Királyfi kerestetik!


Nagy Csivre Katalin  2013.2.7. 4:22

Vajon lélektani szempontból van-e jelentősége annak, ki milyen személyiséget ölt magára egy vidám délutáni mulatság erejéig?

Még elevenen él emlékünkben a tavalyi mulatozás, az álarcosbálok időszaka, a víg farsangi mulatságok ideje, s már itt kopogtat ajtónkon ismét nagy hangosan az idei év tavaszváró ünnepe a farsang.

A farsang gyökere valahol a télűző, tavaszváró pogánynak nevezett régmúltban keresendő. Ahány ház, annyi szokás, ahány kultúrkör, annyiféle színt ölt a mai farsangi hagyomány s a dínomdánom. Az ünnep eredete egyes források szerint azon a középkori hiedelmen alapszik, miszerint az utolsó téli napokban a Nap ereje legyengül, és ártó, rossz szándékú szellemek, boszorkányok lépnek színre. Ennek kapcsán alakultak ki a jelmezes rítusok, szertartások, elsősorban a gonosz és a rossz elűzésére. A tűz fényt adó, megtisztító szimbóluma gyújtotta lángra a máglyákat, égette el a szalmabábot, kiszebábut. Hagyományosan az emberek azért öltöztek/öltöznek jelmezbe, hogy elűzzék a halált, a rosszat és a hideget, a telet. Ez volt egykoron a busójárás, dőrejárás...

E figyelemre méltó szertartás és tradíció mára már csak a falvakban él valamelyest, elvétve, vészesen kongatva a harangot: ne hagyjuk kiveszni, elfeledni a hagyományokat, azok eredetét, és igen fontos üzenetét. A farsang mára legtöbbünk számára az álarcos bálok, mulatozások ideje maradt, és egyre kevésbé gondolkodunk el azon, miért s mit ünneplünk. A farsangi időszak január 6-tól, Vízkereszt napjától a húsvétvasárnapot megelőző negyvennapos böjt kezdetéig tart, hamvazó szerdáig. A zajos mulatozás, a tréfacsinálás, a bolondozás, az eszem-iszom, no, meg a párkeresés, udvarlás időszaka – írja a Magyar Néprajzi Lexikon.

És vajon hogy írja ezt a nagy betűs ÉLET? A mai köznapi ember élete? Mindannyian tudjuk, nekünk felnőtt embereknek, szülőknek, beosztottaknak, a főnöki pozícióban lévő Jancsiknak és Juliskáknak, mit jelent a farsang: a nagy bálozás ideje. Ha szerencsések vagyunk, végigmulathatunk néhány báli éjszakát: Emlékezetes lehet az egyszerű kis falusi, baráti összejövetelektől kezdve a kényes és finomkodó „úri muri” puccos hangulatáig, gyakorlatilag minden. A farsang bűvöletéből a legkisebbek sem maradnak ki. Egész aprócska gyerkőcök már az óvodában is farsangoznak: álarcos báloznak. Ebből is persze jobbára a kisgyermekes szülők veszik ki részüket.

Szerencsésnek érezheti magát az ember, szülő, ha belekukkanthat az izgatottan készülő kicsi óvodások farsangi készülődésébe. A jelmeztervezés, vidám készülődések időszaka még színt is vihet a hétköznapokba.
És visz is.
Meg mást is!
Kiben fogalmazódik meg kérdésként valami nagyon fontos, nem elhanyagolható jelenség? Lányos és fiús anyuka révén nem kerülte el a figyelmem milyen jelmezbe bújnak legszívesebben a csemetéink? A lányok természetesen a tündérek, angyalok, királynők, hercegnők, vagy táncos balerinák jelmezét választják. Minduntalan. Évről évre. Nincs az a különleges farsangi gúnya, amire a csillogó-villogó, tüllös, fodros-bodros, hosszú buggyos, és habos-babos selyemruhát lecserélnék. Nincs apelláta. Szépnek, bájosnak, NŐnek kell lenniük! Az óvodai farsangi bálon húsz kislányból tizenkilenc biztosan a királykisasszony vagy a jó tündérke jelmezét választja. A hiányzó egy kislány betegség miatt marad távol az „angyalok seregéből”. Ezen a napon minden kislány szép, bájos és nőies.

Na és a kis apró legénykéink? Fiaink leginkább a pókember, vámpír, sztárszörny, szuperman, kalóz, cowboy, indián jelmezébe bújnak, és igencsak élvezik fitogtatni erejüket, hangjukat, dominánsan viselkednek a lánykák mellett, esetleg velük szemben.

A divat és az ötletesség is fontos szempont a farsangi álarcok választásában. Ezt tudjuk. Ezért is elhessegetem rögtön a gondolatot, hogy vajon lélektani szempontból van-e jelentősége annak, ki milyen személyiséget ölt magára egy vidám délutáni mulatság erejéig? Van-e felszabadító ereje a maskaráknak a gátlások, kötelességek alól, ezeknél a legapróbb gyerkőcöknél? S ha igen, nem figyelmeztető-e, hogy a sok királylány hiába keresi a királyfit? Baj-e, ha helyette túlkínálat van pókemberből?
Gond egy szál se – egyelőre. Na, de mégis: hol vannak a királyfiak? És hol lesznek húsz év múlva?



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Neveljünk olvasókat! 4.

Kovács Márta

A kisiskolás korban nagyon fontos, hogy folytatódjanak a közös könyvtárlátogatások, illetve könyvesbolti böngészések.

2020.6.10.   


A gyermek

Póda Erzsébet

A gyermek áldás, azaz csoda. Isteni vagy felettes beavatkozás. Ezt minden szülőnek tudnia kellene.

2020.6.1.   


Neveljünk olvasókat! 3.

Kovács Márta

Elérkeztünk a 4-5 éves korosztályhoz. Ez egy rendkívül izgalmas korszak.

2020.5.25.   


Neveljünk olvasókat! 2

Kovács Márta

Gyermekünk egyéves korára már érdemes bevezetni a rendszeres esti meseolvasást.

2020.5.4.   


Kedvenc gyerekszövegeink 4.

Pénzes Tímea

Avagy hogyan ismerkedtünk az irodalommal négy és fél évesen?

2020.4.21.   


Neveljünk olvasókat! 1.

Kovács Márta

Hogyan jutunk el a pici baba ringatásától az olvasni szerető kamaszig?

2020.4.13.   


Testvérféltékenység

Jády Mónika

Szakemberektől azt hallottam: az az ideális, ha a testvérek között három év a korkülönbség.

2020.1.15.    5


Gyermektorna otthon

A hidegben se gyereknek, se szülőnek nincs nagyon kedve kimozdulni, pedig érdemes erőt venni magunkon.

2019.12.15.   


Szülők és gyerekek

Kalocsay Ildikó

Iskoláskorú gyerekünk már leviheti a szemetet, elmosogathat, felporszívózhat -- egyszóval segíthet a ház vagy háztartás körüli teendőkben. (Tíz éve írtuk)

2019.11.16.    4


Kedvenc gyerekszövegeink 3.

Pénzes Tímea

Avagy hogyan ismerkedtünk az irodalommal négyévesen?

2019.10.21.   


Kedvenc gyerekszövegeink 2.

Pénzes Tímea

Avagy hogyan ismerkedtünk az irodalommal három és fél évesen?

2019.7.20.   


Mit játsszanak a gyerekek?

Mire figyeljünk a nyári hőségben? Tippek bentre és kintre.

2019.7.5.    3