"Lelkünk zenéje"
A szepsi származású művésznő, Sivák Enikő, Lelkünk zenéje című kiállítását a magyarországi St.Martin kísérte zenéjével.
Sivák Enikő éveken át tanított, az iskola korlátait azonban kinőtte. Egy ideig terrakotta kisplasztikákat alkotott, majd váltott, és jelenleg már akvarell pasztell képekkel foglalkozik. Mert amikor az ember szárnyalni kezd, vagy a művészi, nyitottabb világ felé fordul, akkor nem tűri többé a korlátokat, és érzékennyé válik a világ történéseire – vallja. Megrajzolta már az iraki háború kitörését, a cúnami pusztítását (a történtekkel egyidőben, miközben az eseményről még nem is értesült), és képre vitte Wakantanka legendáját is. Volt kiállítása Szepsiben, Kassán és Érsekújvárott, és további színhelyek következnek. A nagysikerű márciusi kiállítást az ihletet adó híres magyarországi művész, St.Martin zenéje kísérte.
--Egy alapos önismeret után változott meg az életem – kezdi a történetét a művésznő, akinek fergeteges sikerű, St.Martin koncerttel egybekötött kiállítását legutóbb Ipolyságon tekinthették meg az érdeklődők. -- Szükségét éreztem, hogy a belső világomat kitisztítsam, és rendet teremtsek magamban. Vágytam a tudásra, új ismeretekre, ezáltal sokkal nyitottabbá vált a kapcsolatom a képzőművészettel, és kezdtem megérteni a körülöttem levő látatlan világban történő dolgokat is. Ez rendkívül fontos a művész számára, mert másként nem tud közvetítő lenni -- fent és lent között. Két évvel ezelőtt történt életemben az igazi áttörés. Elmentem St. Martin koncertjére Kassára. Lenyűgözött a csodálatos zenéje, a mélységeivel és magasságaival. Javában tartott a koncert, amikor érdekes dolog történt velem. Az Alturas (Ormok) című zeneszám hallgatása közben úgy éreztem, megnyílt előttem egy hatalmas kapu, és kezdtem látni a képeket. Azóta folyamatosan alkotok, legtöbbször St. Martin zenéje hatására. A világ történéseinek kifejezése nála zenévé, nálam pedig képpé változik. Végülis kettőnk művészi világa valahol összefonódik. A koncert óta egyébként kapcsolatban vagyunk egymással. Többször is beszélgettünk, találkoztunk egymással, részt veszek az előadásain. Utólag mindig beazonosítjuk, hogy melyik képem, melyik zeneszámára rímel. Képeim önálló életet élnek, irányítanak, én csak egy nyitott eszköz vagyok a kifejezésre.
A legfontosabb, hogy az embernek legyenek céljai -- mondja. -- A céljainkat először a képzeletünkben alkotjuk meg. Ha azt akarjuk, hogy az álmaink valóra váljanak, akarnunk, tennünk és dolgoznunk is kell. De ha szilárdan akarunk valamit, és merünk döntéseket hozni, akkor megkapjuk a szellemi segítséget, és biztosan elérjük a célunkat. Közben mindig hallgassunk a belső hangra, amely sohasem csal meg bennünket
Hozzászólások
A rovat további cikkei
A rendteremtés művészete
Nézzük csak, mit ajánl a témában a szakértő Marie Kondo a Tiszta öröm című könyvében!
2019.1.30. 16
Szlovákul szeretni
A rendkívül megkapó, egyszerűségében nagyszerű könyvborítón már akkor megakadt a szemem, amikor a kiadó még a megjelenés előtt a világhálón hirdette Durica Katarina legújabb regényét.
2016.6.10. 27
Hétköznapi hőseink
„Mindenkinek szüksége van egy képzelt világra, ami segít a nehéz időkben.” (Olvasmányélmény)
2016.4.13. 5
Mitől lesz isten az ember?
Recenzió a Pesti Magyar Színház Frankenstein című előadásáról.
2015.3.3. 24
Swing – az új magyar sikerfilm
A legújabb magyar gyártású vígjáték három különböző generációjú nő történetét dolgozza fel.
2015.1.21. 10
És a hegyek visszhangozzák
A kabuli születésű író és orvos világsikerű regényeiért (Papírsárkányok, Ezeregy tündöklő nap) számos olvasó rajong.
2014.11.6. 5
Erlend Loe: Fvonk
Egy viszonylag vékony kötet, amely főként kétszemélyes párbeszédekből áll. Két férfi párbeszédéből. (Könyvrecenzió)
2014.9.16.
100 magyar baka
Már 100 év is eltelt azóta. Többségében békében, legalábbis az első világháborúhoz mérten, viszonylagos békében.
2014.8.14.
Senko Karuza: Szigetlakók
A lapokról egy letűnőfélben levő életforma köszön vissza, ami sok turista számára jelenti a paradicsomot...
2014.7.17.
Eldorádó – a poklon túl
A menekült tematika, legalábbis a hírek szintjén, jelen van mindennapjainkban, de szépirodalmi feldolgozása ritkaságszámba megy.
2014.6.5. 6
Stefano Benni: Gyorslábú Achille
Amikor hősünk, kéziratokkal a hóna alatt, kilépett az ajtón, a világ nem volt meg.
2014.4.25. 9