Hármasoltár
A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében fergeteges Hobo-est részese lehettem.
A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében fergeteges Hobo-est részese lehettem november 20-án, egy olyan est részese, amely mély nyomot hagyott bennem, és egycsapásra eltűnt belőlem minden negatív gondolat az előadóval kapcsolatban. Persze, most már abban sem vagyok biztos, hogy egyáltalán volt-e ilyen.
A mintegy hetven perces előadásban váltogatták egymást a versek és a dalok. Szenvedéllyel énekelt, verselt, mint négy évtizeddel ezelőtt, pályafutása kezdetén. Az előadott versek a szerelemről és a halálról szóltak, Hobó, azaz Földes László műsora József Attila, Jim Morrisom és Viszockij verseire és dalszövegeire épült. Hatáskeltő előadás volt, amit a közönség hatalmas tapssal jutalmazott. A Hármasoltár címet viselő esten Hobo elmondta, hogy neki József Attila a bibliája volt, s képzeletbeli hármasoltár nyugati szárnya Jim Morison és Thee Doors, a keleti szárnya pedig Viszockij, akit a kilencvenes években fedezett fel magának. S hogy miért kapcsolta őket össze egy műsorban? Mert mindhármukban elementáris szabadságvágy van.
A közönség soraiban helyet foglaló média kicsit feszengve érezte magát, amikor szembesült a vendég kritikaáradatával, ugyanis kijelentette, utálja őket. Egyszerű magyarázatként elmondta, azért, mert régen a média a politikusoknak, ma pedig a gazdagoknak hízeleg. Nem kímélte a valóságshow-kat sem, mert szerinte ezek termelik ki a műveletlen és tudatlan celebeket, azokat, akik sztárnak képzelik magukat, de amint a média nem foglakozik velük, eltűnnek a süllyesztőben. Nem szereti a tehetségkutató műsorokat sem, szerintük azok a senkik, akik ott foglalkoznak a tehetségekkel, átalakítják őket, kiölik belőlük az egyéniséget, tönkreteszik a lelküket.
A 68 éves Kossut-díjas Hobó trükkje abban, amit csinál az, hogy nincs trükkje. Őt az emberek tartják el, nem az állam, szinte nincs olyan este, amikor nem lép fel. A közönség szeretete élteti, nem a kitüntetések. Jelenleg a Nemzeti Színházban próbál az önálló Ady estjére, továbbá összeállít egy önparódiát is, amelyben saját szövegeit fogja elmondani zene nélkül. S mindez azért, hogy megnevettesse az embereket.
Hozzászólások
A rovat további cikkei
A rendteremtés művészete
Nézzük csak, mit ajánl a témában a szakértő Marie Kondo a Tiszta öröm című könyvében!
2019.1.30. 16
Szlovákul szeretni
A rendkívül megkapó, egyszerűségében nagyszerű könyvborítón már akkor megakadt a szemem, amikor a kiadó még a megjelenés előtt a világhálón hirdette Durica Katarina legújabb regényét.
2016.6.10. 27
Hétköznapi hőseink
„Mindenkinek szüksége van egy képzelt világra, ami segít a nehéz időkben.” (Olvasmányélmény)
2016.4.13. 5
Mitől lesz isten az ember?
Recenzió a Pesti Magyar Színház Frankenstein című előadásáról.
2015.3.3. 24
Swing – az új magyar sikerfilm
A legújabb magyar gyártású vígjáték három különböző generációjú nő történetét dolgozza fel.
2015.1.21. 10
És a hegyek visszhangozzák
A kabuli születésű író és orvos világsikerű regényeiért (Papírsárkányok, Ezeregy tündöklő nap) számos olvasó rajong.
2014.11.6. 5
Erlend Loe: Fvonk
Egy viszonylag vékony kötet, amely főként kétszemélyes párbeszédekből áll. Két férfi párbeszédéből. (Könyvrecenzió)
2014.9.16.
100 magyar baka
Már 100 év is eltelt azóta. Többségében békében, legalábbis az első világháborúhoz mérten, viszonylagos békében.
2014.8.14.
Senko Karuza: Szigetlakók
A lapokról egy letűnőfélben levő életforma köszön vissza, ami sok turista számára jelenti a paradicsomot...
2014.7.17.
Eldorádó – a poklon túl
A menekült tematika, legalábbis a hírek szintjén, jelen van mindennapjainkban, de szépirodalmi feldolgozása ritkaságszámba megy.
2014.6.5. 6
Stefano Benni: Gyorslábú Achille
Amikor hősünk, kéziratokkal a hóna alatt, kilépett az ajtón, a világ nem volt meg.
2014.4.25. 9