Csángó imádságok

Dömény H. Árpád  2009.7.6. 5:41

Petrás Mária csángó keramikusművész kiállításáról.

A moldvai csángó értékeket összegyűjtő és abból ízelítőt adó zabolai csűrmúzeumnál megfelelőbb miliőt nem is lehetett volna találni Petrás Mária, egyházi témájú, biblikus jellegű kerámiái számára. A művésznő a Bákó megyei Diószénből származik, keramikus és népdalénekes. A Mária erejével címet viselő vándorkiállítást a Hargita Megyei Kulturális Központ szervezte, és első ízben kerül az erdélyi közönség elé.

A budapesti Magyar Iparművészeti Főiskolán – Csekovszky Árpád és Kő Pál növendékeként – jelesre diplomázott, 52 éves Petrás Mária sajnos nem lehetett személyesen jelen a kiállításon. De egyénisége ott ragyogott mind a 25 darab, eredendő szépséget megjelenítő, üde nőalakjaiban, és a hangfelvételről megszólaltatott hitvallása is a látogatók sorai közé varázsolta őt.

Zabola csupán a körút második állomása, az alkotásokat ugyanis Csíkszeredába, Székelyudvarhelyre, Gyergyószentmiklósra és Kolozsvárra is elviszik. Sőt, a tárlatot megnyitó Hegedűs Enikő budapesti művészettörténész ígérete szerint a Bákó megyében élő csángó-magyar közösségekhez is eljutnak ezek az ősrégi csángó kultúrát hirdető, tűzben kiégetett agyagplasztikák.

A plasztikákon megjelenített Krisztus, a Napba öltözött Mária, a Szent Család, Szent István, a Keresztlevétel, az Angyali üdvözlet, a vizitáció modelljei mind Petrás Mária környezetéből valók. A művész a falutársairól és a családtagjairól mintázta a kompozíciókon szereplők arcvonásait és öltözetét. Azokra a csodálatos csángó asszonyokra emlékezik, akik között nevelkedett. Az édesanyjára, aki nyolc gyermeket szült, s akire már-már szentként tekint, mert sokat dolgozott, sokat imádkozott, némán, panasz nélkül tűrt, és szelíden szolgálta családját.

Egyik korábbi interjújában Petrás Mária úgy fogalmazott: „Minden emberben ott lakik a Teremtő, s rajtunk áll, milyen szerepben szolgáljuk világmegváltó szándékait.”

Alkotásaiból kiérezni a szándékot: megmutatni, hogy maroknyi népe nemcsak hogy kiállta a legvadabb történelmi viharokat, de megőrizte nyelvjárását, kultúráját, imádságait. Bibliai témájú domborműveiről valójában az ezeréves csángó hitvilág köszön vissza. Banner Zoltán művészettörténész a következő gondolatban fogalmazta meg Petrás Mária művészetének jelentőségét: „A csángó falvak imái és énekei öltenek testet szobraiban, amelyek aztán újra imádságot és éneket fakasztanak.”

„Nálunk, a faluban imádságos harangozással kezdődött a nap, és azzal is ért véget. A családok gazdagságát 8-10-12 gyermek jelentette. Hétköznap azért dolgozott az ember erővel és szorgalommal, mert előtte állt egy-egy ünnep. Az ünnepek előtt mindig nagy készülődések voltak. Az emberek kitisztították a lelküket, életüket, házukat, istállóikat, óljaikat, kertjeiket, falujukat. Megbocsátottak egymásnak, misére mentek szép, ünneplő ruhában, és délután megjárták egymást. Az ünnepek nagy örömben teltek. Mindent meg tudtak teremteni maguknak, úgy, hogy nem voltak senkinek a szolgái. Tudták, hogy mi a rendje a világnak, mert a nap, a hold, a csillagok, az idő járása és a mélységes Isten-hitük útbaigazította őket. Akármit nem cselekedtek, akármit nem ejtettek ki a szájukon. Névtelen szentek között nőttem fel, akik a sereg gyermekükkel körülvéve tudtak énekelve fonni, szőni, gyönyörűen hímezni. Varázslatossá tudták tenni azt a nehéz világot. Böjttel és imádsággal, Mária erejével elmesszítették a testi-lelki bajokat. Az ő képüket szeretném példaként a világ elé tárni.”
(Petrás Mária)

A lélekmelengető alkotások augusztus 10-ig kapnak helyet a zabolai csángómúzeumban. A múzeum alapítója, Pozsony Ferenc professzor arra kéri a tárlatra kíváncsi látogatókat, hogy előzetesen jelentkezzenek be a 0267 375 519-es vagy 0267 375 576-os telefonszámokon, ugyanis a múzeumnak nincs állandó munkatársa.

Hozzászólások

@

Küldés