A rák kezelésének szelíd gyógymódjai (1)


Dr. Tóth Erzsébet orvos  2011.6.20. 4:11

A rákbetegséget az emberiség nagyon régóta ismeri.

A különböző korokból származó orvosi megfigyelések is beszámolnak róla. Már Hippokratész is megemlíti a munkáiban. Korábban azonban nagyon ritka betegségnek számított. Mára viszont a daganatos betegségek száma aggasztó mértéket öltött. A statisztikák szerint a civilizált országokban az évi elhalálozások egynegyedét rákbetegség okozza. A leggyakoribb előfordulású a tüdőrák, de a mell- illetve prosztatarák is gyakori. Szinte mindenki szembesül ezzel a betegséggel, a családja vagy az ismerősei révén, melynek lefolyása gyakran rendkívül gyors. Talán azért is, mert akinél rákos betegséget állapítanak meg, hajlamos azonnal minden reményt feladni.

Pedig a rák szó nagyon sokféle megbetegedést takar – a gyógymódok sokfélesége a betegség sokoldalúságát tükrözi.

Gyakorta kerül szóba a hagyományos orvoslásban alkalmazott módszerek káros hatása a szervezetre. Ezekről sokunknak a kemoterápia, a hajhullás, a szervezet végsőkig való terhelése jut eszébe. Pedig vannak ennél jóval szelídebb, természetes gyógymódok is, melyeknek személyre szabott, óvatos alkalmazása nagyon szép eredményeket hozhat. Mint már említettük, a rák megnevezés nagyon sokféle betegséget takar. Ezeknek valójában csak egy közös vonásuk van: minden esetben daganat képződik a szervezetben. Ez úgy történhet meg, hogy a sejtosztódás szabályozásába hiba csúszik. Az egészséges sejt csak akkor szaporodik, ha elhalt sejteket kell pótolni, vagy egy növekedési folyamat áll fenn. A rákos sejtek viszont indokolatlanul szaporodnak, semmilyen feladatot nem látnak el a szervezetben, egyszerűen csak felhalmozódnak. A felhalmozódott sejtekből jön létre a daganat. Ez a daganat nem mindig rosszindulatú. A jóindulatú daganat könnyen eltávolítható, és a beavatkozás nem mindig szükséges. A szervezet együtt tud élni az ilyen daganattal, melynek sejtjei nem vándorolnak át a többi szervre, nem veszélyeztetik azokat. Az eltávolítás akkor indokolt, ha a jóindulatú daganat elhelyezkedéséből adódóan meggátolja az adott szerv helyes működését. A rosszindulatú daganatot azonban kóros sejtek alkotják, melyek szédületes sebességgel szaporodnak. Ha nem távolítjuk el a szervezetből, a kóros sejtek a többi szervet is megtámadják, a vér- és nyirokáramlás révén a test bármelyik részébe eljutnak.

A rákbetegség főként a civilizált országokban van jelen. Olyan kultúrákban, ahol az emberek nagyobb összhangban élnek a természettel, kevesebb mesterséges hatásnak vannak kitéve, jóval alacsonyabb mértékben fordul elő. A betegség legfőbb rizikófaktorai, amint már korábban is említettük, a rákkeltő anyagok bejutása a szervezetbe, és az immunrendszer gyengesége. Minden ember szervezete tartalmaz rendellenes sejteket. Ezek felismerése és megsemmisítése az immunrendszer feladata. Ha jó állapotban van, könnyedén teljesíti a feladatát, és sokkal kisebb az esély arra, hogy a rendellenes sejtek elszaporodjanak, daganatot képezzenek. Ha viszont az immunrendszer gyenge, nem ismeri fel őket, nem gátolja meg szaporodásukat, kialakul a daganat. Az életkort is besorolhatjuk a rizikófaktorok közé, mivel az idős szervezet már nem tudja olyan jól szabályozni a sejtszaporodást. Valamint azt a körülményt is, hogy ha a felmenőink között sok volt a rákbeteg, ez a mi öröklődő hajlamunkat is növeli erre a betegségre.

Jó hír, hogy a négy rizikófaktor közül az első kettőt némi odafigyeléssel kordában tudjuk tartani. Ugyan az életkorunkat és felmenőinket nem mi választjuk, a betegség általában mind a négy rizikófaktor jelenlétében alakul ki. Ha kerüljük a rákkeltő anyagokat, és igyekszünk megerősíteni immunrendszerünket, elmondhatjuk, hogy nagyon sokat tettünk a rák megelőzése érdekében.

Mint minden betegség, a rák szempontjából is nagyon fontos a korai felismerés. Korai stádiumban a daganatos betegség ugyanis jól kezelhető, mi több, elkerülhetők a drasztikus beavatkozások, és azok negatív hatásai a páciens egészségügyi és lelki egyensúlyára.

A diagnosztizálásnak többféle módja van. A hagyományos orvoslásban a leghasználatosabb a röntgen- és citológiai vizsgálat, valamint a biopszia – melynek során kiemelnek egy pici darabot a feltételezhetően beteg szövetből, és kivizsgálják azt. Közismert a marker-vizsgálat is, melynek során a daganat által kibocsátott anyagok szintjét mérik a vérben. A legérdekesebb eljárás a mágneses rezonancia. Ez teljesen fájdalommentes, és a mágneses mezők segítségével az egész szervezet állapota feltérképezhető, káros mellékhatások nélkül. Ez utóbbi, a röntgennel szemben, óriási előnnyel rendelkezik.

(Folytatjuk)



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

A rák kezelésének szelíd gyógymódjai (4)

Dr. Tóth Erzsébet orvos

A rák nemcsak a test, hanem a lélek betegsége is.

2011.8.30.   


A rák kezelésének szelíd gyógymódjai (3)

Dr. Tóth Erzsébet orvos

A rák kezelésének természetes gyógymódjai (mint maga a betegség) nagyon sokrétűek, és alapjában véve két nagy csoportba oszthatjuk őket.

2011.7.27.   


A rák kezelésének szelíd gyógymódjai (2)

Dr. Tóth Erzsébet orvos

A természetgyógyászati módszerek a daganatképződést, vagy a hajlamot nagyon korán képesek kimutatni.

2011.7.7.   

A rovat további cikkei

Gyógyító növényeink 3.

Póda Csenge

A gyógynövényeket alapanyagként világszerte alkalmazza például a gyógyszeripar, a szépségipar és az élelmiszeripar is.

2020.11.17.   


Megelőzhető a mensturációs kín

Szakértők szerint tízből négy nő napjait keseríti meg minden hónapban a menstruáció, melyet a szakma a csalódott méh könnyeként is nevez.

2020.11.15.   


Gyógyító növényeink 2.

Póda Csenge

Lássunk néhány növényt, melyek a konyhában fűszerként is megállják a helyüket!

2020.10.25.   


Október az idősek hónapja

Dr. Horváth Mária okleveles ápolónő

Nekik még fontos a személyes kapcsolat, a nagy beszélgetések.

2020.10.10.   


Gyógyító növényeink 1.

Póda Csenge

Ismerkedjünk meg a felmenőink által olyan jól ismert és használt gyógynövényeinkkel!

2020.10.6.   


Vírus kontra vírus

Dr. Horváth Mária okleveles ápolónő

Az idén, mint minden más, bonyolultabb lesz az influenza lecsengése is. Egyszerre van ugyanis jelen a koronavírus és az influenzavírus is az életünkben.

2020.9.28.   


Ne pánikoljunk!

Dr. Horváth Mária okleveles ápolónő

Pánikban a viselkedési normákat felülírja a túlélési ösztön, az ember, magatartása teljesen megváltozik. Sokan a hisztériához hasonlítják.

2020.9.9.   


Fogamzásgátlás – férfiaknak

Dr. Horváth Mária okleveles ápolónő

Előzőleg már foglalkoztunk a női fogamzásgátlással, most vegyük górcső alá a férfiak fogamzásgátlási lehetőségeit!

2020.8.31.   


Fogamzásgátlás: pro és kontra

Dr. Horváth Mária okleveles ápolónő

Egy nő két dolog miatt képes mindenre: hogy legyen gyermeke, vagy, hogy ne.

2020.7.7.