Közös élmények


Pénzes Tímea  2012.3.1. 6:38

Az észak- és kelet-európai kultúra már jó néhány éve megkörnyékezett és rabul ejtett.

Például Anders Thomas Jensen vagy Nyikita Mihalkov filmjei, illetve Dosztojevszkij vagy Ibsen műremekei révén, és mivel olyan élményt nyújtott, amelyre újra meg újra vágytam, Ljudmila Ulickaja orosz írónő könyve mellé Janne Teller dán írónő és Carl Frode Tiller norvég író kötetét választottam.

A genetikusból íróvá lett Ljudmila Ulickaja eddigi köteteiből ismert tömör leírásai, találóan felvázolt jellemrajzai, sokatmondó párbeszédei ebben a könyvben is visszaköszönnek. Ulickaja a sötétben zajló életek kiváló ismerője, bevezet a nyomorúság, a kétségbeesés és a vágyak világába, beavat a hűség és a hűtlenség beteggé tevő játékába. Ulickaja többek közt az elhallgatások mestere. Az Elsők és utolsók című kötet elbeszéléseiből kiderül, hogyan lesz a kislányok ártatlan játékából felnőttes titokzatoskodás, hogyan rombol le világokat a testvéri kegyetlenség, hogyan rendezi át a családi viszonyokat egy beteg gyerek születése.
Megismerkedünk az évekig távollevő férjjel, aki nem hiszi el feleségének, hogy a távollétében világra jött ikergyermekek az övéi, és a feleség a férj hazatérte után is csak gondolatban beszélget tovább szeretett párjával; az apaságról árulkodó anyajegyre, amely gyermekét ugyanott ékesíti, ahol apjukat, így nincs, aki figyelmeztesse a férjet.
Az elbeszélések Moszkva környéki sikátorokban és tágas, jómódú szobákban zajlanak, és olyan múlt köszön bennük vissza, melynek nyugatabbra fekvő formájába gyermekként magam is belekóstolhattam. Az írónő visszaidézi például a felavatott pionírok büszkeségét, lelkesedését és végül csalódását, amikor a Sztálin elvtárs arcképét lábbal festő asszonnyal való találkozás során egy lelki ronccsal szembesülnek.
Ulickaja új fényben mutat meg ismert eseményeket, és fellebbenti a fátylat az ismeretlenről. Írásaiban nincs kritika, nem mond ítéletet szereplőiről, nem von le következtetést, humánus megfogalmazásaival ránk bízza a véleményformálást.

Janne Teller a csokorba fogott, szerteágazó szálú történetek helyett egy szálra felfűzött, egyenes vonalú történettel ismerteti meg olvasóit a Semmi című művében. Az ifjúsági regényként is emlegetett könyv jócskán túlmutat a műfaj keretein.
A kötetet kezdetben számos kritika érte, majd sorban nyert el jelentős, nemzetközileg elismert irodalmi díjakat. A diákokban előhívott bizonyításvágy kiváltója egyik osztálytársuk kijelentése, miszerint semminek sincs értelme, amit követően felmászik a szilvafára, és többé nem megy iskolába. Az osztálytársak szeretnék lecsalogatni és bebizonyítani neki, hogy számtalan dolognak van jelentősége, és fontos dolgokat gyűjtenek össze egy kupacra a régi fűrésztelepen. Egyes értékek fontossága nyilvánvaló, mások kiderítésre szorulnak, és ezáltal kezdetét veszi az osztálytársak kölcsönös megfigyelése abból a célból, hogy megfosszák egymást legféltettebb kincseiktől. Hiszen a legfontosabb dolgokról önként nem mondunk le, mivel identitásunk részeként életünk értelmét képezik. A gyűjtés egyre kegyetlenebb formát ölt, és a bizonyításvágyba egyre több erőszak vegyül. A szilvafán ülő provokatőr az élet értékeinek tagadásával olyannyira felhecceli osztálytársait, hogy közönye az egymást túllicitálni akaró osztálytársakat felettébb veszélyes játékba hajszolja. A komoly filozófiai és erkölcsi mondanivalót megfogalmazó kötet számos létfontosságú kérdést érint: Mennyit érünk értékeink nélkül? A számomra fontos mások számára is értékkel bír? Érték marad-e az érték, ha megfosztottak tőle? Mivé válok az érték elvesztését követően? Miért érezzük a győzelmet vereségnek?
A koppenhágai születésű írónő, aki az ENSZ és az EU tanácsadójaként dolgozott, már csak az irodalomnak él, és nagyon egyszerű, hétköznapi nyelven tárja az olvasó elé a provokatőr életről alkotott nézeteit, pl. „Annak a látszata a lényeg, hogy vittük valamire az életben”, illetve „Ha semmi nem jelent semmit, akkor jobb semmit se csinálni, mint valamit.” A kötet végén önkéntelenül is felmerül bennünk a kérdés: én mit tennék a Fontos Dolgok Halmára? Mitől válnék meg, hogy bizonyítsam az értékes dolgok fontosságát egy kételkedőnek?

Carl Frode Tiller Bekerítés című kötete egy intenzív osztályon fekvő fiú mások által írt emlékeiből tevődik össze. David elvesztette az emlékezetét, és egy újsághirdetésben a pszichológusok felkérik az ismerőseit, elevenítsék fel élete eseményeit. A lelkészcsaládban felnőtt fiú élete, ez a mások által megalkotott, sajátosan újraírt életrajz három ember emlékein keresztül körvonalazódik előttünk, és leveleikből kel életre. David életének levélről levélre változó mozaikja két barát, Jon és Silje, valamint a mostohaapa szemszögéből, szituációk, jellemrajzok, cselekedetek, párbeszéd-foszlányok felidézéséből áll össze; attól függően, ki mire emlékszik belőle. A cselekményből kiderül, hogy a három személy hogyan fogalmazza meg egyes eseményeken keresztül mindazt, ami segítségül szolgálhat David emlékezetének visszanyerésére, emlékei megalkotására vagy újrarendezésére.
A kötet a sérülékenységről, a másik fontosságáról, sértésekről és magányról, szerelemről és barátságról, könyörtelen szókimondásról és (ön)áltatásokról, szembesülésekről, megfelelésvágyról és szabad döntésekről, identitásukat és helyüket kereső fiatalokról szól. A visszaemlékezésekből kiderül, hogy a három barát menekülne az álmatag kisvárosból, és a művészetet tartja az egyetlen értelmes időtöltésnek. Azonban számos lényeges kérdés nyitva marad: vajon David tényleg meg akarta keresni vér szerinti apját, ahogy a barátok írják, vagy sosem vágyott rá, ahogy mostohaapja feltételezi? David anyja azért kezdett el kulturális életet élni, hogy közelebb kerüljön a fiához, vagy egy szeretőnek akart imponálni? Mindegyikük életében más és másként csapódott le David életéből, és az emlékezet működésének feltárása, az események különböző szempontú felvázolása révén a kötet pszichológia bravúrokat tartalmaz.
Elolvasása után valószínűleg valamennyien feltesszük a kérdést: ha kiesne az emlékezetem, vajon ki és mit elevenítene fel közös élményeinkből? Mi maradna meg belőlem másokban?

Ljudmila Ulickaja.Elsők és utolsók, Budapest: Magvető Kiadó 2010. Fordította Goretity József.
Janne Teller Semmi Budapest: Scolar Kiadó 2011. Fordította Weyer Szilvia.
Carl Frode Tiller Bekerítés Budapest: Gondolat Kiadó.2011.Fordította A. Dobos Éva.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Szlovákul szeretni

Huszár Ágnes

A rendkívül megkapó, egyszerűségében nagyszerű könyvborítón már akkor megakadt a szemem, amikor a kiadó még a megjelenés előtt a világhálón hirdette Durica Katarina legújabb regényét.

2016.6.10.    27


Hétköznapi hőseink

Tompa Orsolya

„Mindenkinek szüksége van egy képzelt világra, ami segít a nehéz időkben.” (Olvasmányélmény)

2016.4.13.    5


Mosolyogni tessék!

Fekete Krisztina

Avagy mindaz, amit Janikovszky Évától tanultam...

2015.4.1.  1    56


Mitől lesz isten az ember?

Póda Csanád

Recenzió a Pesti Magyar Színház Frankenstein című előadásáról.

2015.3.3.    24


Swing – az új magyar sikerfilm

Kiss Adrienn Éva

A legújabb magyar gyártású vígjáték három különböző generációjú nő történetét dolgozza fel.

2015.1.21.    10


És a hegyek visszhangozzák

Pénzes Tímea

A kabuli születésű író és orvos világsikerű regényeiért (Papírsárkányok, Ezeregy tündöklő nap) számos olvasó rajong.

2014.11.6.    5


Erlend Loe: Fvonk

Pénzes Tímea

Egy viszonylag vékony kötet, amely főként kétszemélyes párbeszédekből áll. Két férfi párbeszédéből. (Könyvrecenzió)

2014.9.16.   


100 magyar baka

Szilvási Krisztián

Már 100 év is eltelt azóta. Többségében békében, legalábbis az első világháborúhoz mérten, viszonylagos békében.

2014.8.14.   


Senko Karuza: Szigetlakók

Pénzes Tímea

A lapokról egy letűnőfélben levő életforma köszön vissza, ami sok turista számára jelenti a paradicsomot...

2014.7.17.   


Eldorádó – a poklon túl

Pénzes Tímea

A menekült tematika, legalábbis a hírek szintjén, jelen van mindennapjainkban, de szépirodalmi feldolgozása ritkaságszámba megy.

2014.6.5.    6


Stefano Benni: Gyorslábú Achille

Pénzes Tímea

Amikor hősünk, kéziratokkal a hóna alatt, kilépett az ajtón, a világ nem volt meg.

2014.4.25.    9


Bíró Szabolcs: Ragnarök

Szilvási Krisztián

A Világfa összes ágára esküszöm, hogy bár a viking történelem ismerete nem, de feléjük mutató szimpátiám itt csörgedezik az ereimben...

2014.4.14.