Rossz hangulatban
A felnőttekhez hasonlóan a gyerekeknél is ritkán fordul csak elő, hogy minden ok nélkül lesz rossz kedvük.
Gyakran érez belső nyugtalanságot a gyermek, ha egy fejlődési fázis lezárult, és épp nem várnak rá új kihívások. A kicsiknek szükségük van arra, hogy a lehető legtöbbször próbára tehessék erejüket, képességeiket, és hogy kitombolhassák magukat. Ám néha a szülők még akkor is kisbabaként kezelik gyermeküket, amikor már nem az. Ez frusztrálja az apróságokat.
Próbáljunk a korának megfelelően társalogni csemeténkkel, és ne becsüljük alá a képességeit. Ha pedig olyasvalamit szeretne véghez vinni, amiről tudjuk, hogy még nem megy neki, ne vegyük a kedvét „Te ezt úgysem tudod!” felkiáltással. Inkább próbáljuk ügyesen elvonni a figyelmét, egy más tennivalót javasolva. Például, ha szeretne segíteni a terítésnél, és a már felbontott dobozos tejet készül kivenni a hűtőből, ami könnyen kiömölhet, gyorsan kérjük meg, hogy inkább bélelje ki a kosarat egy szép szalvétával, és rakja bele a kenyérszeleteket.
Az is megmutatkozik a gyerek hangulatán, ha túl sok változás történik körülötte – mint például: költözködés, új óvodai csoport, kistestvér érkezése. Ilyenkor a gyereknek az lehet az érzése, hogy minden az ő feje felett történik. Ezért ezekben az esetekben – bármennyire nehéz is a plusz teendők mellett – a gyerek felé több türelmet, belátást kellene tanúsítani, és elegendő figyelmet szentelni neki, hogy ne érezze magát elhanyagolva.
Ha hosszúra nyúlik a nap, nem csoda, hogy a gyerek estére fáradt, feszült, nyafogós. Nagyon fontos, hogy ne kezdjünk szitkozódni, morgolódni! Nincs sok értelme azzal próbálkozni, hogy „feldobjuk”, jobb kedvre derítsük a gyereket. Elég sok hatás érte aznap csemeténket, ezek után már csak nyugalomra vágyik. A legjobb, ha a szülők elfogadják, hogy „szemük fénye” épp nincs rózsás hangulatban, és ezen pillanatnyilag ők sem tudnak változtatni – néha mindenki lehet rossz passzban.
Mint tudjuk, a gyerekek a felnőttektől – elsősorban a közvetlen környezetükben élőktől – tanulnak. A kicsik megfigyelik, majd lemásolják szüleik viselkedését. Ezt mindig az eszünkben kell tartanunk. Mindenkivel előfordul, hogy kedve támad panaszkodni. Ám akik rendszeresen hosszú panaszáradatba fognak (és rossz hangulatukért szerintük mindig más a hibás), azoknak nem ártana önkritikát gyakorolniuk, és olyan stratégiákat elsajátítaniuk, amelyek segítségével kezelni tudják saját hangulatukat.
A gyereknek azt kell(ene) éreznie, hogy Anya és Apa urai a helyzetnek, nem rágódnak minden apróságon, és ha gond van, akkor azt jajveszékelés helyett megoldják, még ha néha lehangoltak is.
Írásunk a A német Baby folyóirat cikke alapján készült.
Hozzászólások
A rovat további cikkei
Gyermektorna otthon
Most, hogy be lettünk zárva, és az idő sem kedvez a kinti mozgásnak, tegyük meg, hogy otthon mozgatjuk gyermekeinket! Az ő érdekükben!
2020.10.15.
Neveljünk olvasókat! 4.
A kisiskolás korban nagyon fontos, hogy folytatódjanak a közös könyvtárlátogatások, illetve könyvesbolti böngészések.
2020.6.10.
A gyermek
A gyermek áldás, azaz csoda. Isteni vagy felettes beavatkozás. Ezt minden szülőnek tudnia kellene.
2020.6.1.
Neveljünk olvasókat! 3.
Elérkeztünk a 4-5 éves korosztályhoz. Ez egy rendkívül izgalmas korszak.
2020.5.25.
Neveljünk olvasókat! 2
Gyermekünk egyéves korára már érdemes bevezetni a rendszeres esti meseolvasást.
2020.5.4.
Neveljünk olvasókat! 1.
Hogyan jutunk el a pici baba ringatásától az olvasni szerető kamaszig?
2020.4.13.
Testvérféltékenység
Szakemberektől azt hallottam: az az ideális, ha a testvérek között három év a korkülönbség.
2020.1.15. 5
Szülők és gyerekek
Iskoláskorú gyerekünk már leviheti a szemetet, elmosogathat, felporszívózhat -- egyszóval segíthet a ház vagy háztartás körüli teendőkben. (Tíz éve írtuk)
2019.11.16. 4