


Erlend Loe: Fvonk

Pénzes Tímea

Egy viszonylag vékony kötet, amely főként kétszemélyes párbeszédekből áll. Két férfi párbeszédéből. (Könyvrecenzió)

2014.9.16.   


100 magyar baka

Szilvási Krisztián

Már 100 év is eltelt azóta. Többségében békében, legalábbis az első világháborúhoz mérten, viszonylagos békében.

2014.8.14.   


Senko Karuza: Szigetlakók

Pénzes Tímea

A lapokról egy letűnőfélben levő életforma köszön vissza, ami sok turista számára jelenti a paradicsomot...

2014.7.17.   


Eldorádó – a poklon túl

Pénzes Tímea

A menekült tematika, legalábbis a hírek szintjén, jelen van mindennapjainkban, de szépirodalmi feldolgozása ritkaságszámba megy.

2014.6.5.    6


Stefano Benni: Gyorslábú Achille

Pénzes Tímea

Amikor hősünk, kéziratokkal a hóna alatt, kilépett az ajtón, a világ nem volt meg.

2014.4.25.    9


Bíró Szabolcs: Ragnarök

Szilvási Krisztián

A Világfa összes ágára esküszöm, hogy bár a viking történelem ismerete nem, de feléjük mutató szimpátiám itt csörgedezik az ereimben...

2014.4.14.