Gyilkos kór


Jády Mónika  2006.11.9. 21:49

Legtöbbünk számára az influenza nem több egy kellemetlenségekkel járó betegségnél. Pedig nem szabadna alábecsülni!

A vírus annyira változékony, hogy teljes védettség senkiben sem alakulhat ki, minden évben új vakcinát kell gyártani. Könnyen terjed cseppfertőzés útján, így csupán Amerikában évente 30-60 millióan kapják el, és évente mintegy 36 ezren (jobbára idősebbek) bele is halnak.

A madárinfluenzától viszont mindenki retteg. Tudni kell, hogy a szárnyasok közt sem szokatlan az influenza, és sokkal többféle madárinfluenza-vírus létezik, mint amennyi az embert megtámadhatja. A H5N1-nek nevezett vírus azonban átjutott a fertőzött szárnyasokról az emberekre. Igaz, hogy ez csak szórványosan fordult elő, és emberről emberre nagyon nehezen terjed a kór. Az influenzavírusok erős mutációs képességét ismerve viszont valószínűnek látszik, hogy ha az éppen fenyegető madárinfluenza nem is nő világméretű járvánnyá, valamelyik következő megteszi azt.

Nem először történne hasonló tragédia. A kutatások megerősítették, hogy az első világháború utolsó évében, 1918-ban kitört, több mint 50 millió embert elpusztító spanyolnátha vírusa nem sokkal a járvány kitőrése előtt valamely ismeretlen állatból jutott át az emberekbe. Hogy honnan származnak az influenzavírusok? A vizsgálatok szerint a vadon élő szárnyasoktól, elsősorban a vízimadaraktól. Ahhoz, hogy a madárinfluenza és az emberi influenza „egyesülhessen“, a vírusaiknak ugyanazt az állatot kell megfertőzniük. A tudósok régóta a sertést tartják ideális „keverőtégelynek“.

A H5N1 vírustörzs (nem a legutóbb lesújtó, de ahhoz hasonló) 1997-ben jutott be először emberi szervezetbe. Év elején, amikor Honkongban a vírus nagy pusztítást vitt végbe a csirkék között, senki nem gondolta volna, hogy az emberek is veszélybe kerülhetnek. Az első fertőzött egy hároméves kisfiú volt, aztán még 17-en -- többségük megfordult ugyanazon az élőbaromfi-piacon -- jelentkeztek hasonló tünetekkel: láz, köhögés, légzési nehézségek. A közegészségügyi szakemberek meggyőzték a kormányt, hogy az utolsó szálig irtassa ki a gazdaságok és piacok madárállományát. A másfél millió szárnyas megsemmisítése után az akkor gondot okozó vírus többé nem bukkant fel.

Ám 2001-ben újabb H5N1 vírustörzs jelent meg. Ekkor is sikerült kivédeni a bajt, de 2002 elején ismét tizedelni kezdte a csirkéket az influenza. A honkongiak erélyes intézkedései viszont már nem érhették el a vírusforrást, ugyanis a kórokozók a dél-kínai határon túlról érkeztek.

A H5N1 évről évre géneket cserélt más madárinfluenza-vírusokkal. Rengeteg új változat született. Ezek évről évre ostrom alá vették a baromfit importáló Honkongot, 2003 végére pedig megfertőzték fél Ázsiát. Néhány szakértő a vad vízimadarakat hibáztatta -- a vírusok ezek belében tették meg a hatalmas távolságokat. Mások viszont úgy vélik, hogy a költöző madaraknak semmi közük a kór terjedéséhez. (A vírus nagyon gyorsan végez a fertőzött szárnyasokkal, így azok nem juthatnak nagy távolságokra.) Szerintük a vírus élőbaromfi-szállítmányokban jutott el Ázsia több pontjára.

A H5N1 vírusról még sok mindent nem tudunk. Például azt sem, miként öli meg az embert. A csirkékben a vírus mindenhová eljut. Az embereknek -- az 1918-as spanyolnáthához hasonlóan -- a tüdejüket teszi tönkre. Egyes kutatók viszont úgy vélik, hogy a vírus az egész szervezetben elterjedhet. A szakértők több kérdésre is szeretnének még választ kapni. Vajon hány ember fertőződött meg, és mennyi állat? 2004 óta ugyanis csak négy ország tett jelentést emberi megbetegedésekről. Rejtély az is, miképpen kapják el az emberek a fertőzést. A szakértők ma úgy vélik, hogy az érintettek többsége valamiképpen kapcsolatba került beteg vagy elpusztult szárnyasokkal: megérintették, esetleg megették az állatokat, vagy csirkeürüléket is tartalmazó porral lélegezték be a vírust. A kutatók dolgát megnehezíti, hogy az Ázsiából érkező beszámolók általában hiányosak.

A legfontosabb kérdés az, hogy terjedhet-e a vírus láncreakciószerűen, mint a közönséges emberi influenza. A kutatók már több országban (Magyarországon is) fejlesztettek ki védőoltást.

Persze, azt még nem lehet tudni, hogy szükség esetén teljes védelmet nyújtana-e. A gyógyszergyártó cégek viszont felkészültek, és a világjárvány első jelére képesek milliószámra gyártani a vakcinát.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

A számítógéphasználat ártalmai

PR-cikk

Betegségek és sérülések, amelyeket a számítógép intenzív használata okozhat. A számítógép rendszeres, napi több órás használata számos betegség kialakulásához vezethet...

2024.3.1.   


Előadás testmozgással

Sajtóhír

A közelmúltban Szolnokon Nagy-Bana Zsanett tartott előadást a demenciáról az érdeklődőknek. Részletek a cikkben.

2024.2.15.   


Alvászavarban küzdőknek

PR-cikk

Alvászavarban küzdőknek erősen ajánlott megismerkedni a CBD olajokkal

2023.11.25.   


A fehérbot világnapja

Sajtóhír

Zsúfolásig megtelt a terem a látássérültek rendezvényén Szolnokon.

2023.10.19.   


Hogy ne fájjon a fejünk!

Dr. Tóth Erzsébet orvos

Tanácsok a fejfájás megelőzéséhez és gyógyításához.

2023.9.11.   


A McKenzie-torna jótékony hatása

PR-cikk

Tapasztalatok és eredmények a hátproblémák kezelésében.

2023.8.14.   


A mellciszta felszívódása

PR-cikk

Mi segítheti a mellciszta felszívódását? Manapság a mell cisztásodása egyre gyakoribb jelenség a nők körében.

2023.6.17.   


A torokfájás természetes gyógymódjai

Télen szinte folyamatosan jelen van az életünkben a torokfájás, amely leggyakrabban a megfázás és az influenza egyik tünete.

2023.1.10.   


Alvászavarok kezelése

Milyen következményei lehetnek a folytonos kialvatlanságnak?

2022.11.30.   


Október az idősek hónapja

Dr. Horváth Mária okleveles ápolónő

Nekik még fontos a személyes kapcsolat, a nagy beszélgetések.

2022.10.26.   


Allergia elleni szemcsepp

PR-cikk

Szemcsepp allergiára – melyiket válasszuk a felhozatalból?

2022.7.27.   


Teherbeesés PCOS-szel

PR-cikk

5 dolog, amire érdemes jobban odafigyelned!

2022.5.19.