A testi fenyítésről (1)


Orbán Erika  2008.3.27. 7:29

Verni vagy nem verni ez itt a kérdés…

A nagy drámaíró biztosan megbocsátja nekem, hogy kicsit elferdítettem halhatatlan mondatát. De óhatatlanul is ez jutott eszembe akkor, amikor elolvastam egy amerikai tanulmányt, melyet teljes egészében ezen a linken lehet megtalálni.

A tanulmány igyekszik több oldalról is megvilágítani a testi fenyítés problémáját. Jómagam felneveltem két gyereket, és volt rá precedens, hogy bizony eljárt a kezem. Bár azt is el kell mondanom, nem fordult elő túl sűrűn, mert hála Istennek (szeretném hinni, hogy a megfelelő családi háttérnek köszönhetően) mindig sikerült megbeszélni a dolgokat. Persze, erről célszerű lenne megkérdeznem az érintetteket is…

A tanulmány szerint majdnem minden szülő, életében legalább egyszer, kezet emel a gyerekére, még akkor is, ha amúgy tudja: a verés nem lehet a nevelés eszköze. Kitér arra is, hogy a verés az USA-ban is a nevelés egyik legvitatottabb eszköze, ennek ellenére a szülők 90%-a veri a gyerekét. A New York Állami Egyetem felmérése szerint a testi fenyítéshez folyamodó szülők 85%-a tudja, hogy a veréssel rossz módszert választ. Emberek vagyunk, s mint ilyenek gyarlók, bizony előfordul, hogy oda az önuralom és eljár az ember keze. Nagyon érdekes volt olvasni erről a szakember véleményét, aki állítja: testi fenyítéskor ellentmondás van a szó és a tett között. Legtöbbünk arra neveli gyermekét, hogy ne legyen agresszív, uralja az indulatait – s aztán mi történik? Bizony mi is elveszítjük uralmunkat indulataink felett. Persze, hogy a gyerek is úgy hiszi, ő is szabadjára engedheti dühét, haragját…

No de akkor mi a megoldás? Ha már ütnünk kell, akkor szigorúan indulatmentesen sózzunk rá a gyerek fenekére 2-6 éves korában. – mondja a szakértő. (Ember legyen a talpán, aki ezt meg tudja tenni…!) Ezenfelül azt javasolja, inkább büntessük a gyereket: szobafogsággal, a kedvezmények megvonásával, a játéktól való eltiltással. Halkan jegyzem meg, ez több családban sem működik a környezetemben. Leginkább azért nem, mert a szülő egy idő után képtelen folyamatosan hallgatni az adott játékért, tévéműsorért, számítógépes kütyüért „nyávogó” gyerekét. Csak hogy csendben legyen, megkapja, amit akar. Nagyon hamar átlát a gyerek a szitán, s előveszi a hisztit, mint egyetlen, s általában hatásos fegyvert. Ha a gyerek hajlamos a hisztizésre, a jeleneteivel pokollá tudja tenni a szülő életét. Ez egy lélektani csapdahelyzet, arról szól, ki győz, de pofozkodni, üvöltözni ilyenkor sem érdemes.

Azok az emberek, akiket annak idején rendszeresen vertek a szüleik, általában megfogadják, hogy ők mások lesznek. Ez eléggé tipikus megnyilvánulása annak, akit vertek, de sajnos köztük is akad, nem is kevés, aki aztán mégis elfelejti ezt a fogadalmát.

Megkérdezvén a magyar szakembereket, többségük inkább a büntetésben hisz, mint a fegyelmezés egyik lehetséges eszközében, a verésben. Ugyan a büntetés sem a legtökéletesebb eszköz, mondják, de összességében annyi elérhető vele, hogy a gyerek tartsa magát a szabályokhoz.

A fenyítéssel viszont általában pont az ellenkezőjét érjük el, azaz „csakazértis” megteszi a gyerek, amit akar, vagy esetleg félelemből abbahagyja, rosszabb esetben igyekszik majd, hogy ne vegye a szülő észre, ha rosszat csinál.

(Írásunk következő részében azzal foglalkozunk, mit szólnak a fentiekhez a magyar anyukák.)

(Folytatjuk)



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

A testi fenyítésről (3)

Orbán Erika

Sorozatunk utolsó részében egy családterapeutát kérdezünk.

2008.4.18.   


A testi fenyítésről (2)

Orbán Erika

Shakespeare nem kísértett meg múltkori ominózus mondatomért, bár ami késik…

2008.4.6.   

A rovat további cikkei

Gyermektorna otthon

Most, hogy be lettünk zárva, és az idő sem kedvez a kinti mozgásnak, tegyük meg, hogy otthon mozgatjuk gyermekeinket! Az ő érdekükben!

2020.10.15.   


Neveljünk olvasókat! 4.

Kovács Márta

A kisiskolás korban nagyon fontos, hogy folytatódjanak a közös könyvtárlátogatások, illetve könyvesbolti böngészések.

2020.6.10.   


A gyermek

Póda Erzsébet

A gyermek áldás, azaz csoda. Isteni vagy felettes beavatkozás. Ezt minden szülőnek tudnia kellene.

2020.6.1.   


Neveljünk olvasókat! 3.

Kovács Márta

Elérkeztünk a 4-5 éves korosztályhoz. Ez egy rendkívül izgalmas korszak.

2020.5.25.   


Neveljünk olvasókat! 2

Kovács Márta

Gyermekünk egyéves korára már érdemes bevezetni a rendszeres esti meseolvasást.

2020.5.4.   


Kedvenc gyerekszövegeink 4.

Pénzes Tímea

Avagy hogyan ismerkedtünk az irodalommal négy és fél évesen?

2020.4.21.   


Neveljünk olvasókat! 1.

Kovács Márta

Hogyan jutunk el a pici baba ringatásától az olvasni szerető kamaszig?

2020.4.13.   


Testvérféltékenység

Jády Mónika

Szakemberektől azt hallottam: az az ideális, ha a testvérek között három év a korkülönbség.

2020.1.15.    5


Szülők és gyerekek

Kalocsay Ildikó

Iskoláskorú gyerekünk már leviheti a szemetet, elmosogathat, felporszívózhat -- egyszóval segíthet a ház vagy háztartás körüli teendőkben. (Tíz éve írtuk)

2019.11.16.    4


Kedvenc gyerekszövegeink 3.

Pénzes Tímea

Avagy hogyan ismerkedtünk az irodalommal négyévesen?

2019.10.21.