Ha kitör a vihar
Avagy mit tehet a szülő, ha dacos a gyermeke
Múltkor az utcán láttam egy három év körüli kisfiút. Hiába kérlelték a szülei, megmakacsolta magát, egy helyben toporzékolt és torkaszakadtából üvöltött. A szülők már büntetéssel és veréssel fenyegetőztek, de az sem használt. Aztán tíz perc múlva láttam ugyanezt a kis családot, és a fiúcska széles mosollyal az arcán fogta édesanyja kezét, és vidáman csacsogott.
Hogy mi is történt? A szakemberek szerint a dackorszakban teljesen normális az ehhez hasonló jelenség. Az egyik pillanatban még minden rendben, a másikban viszont a gyerek cirkuszolni kezd – maga sem tudja, hogy miért. Aztán újra minden jó, mintha mi sem történt volna.
Anno mindenki produkált ilyesmit, csak már nem emlékszik rá, és értetlenül áll, amikor a saját gyereke ugyanezt teszi. Esetleg a nagyszülők emlékeztethetik arra a szülőt, hogy ennyi idősen ő sem viselkedett másképp. Anyu is jól emlékszik még például, hogy a húgom, aki azóta maga is anya lett, hároméves korában mit rendezett le: a terasz ajtajánál ordított és „pattogott, mint egy gumilabda”, de maga sem tudta már, miért. Aztán amikor anyu végső kétségbeesésében kilátásba helyezte, hogy elfenekeli, ha nem hagyja már abba, a húgom azt szipogta: „Megverhetsz, de akkor se tudom abbahagyni!”. Majd bömbölt tovább.
És bizonyára igazat mondott. A szakemberek ugyanis azt vallják, hogy a gyerek nem tehet a dührohamáról. Ahogy a szülő sem. Senki nem vallott csődöt, követett el nevelési hibát, „csupán” egy életkori sajátosságról van szó.
Mit tehet a szülő a szakember szerint? A gyereket nem szabad veréssel, büntetéssel fenyegetni, lelkiismeret-furdalást kelteni benne. Persze, nagyon kellemetlen tud lenni, ha a gyerek nyilvános helyen kezdi el a „műsort”, de nem kell mentegetőzni, sem pedig figyelembe venni a körülötte állók megjegyzéseit, tanácsait. A szülőnek higgadtnak kell maradnia, és megpróbálnia olyan helyre vinni a gyereket, ahol megnyugodhat. Ha ez nem megy másképp, a hónunk alá kapjuk a gyereket, akárhogy kapálódzik is.
A vihar előbb-utóbb elül, bár a szülők számára minden perc örökkévalóságnak tűnhet. Ekkor lehet elmondani a gyereknek, hogy nem érdemes így viselkednie, és hogy vannak olyan kívánságok is, amelyek nem teljesíthetők azonnal, és olyankor kicsit várni kell.
Hozzászólások
A rovat további cikkei
Dekorációs tippek a gyerekszobába
A modern gyerekszobák nem nélkülözhetik a praktikus berendezéseket, hiszen a lurkók számtalan dolgát el kell valahova rejteni, és rendszerezni.
2022.6.15.
Félelem gyerekkorban
Minden szülő arra törekszik, hogy csemetéjének gondtalan gyermekkort biztosítson.
2021.9.10. 15
Legyen játékos a beszoktatás!
Itt az óvoda és az iskolakezdés, tele új helyzetekkel. Így lehet gyerekjáték az óvodai és iskolai beszoktatás!
2021.9.8.
A nyár hatása a tanulásra
A fejlesztésnek, tanulásnak a nyári hónapban is óriási jelentősége van.
2021.7.24.
Gyermektorna otthon
Most, hogy be lettünk zárva, és az idő sem kedvez a kinti mozgásnak, tegyük meg, hogy otthon mozgatjuk gyermekeinket! Az ő érdekükben!
2020.10.15.
Neveljünk olvasókat! 4.
A kisiskolás korban nagyon fontos, hogy folytatódjanak a közös könyvtárlátogatások, illetve könyvesbolti böngészések.
2020.6.10.
A gyermek
A gyermek áldás, azaz csoda. Isteni vagy felettes beavatkozás. Ezt minden szülőnek tudnia kellene.
2020.6.1.
Neveljünk olvasókat! 3.
Elérkeztünk a 4-5 éves korosztályhoz. Ez egy rendkívül izgalmas korszak.
2020.5.25.
Neveljünk olvasókat! 2
Gyermekünk egyéves korára már érdemes bevezetni a rendszeres esti meseolvasást.
2020.5.4.
Neveljünk olvasókat! 1.
Hogyan jutunk el a pici baba ringatásától az olvasni szerető kamaszig?
2020.4.13.
Testvérféltékenység
Szakemberektől azt hallottam: az az ideális, ha a testvérek között három év a korkülönbség.
2020.1.15. 5