Fogyasztásra ajánlott


Szilvási Krisztián  2012.12.10. 5:45

E-hető irodalom, e-book, elektronikus könyvek, e-nnivaló kultúra.

Ellentétben azokkal az ételekkel, amelyeket telezsúfolnak a károsabbnál károsabb E-kkel, az E-könyvek egyáltalán nem ülik meg az ízl(el)ésünket, nem mérgezik kultúrszomjunkat, nem birizgálják rosszulesően olvasási vágyainkat. Sőt!

Sajnos, a kultúrközegben dívó avítt szemléletmódok és a (főleg a szakmával) rokon területeken hódító (felvilágosulatlan) beállítódások miatt hazánkban még sok helyen szorul a téma ész- és gyakorlati érvekkel alátámasztott hírverésre. A lényeg, amellyel egyszerűen nem lehet vitába szállni: az elektronikus formátumú könyvek ugyanazt az irodalmi értéket hordozzák, mint papíralapú megjelenési formáik! No persze léteznek olyan művek, amelyeknek az értéke nagyban összefügg a matériájukkal (például ókori papirusztekercsek, középkori kódexek), de most nem ezekről beszélünk. Hanem olyan írásművekről, amelyekkel mondjuk nap, mint nap találkozhatunk az internetes oldalakon: hírek, cikkek, tanulmányok, versek, novellák, akár még nagyregények is. Talán bele sem gondoltunk még, de a felsoroltak közvetítő közegük (az internet digitális világa) miatt tisztán e-irodalmi produktumoknak számítanak. Hát nem meglepő?

Az elektronikus könyvektől fanyalgók döntő érvként két dolgot szoktak (sokszor hamisan lobogó) zászlóikra tűzni: hogy nem papírból vannak, és hogy nem kellemes digitálisan olvasni. Nos, való igaz, hogy egy digitális könyvet nem tudunk jólesően hajtogatni az ujjainkkal, nem tudjuk beszívni friss vagy éppen dohos-állott papír illatát, s hogy nem vagyunk képesek díszíteni vele könyvespolcunkat, viszont (a díszítést leszámítva) az egész szemlélet felfogás kérdése. Amondó vagyok, ne akarjuk bemagyarázni magunknak, hogy egy olvasmány fantázia- és kikapcsolódási élmény-értékét az anyaga hordozza! Ha az írás elgondolkodtat, szórakoztat, kielégíti képzeletünket, nem mindegy, hogy papíron jelenik meg, vagy képernyőn? Őszinte leszek: tényleg nem mindegy! De csakis azért nem, mert valószínűleg nincsen ember (vagy nagyon kevés), aki vallaná, hogy monitoron (keresztül) olvasni ugyanaz, mint egy tintával nyomott újságban vagy könyvben. Akkor most mégsincsen igazam? Várjuk ki a végét!

Ugyanis a modern technika és technológia szerencsére az elektronikus könyvek mellett áll. Nem kell monitorokon (vagy mondjuk tévéképernyőkön) olvasgatnunk, hiszen az e-bookra épülő kereskedelmi piacon ma már nyüzsögnek a kimondottan digitális olvasásra szánt hordozók, az e-olvasók (e-book readerek). Ezek a készülékek nagyjából (és valójában is) könyvméretűek, laposak, könnyűek, minden értelemben és tekintetben hordozhatóak. És az új generációs e-olvasók nem is úgy funkcionálnak, mint egy kicsinyített monitor, hanem – aki még nem találkozott velük, most kapaszkodjon meg – úgy, akár egy valódi papíralapú könyv! Az e-inknek (elektronikus tinta) nevezett technológia ugyanis tökéletesen úgy működik, mint egy valódi tintával nyomtatott könyv: nincsen se háttérvilágítás, se háttérsugárzás. Sötétben ugyanúgy nem tudunk olvasni ezeken az e-olvasókon, mint ahogyan egy könyvből sem, és a szemünk sem fárad el jobban, mint egy igazi könyv olvasásakor. Tessék egymás mellé tenni egy ilyen olvasót és egy könyvet – a világon semmi különbség nincsen a kettő között! Úgyhogy az irracionális vehemenciával ellenzők részéről ez a bástya is ledöntetett.

Itt a vége..., dehogy vége! Eddig ugyanis csak azt szándékoztam megcáfolni, amellyel sokan érvelni próbálnak. Azonban a dal még csak most kezdődik, mivel az e-formátumú könyvek (és az őket „lejátszani” képes e-olvasók) számtalan előnnyel (is) rendelkeznek papírsorsú társaikhoz képest. Az elektronikus dokumentum nem rongálódik úgy, mint a papírhordozójú (elázás, gyűrődés, szakadás, firkálás... stb.). Fizikailag nem foglal helyet, hiszen egy e-olvasó akár 1000 könyvet, vagy még többet is képes egyszerre tárolni; mivel digitálisan létezik, nem helyhez és példányszámhoz kötött, így eltünteti a fizikai korlátokat (például könyvtárak beszerzési lehetőségei, az olvasók hozzájutási távolság akadályai). Az e-olvasó funkcióival létrehozhatunk az olvasott műben könyvjelzőket, írásos megjegyzéseket, feljegyzéseket, lábjegyzeteket tehetünk, részleteket kereshetünk az egész szövegben. S ha ahhoz van kedvünk-igényünk, szemünknek jobban tetsző betűtípust és betűméretet állíthatunk. Az e-olvasók ezen felül természetesen képek megjelenítésére is alkalmasak (már színesben is!), ráadásul fejlettebb típusaik internet csatlakozásra is képesek, hogy akár prompt, közvetlenül a világhálóról vásároljunk e-bookot, ha arra van szándékunk.

Tévedés ne essék, nem a papíralapú könyvek ELLEN, hanem az elektronikus könyvek MELLETT beszélek! Eszem ágában sincs eltüntetni a szagos-illatos, zizegős-susogós, bőrbe kötött-papírral ragasztott könyveket, amelyek úgysem fognak végleg kikopni az irodalom hordozói közül, de mindenképpen javaslom, hogy örüljünk az új technológiai lehetőségnek! Amely praktikumánál és bizonyos esetekben ésszerű választási lehetőségénél fogva alternatívát kínál, s ezzel újabb rétegek, korosztályok és területek számára teszi elérhetővé az irodalmi produktumokat. Az pedig már úgyis egy másik kérdés (és téma) lenne, ha a kultúra evolúciója a változást, a továbblépést követeli meg, nem szabad(na) az útjába állnunk. Hiszen, ha így tettünk volna, akkor talán még mindig a barlangok falára firkálgatnánk.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Szlovákul szeretni

Huszár Ágnes

A rendkívül megkapó, egyszerűségében nagyszerű könyvborítón már akkor megakadt a szemem, amikor a kiadó még a megjelenés előtt a világhálón hirdette Durica Katarina legújabb regényét.

2016.6.10.    27


Hétköznapi hőseink

Tompa Orsolya

„Mindenkinek szüksége van egy képzelt világra, ami segít a nehéz időkben.” (Olvasmányélmény)

2016.4.13.    5


Mosolyogni tessék!

Fekete Krisztina

Avagy mindaz, amit Janikovszky Évától tanultam...

2015.4.1.  1    56


Mitől lesz isten az ember?

Póda Csanád

Recenzió a Pesti Magyar Színház Frankenstein című előadásáról.

2015.3.3.    24


Swing – az új magyar sikerfilm

Kiss Adrienn Éva

A legújabb magyar gyártású vígjáték három különböző generációjú nő történetét dolgozza fel.

2015.1.21.    10


És a hegyek visszhangozzák

Pénzes Tímea

A kabuli születésű író és orvos világsikerű regényeiért (Papírsárkányok, Ezeregy tündöklő nap) számos olvasó rajong.

2014.11.6.    5


Erlend Loe: Fvonk

Pénzes Tímea

Egy viszonylag vékony kötet, amely főként kétszemélyes párbeszédekből áll. Két férfi párbeszédéből. (Könyvrecenzió)

2014.9.16.   


100 magyar baka

Szilvási Krisztián

Már 100 év is eltelt azóta. Többségében békében, legalábbis az első világháborúhoz mérten, viszonylagos békében.

2014.8.14.   


Senko Karuza: Szigetlakók

Pénzes Tímea

A lapokról egy letűnőfélben levő életforma köszön vissza, ami sok turista számára jelenti a paradicsomot...

2014.7.17.   


Eldorádó – a poklon túl

Pénzes Tímea

A menekült tematika, legalábbis a hírek szintjén, jelen van mindennapjainkban, de szépirodalmi feldolgozása ritkaságszámba megy.

2014.6.5.    6


Stefano Benni: Gyorslábú Achille

Pénzes Tímea

Amikor hősünk, kéziratokkal a hóna alatt, kilépett az ajtón, a világ nem volt meg.

2014.4.25.    9


Bíró Szabolcs: Ragnarök

Szilvási Krisztián

A Világfa összes ágára esküszöm, hogy bár a viking történelem ismerete nem, de feléjük mutató szimpátiám itt csörgedezik az ereimben...

2014.4.14.