Jobb lenne leszokni (1)


Tauszik Katalin  2010.2.17. 6:05

Kétféle ember van: aki rágyújtott már, és aki nem.

Bármelyik csoportba tartozzon is, szinte biztos, hogy ön is dohányzik – aktív vagy passzív módon. Ugyanis az egészségügyi felmérések szerint hazánk a harmadik helyen áll az egy főre jutó cigarettafogyasztás tekintetében, és a felnőtt férfiak 39%-a, míg a nők 28%-a dohányzik. Így szinte biztos, hogy ha ön nem is aktív dohányzó, a környezetében akad valaki, aki napi jó néhány szál cigarettával károsítja a saját és mások egészségét. Teszi ezt annak ellenére, hogy egyre többet hallani a dohányzás ártalmairól. De pontosan melyek is ezek? Ön szerint az alábbiak közül mely betegségek kialakulásának rizikóját növeli meg a dohányzás?
• Tüdőrák
• Hasnyálmirigy daganat
• Krónikus tüdőelzáródási betegség (COPD)
• Vesedaganat
• Agyvérzés
• Szívinfarktus
• Vesedaganat
• Hirtelen csecsemőhalál

Jól tippelt, ha úgy gondolta, hogy a fenti betegségek mindegyikének kialakulásában oki szerepet játszik a dohányzás. Ráadásul a sort még számos más megbetegedéssel lehetne folytatni. Minden bizonnyal feltette már azt a kérdést is, hogy ha ilyen súlyos következményei vannak a dohányzásnak – és ezt nyilván a cigarettázók is tudják, akkor miért nem szoknak le?
Talán,

• mert túlságosan gyengék?
• nem érdeklik őket a következmények?
• nem elég kitartóak?
• nincs elég akaraterejük?
• nem szeretik eléggé a családjukat, és nem érdekli őket, hogy a környezetüket is veszélyeztetik?
• mert az emberek igazából nem tudnak megváltozni?

Az az igazság, hogy az előbbi magyarázatok egyike sem helytálló. A leszokással sikertelenül próbálkozók nem gyengébbek a többi embernél, nincs is kisebb akaraterejük, és az sem igaz, hogy felelőtlenek lennének, vagy nem érdekelné őket a férjük, feleségük vagy gyermekeik egészsége. Egyszerűen csak nem könnyű abbahagyni végérvényesen a dohányzást. Egy klasszikust, Mark Twaint idézve: „A dohányzásról leszokni gyerekjáték. Már százszor sikerült.” Egyfelől azért nehéz, mert a nikotin fizikai függőséget okoz, a szervezet megszokja a napi nikotinbevitelt, így amikor megpróbáljuk letenni a cigarettát, elvonási tüneteket tapasztalhatunk. Olyanokat, mint a fejfájás, székrekedés, alvási problémák, rossz hangulat, ingerlékenység vagy szorongás. Ezek azonban egy, legfeljebb két hét után, mikor a szervezetünk hozzászokott ahhoz, hogy nem kap több nikotint, megszűnnek vagy enyhülnek. A másik nehézséget az okozza, hogy a dohányzás szokássá válik – még ha rossz szokás is. Ha megpróbálunk leszokni, néhányszor biztosan azon kapjuk majd magunkat, hogy bizonyos helyzetekben (például a munkahelyünk ajtaján kilépve vagy az ebéd befejeztével) önkéntelenül a táskánkban kotorászunk a cigarettás dobozt keresve. De ez csak a megszokás. Biztosan ön is talál az életében ilyen helyzeteket, amelyek arra késztetik, hogy rágyújtson. Az idő előrehaladtával azonban ezek egyre inkább elvesztik majd a dohányzásra felhívó jellegüket. A dohányzásról való leszokás tehát nem könnyű, és nem egyik napról a másikra történik. Azonban sokaknak sikerült már, sőt ebben a pillanatban is több millió ember tesz erőfeszítéseket a leszokás érdekében. Ráadásul egyre többször találkozunk a dohányzás feladásával kapcsolatos reklámokkal és hirdetésekkel a televízióban, a rádióban vagy a különböző magazinokban.

De mindenki csak azt mondja, hogy szokjon le, abban viszont nem nyújtanak segítséget, hogy hogyan csinálja, hogyan kezdjen hozzá. A következő néhány tanács, amelyek mind kipróbált és bevált leszokást támogató programok részét képezik, biztosan segítenek majd az első lépések megtételében.

(Folytatjuk)



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

Jobb lenne leszokni (2)

Tauszik Katalin

Kétféle ember van: aki rágyújtott már, és aki nem.

2010.2.24.   


A dohányzók betegségei

Jády Mónika

A dohányzás rossz szokás, nem beszélve az egészségkárosító hatásáról.

2007.2.2.   


Búcsú a füsttől

Jády Mónika

A dohányzó szülők gyermeke hajlamosabb az asztmára, légúti bajokra, gyakrabban beteg, mint a nemdohányzó szülőké.

2007.1.20.   

A rovat további cikkei

Krónikus fáradtság (2.)

Dr. Tóth Erzsébet, orvos

Mikor kell a fáradtsággal, mint betegség-tünettel foglalkozni?

2018.4.24.    16


Allergia és természetgyógyászat

Dr. Tóth Erzsébet, orvos

Minden allergiás reakció az immunrendszer védekező mechanizmusainak túlzott megnyilvánulása.

2018.4.11.    4


Krónikus fáradtság (1.)

Dr. Tóth Erzsébet, orvos

Biztos vagyok benne, hogy a fáradtság érzését mindenki ismeri.

2018.4.3.    21


A pajzsmirigy és betegségei

Dr. Tóth Erzsébet, orvos

A pajzsmirigy a belső elválasztású mirigyek közé tartozik.

2018.3.9.    7


Majdnem csodaszer

Faar Ida

Többnyire csodaszerként emlegeti az aloe verát. Ha nem is az, rendkívüli hatásai vitathatatlanok.

2018.2.12.    2


Házi praktikák

Rajczi Viktória

Immunerősítésre és a meghűléses betegségek lerövidítésére.

2017.11.21.    22


PMS - három vészjósló betű

Kiss Adrienn Éva

Sokszor halljuk, kevésbé ismerjük. A PMS – azaz premenstruációs szindróma – a női lét egyik megkeserítője...

2017.10.25.    27


Utazók betegségei 2.

Dr. Tóth Erzsébet, orvos

Még tart a kirándulások ideje, érdemes megismerkedni az utazókra leselkedő betegségekkel. Két betegség, ami megkeserítheti az utazók életét.

2017.7.12.    5


Utazók betegségei 1.

Dr. Tóth Erzsébet, orvos

Javában tart a kirándulások ideje, de még mindig érdemes megismerkedni az utazókra leselkedő betegségekkel. Két betegség, ami megkeserítheti az utazók életét.

2017.7.6.    4