Steven Saylor: Róma


Bíró Szabolcs  2007.8.7. 17:20

Sohasem értettem egyet azzal az általános klisének számító kijelentéssel, mely szerint ma már nem lehet újat alkotni…

…már minden egyes hangsort, képsort vagy mondatot megalkottak előttünk. Persze ahogy minden vicc vagy legenda alapja igaz, úgy ezt sem tagadhatjuk meg teljesen, de aki egy vállvonással elfogadja ezt a meglehetősen pesszimista filozófiát, az durva hasonlatként annyit tesz, mintha kijelentené, a ma embere már feleslegesen jött a világra...

Steven Saylor foggal-körömmel küzd e negatív kijelentés ellen, még ha szavakkal talán ki sem mondta soha. A történelem megszállott tudósaként, és a detektívregények szerelmeseként hírnevét az ún. Roma Sub Rosa sorozattal alapozta meg, egy egészen különleges műfajjal, a történelmi detektívregénnyel kísérletezve. Tévedés ne essék, először le kell szögeznünk, hogy a legtöbb ilyen regény nem történelmi, csupán történelmi korban játszódó, s a két műfaj közt jelentős különbség van. Saylor ugyanis a végtelenségig tiszteli a történelmet, szabadidejének nagy részét római levéltárakban tölti, és a Roma Sub Rosa sorozat darabjainak kiindulópontját és cselekményét mindig valós, megtörtént esemény alapján írja meg.

2007-ben ismét bebizonyította, hogy lehet még újat, mást alkotni, hiszen megírta eddigi legterjedelmesebb regényét, egy hatalmas történelmi sagát, a Rómát. A könyv ezer év történelmét foglalja magában, méghozzá regény formában! Amikor először hallottam róla, egyszerűen el sem tudtam képzelni, mi módon lehet ilyesmit megírni, hiszen ezer évet még dokumentumregényként is rendkívül megterhelő munka lehet papírra vetni. Ám Steven Saylornak az is sikerült, amibe a legtöbb író egyszerűen belebukna!

A magyar kiadás valamivel kevesebb, mint 500 oldal: ez elsőre elég kis terjedelemnek tűnhet, ám tudnunk kell, hogy a lapok sűrűn és apró betűvel vannak szedve, így itt egy oldal nagyjából kétszerese a megszokottnak. A történet Kr.e. 1000-ben kezdődik, amikor a hét domb vidékén még egy kósza település sem létezett. A fejezethez mellékelt térképen is csak a sókereskedők és a fémművesek útvonala van bejelölve. Hogy miért kezdődik a regény ilyen korán, 250 évvel a város megalapítása előtt? A szerző két család történetén keresztül járja végig az évezredet, s egyikük, a Potitiusok őse ekkor fogan meg,

A második fejezet 150 évet ugrik az időben, bemutatva a nagy legendák keletkezését, azokat a szertartásokat, melyek még a város történelme előtt alakultak ki, s a későbbi korokig is szilárdan fennmaradtak. Majd megismerhetjük Romulus és Rémus történetét is, méghozzá olyan szemszögből, amilyenből eddig még nem láthattunk, s mely talán minden eddiginél valósághűbb. Kr.e 1-ig, a császárság korának hajnaláig nyomon követhetjük a két család személyes tragédiáit, s Róma leghíresebb eseményeit: a gall ostromot és megszállást, a plebejusok és patríciusok évszázadokon át tartó, eszeveszett és véres háborúját.

Az egyes fejezetek közt úgy telnek el eleinte évszázadok, később évtizedek, hogy mégsem érezzük szétszabdaltnak, hasadékokkal telinek a könyvet, s a legtöbb fejezet akár külön novellaként is megállná a helyét. Az elbeszélési stílus sokszor egészen meseszerű, máskor – főleg az utolsó harmadban – szinte csak prózai dokumentálásnak tűnik. Külön érdekesség (s a szerzőnek külön jópont jár érte), hogy minden fejezet elé beékelte ugyanazt a kis léptékű térképet (a hét domb vidékét), s a történet – és ezzel együtt az idő – előrehaladtával ez mind belakottabbá, sűrűbbé válik.

A Róma módfelett tarka alkotás, a történelmet rendkívül széles skálán próbálja bemutatni: a rendhagyó történelmi ismeretek mellett ésszerű magyarázatokat ad a legendák kialakulására, nagyító alá helyezi az akkori politikát, és a legújabb történelmi felfedezésekbe is bepillantást enged. Az egyes tragédiák végül egy nagy tragédiává is összeolvadnak, hiszen megismerhetjük, hogyan lesz egy egyszerű városból a világ legnagyobb birodalma, s ezzel párhuzamban hogyan rothad szét a vezetése, milyen hazugságokat, intrikákat, aljas árulásokat szenved el magvában, a szenátusban, később pedig a császárságban.

Steven Saylor nagyszabású regényét talán 14-15 éves kortól tudnám ajánlani, felső határt viszont nem szabnék – alsót is csak a tökéletes megértés céljából. A szerző az idei Ünnepi könyvhétre is ellátogatott, és a sorban álló rajongók száma rekordokat döntögetett – nem hiába! Saylor egészen egyedi, kiváló szerző, a Róma pedig egy olyan értékeket képviselő mű, mely egy emberöltő alatt talán csak egyszer születik. Bánjunk vele ehhez méltón!

(Agave Könyvek, 2007, 489 old., fordította: Heinisch Mónika)



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

A rendteremtés művészete

Huszár Ágnes

Nézzük csak, mit ajánl a témában a szakértő Marie Kondo a Tiszta öröm című könyvében!

2019.1.30.    16


Szlovákul szeretni

Huszár Ágnes

A rendkívül megkapó, egyszerűségében nagyszerű könyvborítón már akkor megakadt a szemem, amikor a kiadó még a megjelenés előtt a világhálón hirdette Durica Katarina legújabb regényét.

2016.6.10.    27


Hétköznapi hőseink

Tompa Orsolya

„Mindenkinek szüksége van egy képzelt világra, ami segít a nehéz időkben.” (Olvasmányélmény)

2016.4.13.    5


Mosolyogni tessék!

Fekete Krisztina

Avagy mindaz, amit Janikovszky Évától tanultam...

2015.4.1.  1    56


Mitől lesz isten az ember?

Póda Csanád

Recenzió a Pesti Magyar Színház Frankenstein című előadásáról.

2015.3.3.    24


Swing – az új magyar sikerfilm

Kiss Adrienn Éva

A legújabb magyar gyártású vígjáték három különböző generációjú nő történetét dolgozza fel.

2015.1.21.    10


És a hegyek visszhangozzák

Pénzes Tímea

A kabuli születésű író és orvos világsikerű regényeiért (Papírsárkányok, Ezeregy tündöklő nap) számos olvasó rajong.

2014.11.6.    5


Erlend Loe: Fvonk

Pénzes Tímea

Egy viszonylag vékony kötet, amely főként kétszemélyes párbeszédekből áll. Két férfi párbeszédéből. (Könyvrecenzió)

2014.9.16.   


100 magyar baka

Szilvási Krisztián

Már 100 év is eltelt azóta. Többségében békében, legalábbis az első világháborúhoz mérten, viszonylagos békében.

2014.8.14.   


Senko Karuza: Szigetlakók

Pénzes Tímea

A lapokról egy letűnőfélben levő életforma köszön vissza, ami sok turista számára jelenti a paradicsomot...

2014.7.17.   


Eldorádó – a poklon túl

Pénzes Tímea

A menekült tematika, legalábbis a hírek szintjén, jelen van mindennapjainkban, de szépirodalmi feldolgozása ritkaságszámba megy.

2014.6.5.    6


Stefano Benni: Gyorslábú Achille

Pénzes Tímea

Amikor hősünk, kéziratokkal a hóna alatt, kilépett az ajtón, a világ nem volt meg.

2014.4.25.    9