Már megint a felfedezők

Bíró Szabolcs  2007.7.11. 20:12

Egy új Philip K. Dick novelláskötetet mutatunk be.

Az Agave kiadó stílusosan egy új Philip K. Dick novelláskötettel köszöntötte a 2007-es esztendőt (egy Dick-könyv volt a legelső kiadványuk is), mely számos nagyobb könyvesboltban hetekig az eladási listák élén állt. A mostani, a Már megint a felfedezők című kötet összesen tizenöt novellát tartalmaz, melyek közül ugyan néhány már korábban is megjelent magyarul, ám most ezek új fordításban olvashatók a többi mellett.

A rövid életű (1928-1982) szerző történetei alapvetően sci-fik, de mélyreható gondolatiságuk, filozófiai, társadalomkritikai, vagy épp teológiai kérdéseket fejtegető tartalmuk miatt még véletlenül sem húzhatjuk rájuk a „ponyva” jelzőt. A kötetben szereplő novellák többsége Dick munkásságának korai szakaszából való, ezek tehát az ötvenes években születtek, az utolsó négy történet viszont egészen más hangulatú, hiszen ezek a 70-es évekből, illetve 1980-ból származnak, a szerző életének és életművének végső szakaszából. Szóval, sok mindent találhatunk itt, mi csak szem-szájnak ingere. (Néhányan talán hiányolhatnak egy-két írást a 60-as évekből, de ez legyen a kötet legnagyobb hibája!).

Időutazásról, túlnépesedésről, végső háborúról, hazug robotelnökről, időhurokról, különféle bizarr vallásokról olvashatunk nem akármilyen novellákat a műfaj egyik legnagyobb, mára kultikussá vált alakjától, de az összes közül talán a legfelkavaróbb és egyben legtöbb vitát kiváltó írás az 1973-ból származó, Az előszemélyek c. novella.

A kötet tarkaságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az imént említett, sokkoló hatású írás mellett a szerző (illetve a szerkesztők) nem hanyagolta a poénosabb, könnyedebb hangvételű történeteket sem. Ilyen például a Pat ajándéka című, amelyben egy idegen bolygóról érkezett, cipősdoboznyi „istenség” (név szerint Tinokuknoi Arevulopapo) okoz nem akármilyen felfordulást a főhős életében: először a feleségét változtatja márványszoborrá, majd a főnökét békává, mert egyszerűen megunja fecsegésüket.

A Már megint a felfedezők című kötetet nem kizárólag a sci-fi rajongóinak tudom ajánlani, hiszen – mint azt a kiadó a könyv elején is feltüntette – a tudományos-fantasztikus irodalom műfaja mellett ez egyszerre szépirodalom is. Tehát Dick itt van, már megint, és reméljük: nem utoljára!

(Agave Könyvek, 2007, 334 old., fordították: Gálla Nóra, Pék Zoltán, Török Krisztina, Varga Bálint, Totth Benedek)

Hozzászólások

@

Küldés