Szabadság és szerelem


Halász Kata  2009.7.16. 8:38

Két ember találkozik. Három lehetőség van:

...ketten együtt jobbak lesznek, mintha egyedül maradnának, kettesben rosszabbak lesznek, mint külön-külön és az utolsó, az úgynevezett nulla pozíció, amikor mindegy. Egy ideális világban minden párkapcsolatnak úgy kéne kinéznie, hogy a két résztvevő azért van együtt, mert jó. Mert együtt jobban működnek. Ez lenne a jó párkapcsolat titka. Vajon elegendő? Kell ennél több?

Tegye fel a kezét, aki még soha nem hallotta a következő mondatot: „Engem senki sem szeretett gyerekkoromban.” Akár saját szánkból, akár máséból, de le merem fogadni, hogy mindenki számára ismerős a fenti kijelentés. Feldmár András szerint ez nem igaz, ez hazugság, hiszen akit senki nem szeretett gyerekkorában, az meghalt volna, mert szeretet és gondoskodás nélkül nem lehet élni. Ez bebizonyosodott árvaházakban is: azok a csecsemők, akiket legalább egy alkalmazott nem szeretett, meghaltak.

Ebből a téves gondolatból következik az is, hogy rengetegen azért hoznak gyereket a világra, mert titkon azt remélik, hogy visszakapják azt a szeretetet, amivel elhalmozzák a gyereket. Pedig a szeretetnek nem az a lényege, hogy visszakapjuk, hanem hogy továbbadjuk. „Szerintem, ha egy szülő azt hiszi, hogy azért van gyereke, hogy az visszaadja neki a szeretetet, az olyan, mint egy üzlet – az nem szeretet.” Azt hiszem, sok gyerek születik hasonló megfontolásból, és csak egy elég kis részük biztos elhatározás után, önzetlen szeretetből.

A párkapcsolatról szóló írások nagy része arra próbál rájönni, hogy vajon miért ragaszkodnak az emberek (a nők és a férfiak is) egy rossz kapcsolathoz? „Olyan, mintha hozzáérnék valamihez, ami forró, és utána még oda is ülnék, és megfognám, és szagolgatnám, ahogy a bőröm ég. És akár élvezném a fájdalmat, akár nem, azt akarnám, hogy most már ne égessen.”
Feldmár szerint ez csak egy rossz szokás. Mint az ujjropogtatás. Azonban nem baj, ha valaki a rosszhoz vonzódik. Egyszerűen csak meg kell állni, hogy legyen közük egymáshoz. Nietzsche szerint az ember keresi a fájdalmat, mert imád szenvedni. Nehezen engedi el a szenvedést, és azt, aki ezt okozza neki, mert kell, mert szüksége van a fájdalomra. Wilfred Bion mondta, csak az lépjen kapcsolatba, aki szeret viharos tengeren vitorlázni. Hát, nem csodálatos ez a gondolat? Ugyanis szó sincs arról, hogy az ideális kapcsolatban nincsenek veszekedések. Ki állította ezt? A veszekedés az összecsiszolódás folyamatának nagyon fontos eleme. Hiszen az igazi együttlétért keményen meg kell dolgozni. „A sok veszekedésnek a gyümölcse az a pillanat, amikor nem kell veszekedni.” Nem beszélve arról, hogy vannak párok, akik számára a veszekedések jelentik az örömöt és a kielégülést, amikor olyan magasra tudják feltornázni az adrenalin szintjüket, hogy végül szex-szel vezetik le a feszültséget. A kérdés ilyenkor már csak az, hogy veszekedés nélkül is képesek-e egymásra hangolódni, kell-e a szexhez ez az adrenalin többlet?

Egyik kedvenc Feldmár-gondolatom a következő: lehet úgy élni, hogy az embernek ne kelljen a szabadságával fizetnie azért, hogy ne legyen egyedül. Ha belegondolunk, alapvetően szabadok vagyunk. A rabszolgaságot, a másiktól való függést is szabadon választjuk. Egy olyan kapcsolatban, ahol az egyik a másikra támaszkodik, hamar kialakul a függés. A kétoldalú függés. Mert valójában egyáltalán nem biztos, hogy az irányít, akire támaszkodik a másik, hanem épp ellenkezőleg. Hiszen a gyengébbnek mutatkozó félnek nem kell mást tennie, csak azt, amit az erősebb mond. Zéró felelősség, csak teljesíteni kell a másik akaratát. Ebben az esetben a szakítás olyan, mintha a robotpilóta üzemmódból hirtelen valaki átkapcsolna kézi vezérlésre. Úgy, hogy az illetőnek fogalma sincs arról, hogyan kell a saját életét irányítani, mert addig megtette azt valaki más. Egy jó kapcsolatban tehát csak a „mi” létezik. Az „én”-nek és az „ő”-nek alá kell rendelnie magát a „mi”-nek. Ebből ugyancsak kemény hatalmi harc is következik, méghozzá arról, hogy a pár melyik tagja mondja meg, hogy mit akar a „mi”. Nagyon nehéz tehát megtalálni az egyensúlyt. Lényegében az az ideális, ha egyik fél sem dominál. Ugyanis, ha valamelyik fél alárendeli magát, előbb utóbb mérges lesz a párjára. Nem magára, azért mert hagyta, hogy alulra kerüljön, hanem a másikra. Mert az egyszerűbb. Ilyenkor vannak dolgok, amiket azért tesz meg az alul lévő, mert kell. Pedig, az ember olyan, hogy ha rákényszerítenek valamit, minden eszközzel ellenkezik. Ez már egy gyerekkorban kialakult, belénk ivódott szokás. Mindannyian lázadtunk a szüleink ellen. Az az igazi varázslat, „amikor azt is, ami tényleg kötelező, úgy élem meg, hogy szabadon, önkéntesen fogom megtenni.”

Végezetül pedig két bölcs gondolat a könyv szerzőjétől, melyeket azért emelek ki külön, hátha nem csak rám vannak „aha”-hatással:
„Csak akkor szeret valaki, hogyha szabadabbnak érzed maga vele, mint amikor egyedül vagy. Ha ez nem így van, akkor bajban vagy.”
„Úgy kell szeretnem téged, ahogy te akarod, nem pedig úgy, ahogy én akarom. Mert ha úgy szeretlek, ahogyan én akarlak szeretni, akkor lehet, hogy az neked teher.”



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

Feldmár András: Szabadság, szerelem

Halász Kata

Ritkán csábítanak el az önismereti, párkapcsolati, pszichológiai könyvek.

2009.7.8.  2   

A rovat további cikkei

Szlovákul szeretni

Huszár Ágnes

A rendkívül megkapó, egyszerűségében nagyszerű könyvborítón már akkor megakadt a szemem, amikor a kiadó még a megjelenés előtt a világhálón hirdette Durica Katarina legújabb regényét.

2016.6.10.    27


Hétköznapi hőseink

Tompa Orsolya

„Mindenkinek szüksége van egy képzelt világra, ami segít a nehéz időkben.” (Olvasmányélmény)

2016.4.13.    5


Mosolyogni tessék!

Fekete Krisztina

Avagy mindaz, amit Janikovszky Évától tanultam...

2015.4.1.  1    56


Mitől lesz isten az ember?

Póda Csanád

Recenzió a Pesti Magyar Színház Frankenstein című előadásáról.

2015.3.3.    24


Swing – az új magyar sikerfilm

Kiss Adrienn Éva

A legújabb magyar gyártású vígjáték három különböző generációjú nő történetét dolgozza fel.

2015.1.21.    10


És a hegyek visszhangozzák

Pénzes Tímea

A kabuli születésű író és orvos világsikerű regényeiért (Papírsárkányok, Ezeregy tündöklő nap) számos olvasó rajong.

2014.11.6.    5


Erlend Loe: Fvonk

Pénzes Tímea

Egy viszonylag vékony kötet, amely főként kétszemélyes párbeszédekből áll. Két férfi párbeszédéből. (Könyvrecenzió)

2014.9.16.   


100 magyar baka

Szilvási Krisztián

Már 100 év is eltelt azóta. Többségében békében, legalábbis az első világháborúhoz mérten, viszonylagos békében.

2014.8.14.   


Senko Karuza: Szigetlakók

Pénzes Tímea

A lapokról egy letűnőfélben levő életforma köszön vissza, ami sok turista számára jelenti a paradicsomot...

2014.7.17.   


Eldorádó – a poklon túl

Pénzes Tímea

A menekült tematika, legalábbis a hírek szintjén, jelen van mindennapjainkban, de szépirodalmi feldolgozása ritkaságszámba megy.

2014.6.5.    6


Stefano Benni: Gyorslábú Achille

Pénzes Tímea

Amikor hősünk, kéziratokkal a hóna alatt, kilépett az ajtón, a világ nem volt meg.

2014.4.25.    9