Három könyvről – egy szuszra


Pénzes Tímea  2013.6.12. 3:55

Az alábbi három regény nagyszerű olvasnivaló az irodalom kedvelői számára (Tökfilkók szövetsége, Szeptember elsején (vagy máskor), A menny felfedezése)

John Kennedy Toole: Tökfilkók szövetsége

A Tökfilkók szövetsége ironikus, önironikus, szatirikus stílusban megírt pikareszkregény Ignatiusról, egy túlképzett antiszociális naplopóról, akit Fortuna kegyetlensége a 20. századba vetett. Egy kis odúban tengeti mindennapjait megözvegyült édesanyjával, aki egy napon megelégeli fia semmittevését, és kiűzi őt az undorító 20. század munkaerőpiacára. A noszogatásban közrejátszik anyja egy sajnálatos autóbalesete, melynek okán ki kell fizetniük az okozott kárt. Ignatius szíve szerint tovább folytatná a semmittevést büdös odújában, ha anyja nem érvelne azzal, hogy öregek otthonába költözik, és eladja fejük fölül a házat. Ignatius vállalná a munkakeresést, ha fel bírna kelni egy állásinterjúra. Érvei közt szerepel, hogy „a munkaadók megérzik rajtam, hogy tagadom az értékrendjüket”.

A főszereplő egyetlen aktivitást fejt ki, mégpedig jegyzeteket készít önmagáról, embertársairól és a gyűlölt évszázadról, melyben élni kénytelen. Feljegyzései a földre dobált szemétként gyűlnek körülötte.

(...– Ignatius, mi ez a sok szemét a földön? – Amit látsz, az az én világszemléletem...)
A meg nem szűnő unszolásra végül egy végnapjait élő nadrággyártó cégben helyezkedik el; a rothadó iroda légköre otthoni életkörnyezetére emlékezteti. A munkahely révén kapcsolatba kerül a gyári munkások sanyarú életkörülményeivel, lázadást szít, és sajátos módon harcol az elesettek és elnyomottak jogaiért, például keresztes hadjáratot indít a szerecsenek méltóságáért. Ennek okán Ignatiust elbocsátják. Egy kis pihenő után a főszereplő kénytelen-kelletlen hotdog-árus lesz.

A kötet oldalain szinte hemzsegnek a társadalom peremére került, karikatúraszerűen megrajzolt figurák. Ezen kívül kiváló párbeszédek, és pár vonással felvázolt találó helyzetrajzok sokaságát találjuk.

Valószínűleg önmagáról mintázta főszereplőjét az amerikai író, akit halálba hajszolt a modernkori züllés feletti kétségbeesés, és önkezével vetett véget az életének. Anyja utánajárásának köszönhetően adták ki végül a könyvet, amely megkapta az irodalmi Pulitzer díjat, és számos nyelvre lefordították. A magyar olvasók Göncz Árpád fordításában élvezhetik ízes-zamatos nyelvezetét.

(John Kennedy Toole: Tökfilkók szövetsége, 1989. Budapest: Európa Könyvkiadó, ford. Göncz Árpád)


Pavol Rankov: Szeptember elsején (vagy máskor)

A szlovák szerző úgy definiálja alcímében a művét, hogy „Történelmi regény az 1938 és 1968 közötti évekből”. Szereplőit pedig a következőképpen jellemzi: „A Szeptember elsején (vagy máskor) valamennyi szereplője kitalált. Előbb a regényben szereplő időkben és helyeken éltek, majd a szerző kitalálta őket.”

Harminc mozgalmas évet foglal magában a kötet, melynek központi helyszíne a korszaktól függően a Csehszlovákia, Szlovákia/Szlovenszkó déli részén, avagy Magyarország északi részén fekvő Léva (Levice), és három központi szereplője Peter, Gabriel és Jan. Egy magyar, egy szlovák és egy cseh fiú élettörténetén keresztül követhetjük nyomon az egymást érő eseményeket. A három fiú a könyvbe foglalt harminc éven át szerelmes életük főszereplőjébe, Máriába, és valamennyien a saját bőrükön tapasztalják meg a politikai változások következményeit.

Minden egyes év szeptember elsején úszóversenyt rendeznek, így próbálják elnyerni Belaj Mária kegyeit. A cseh Honza olvas a legtöbbet, ő dicsőíti legszebb szavakkal a lányt. Honza azonban kénytelen búcsút venni barátaitól, mivel kitelepítik a Harmadik Birodalom megszállása alatt álló Cseh-Morva Protektorátusba, és levelében már Hansként írja alá magát. A három különböző nemzetiségű főszereplő és a mellékszereplők nevein jól nyomon követhető a fennálló állapotokhoz való alkalmazkodás: mikor magyarosítják, csehesítik vagy szlovákosítják (illetve németesítik és angolosítják) a nevüket. A korszaktól függően lesz Belajból Bélai, Rónaiból Ronaj, Rosenbergből Ružovič, Gabrielből Gábor, Peterből Péter, Janból Ján, János, Ian.

A 20. század talán legmozgalmasabb időszakának történései és politikai ideológiáinak harcai tolonganak a lapokon: zsidóüldözések, háború, laktanyákból történő szökések, a szudétanémetek kitoloncolása, a kommunizmus térhódítása, menekülés Palesztinába, az antiszemitizmus újjáéledése, a titkosszolgálatosok mindent behálózó tevékenysége, letartóztatások, az 56-os forradalom, az emberarcú szocializmus, a 68-as forradalom. Az események jelentős mértékben befolyásolják a három főszereplő életét, akiket továbbra is a barátság és a Mária iránti szerelem köt össze. Túlélik a megpróbáltatásokat, szembesülnek brutalitásokkal és jótettekkel (például Péter zsidógyűlölő bátyja a háborús megpróbáltatások közepette megtörik, és megvédi öccse zsidó barátját, Gábort), ismerkednek a testiséggel („ez a te csatatered, itt el elvérezned”). Fiatalkori lendület fűti őket, ám ott lohol nyomukban és utol is éri őket a folyamatos kétkedés az ugyanazokon a személyeken cserélődő eltérő uniformisok láttán. Olykor elsodorja őket egymástól az élet, ám újra meg újra egymásra találnak, az egymás után sorjázó embertelen korszakokban egymást segítve keresik a boldogulást.

Gabriel a világháború után az oroszok tolmácsának csap fel és mások történeteit hallgatva próbálja felkutatni családját. A magyar Peter származásával nem törődve befolyásos újságíróvá válik, a kommunista párt számol vele („Igen gyorsan forrtál te szlovákká, de tudod, a jó bornak is idő kell.”) A magára maradt Honza Gabriellel tart Palesztinába. Így érvel: „A háború alatt a zsidók igyekeztek magyarrá, szlovákká vagy csehvé válni, hogy az életüket mentsék. Miért ne válhatnék most én zsidóvá?” Amikor hazatérte után megkörnyékezik a titkosszolgálatosok, írni kezdi a jelentéseit, majd az 56-os események káoszában Amerikába disszidál.

Pavol Rankov regénye méltán nyerte el 2009-ben az Európai Unió Európai Irodalmi Díját, és színdarab formájában a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház is a műsorára tűzte.

(Pavol Rankov: Szeptember elsején (vagy máskor) 2011. Pozsony: Kalligram, ford. Mészáros Tünde)


Harry Mulisch: A menny felfedezése

Egy istenien megírt emberi kötet, egy kivételesen nagy kaliberű író kiemelkedő teljesítményének kézzel fogható remeke. Jól átgondolt, tartalmilag-szerkezetileg kidolgozott, logikusan felépített, lebilincselő kötet fordulatos cselekménnyel, frappáns párbeszédekkel, árnyalt jellemrajzokkal. A szerző tobzódik ötletben és hangulatteremtésben. Legszívesebben idéznék ebből a harmonikus egésszé olvadó műből, azonban idézni lehetetlen, mert a sok aláhúzott rész közül képtelenség kiválasztani a kedvencemet.

A tartalomról keveset árulok el, mert lépésről lépésre bontakozik ki a nagy tett az olvasó szeme előtt, és nem akarok senkit megfosztani a sok szálon futó, ám egyetlen törekvésben egyesülő nagyszabású cselekménytől.

Ízelítőnek csupán annyit, hogy a kötet az égben kezdődik, ahol az angyalok alapos körültekintéssel megtervezik Quinten megszületését, akinek végre kell hajtania a szereplők és az olvasók számára mindvégig titokban maradó megbízást. Quintennek először a két lehetséges különc apját ismerjük meg a lapokon, Max Delius csillagászt és Onno Quist nyelvész-politikust, akik egy véletlen folytán (pontosabban az égiek akaratának köszönhetően) találkoznak és egy életre szóló intenzív, termékeny barátságot kötnek. A huszadik század valamennyi jelentős eseményét érintő, azt fejtegető és kommentáló történetnek szerves részét képezi a szerelem is. A zenei képességekkel megáldott Ada mindkét férfi szívét elrabolja, és egy kubai kiküldetés során megfogan a lehető legtöbb tudást magába szippantani óhajtó Quinn, aki végül véghezviszi a nagy tettet. A szerző társadalomtudományi, történelmi, filozófiai, teológiai, pszichológiai stb. szempontból is kivételeset alkotott. Sorait áthatja az önirónia és a humor, számos jól követhető gondolatot, elméletet, eszmefuttatást fejt ki részletekbe menően, élvezetes, szórakoztató stílusban. A könyv komplexicitása és terjedelme (meghaladja a 600 oldalt) ellenére könnyen és gyorsan befogadható irodalmi csemege.

Az apai ágon holland származású amerikai író, John Updike is elismerő szavakkal nyilatkozott a műről: „Ez a … nagyszabású regény egy bámulatos képzelőerejű ember elragadó meséje.” Én hálás vagyok ezért a meséért. Ilyen tudásanyagra és ilyen következetességre szert tenni csak keveseknek adatik meg. Fejet hajtok a holland szerző írásművészete előtt.

A holland irodalom remekét emberiségregényként emlegetik, a három éve elhunyt szerzőt Nobel-díj várományosként tartották számon.

(Harry Mulisch: A menny felfedezése, 2008. Budapest: Cartaphilus, ford. Wekerle Szabolcs)



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

Két könyvről – egy szuszra

Pénzes Tímea

Az alábbi két regény különösen magával ragadó alkotás. (Robert Williams: Luke és Jon, Wolfgang Herrndorf: Csikk)

2013.5.14.    7

A rovat további cikkei

Szlovákul szeretni

Huszár Ágnes

A rendkívül megkapó, egyszerűségében nagyszerű könyvborítón már akkor megakadt a szemem, amikor a kiadó még a megjelenés előtt a világhálón hirdette Durica Katarina legújabb regényét.

2016.6.10.    27


Hétköznapi hőseink

Tompa Orsolya

„Mindenkinek szüksége van egy képzelt világra, ami segít a nehéz időkben.” (Olvasmányélmény)

2016.4.13.    5


Mosolyogni tessék!

Fekete Krisztina

Avagy mindaz, amit Janikovszky Évától tanultam...

2015.4.1.  1    56


Mitől lesz isten az ember?

Póda Csanád

Recenzió a Pesti Magyar Színház Frankenstein című előadásáról.

2015.3.3.    24


Swing – az új magyar sikerfilm

Kiss Adrienn Éva

A legújabb magyar gyártású vígjáték három különböző generációjú nő történetét dolgozza fel.

2015.1.21.    10


És a hegyek visszhangozzák

Pénzes Tímea

A kabuli születésű író és orvos világsikerű regényeiért (Papírsárkányok, Ezeregy tündöklő nap) számos olvasó rajong.

2014.11.6.    5


Erlend Loe: Fvonk

Pénzes Tímea

Egy viszonylag vékony kötet, amely főként kétszemélyes párbeszédekből áll. Két férfi párbeszédéből. (Könyvrecenzió)

2014.9.16.   


100 magyar baka

Szilvási Krisztián

Már 100 év is eltelt azóta. Többségében békében, legalábbis az első világháborúhoz mérten, viszonylagos békében.

2014.8.14.   


Senko Karuza: Szigetlakók

Pénzes Tímea

A lapokról egy letűnőfélben levő életforma köszön vissza, ami sok turista számára jelenti a paradicsomot...

2014.7.17.   


Eldorádó – a poklon túl

Pénzes Tímea

A menekült tematika, legalábbis a hírek szintjén, jelen van mindennapjainkban, de szépirodalmi feldolgozása ritkaságszámba megy.

2014.6.5.    6


Stefano Benni: Gyorslábú Achille

Pénzes Tímea

Amikor hősünk, kéziratokkal a hóna alatt, kilépett az ajtón, a világ nem volt meg.

2014.4.25.    9