Utcagyerekek


Kovács Andrea  2012.7.16. 5:07

A szülő szundít egyet ebéd után, vagy az ismerősökkel kávézik, vagy dolgozik.

Felnőttek, akik tudomást sem vesznek a gyerekeiről.
– Leküldöm játszani, addig sincs láb alatt – talán ezt gondolja.
A gyerek nyakába már nem akaszt kulcsot, mint régen. Már van kapucsengő. A gyerek persze csak a legalsókat éri el, azokat pedig találomra nyomkodja kétpercenként. A szomszéd kiordít: – Büdös kölyök, mit zongorázol?! Tűnés innen!
A gyerek megsértődik, elhúzódik a lépcsőház ajtajából. Orra alatt morog, mérgében megdobja az arra haladó macskát egy talált kővel.

Összeülnek páran, három és tíz év köztiek. Nem beszélgetnek, ordítanak. Néha artikulálatlanul, bele a nagyvilágba. Az éjjeli műszakosok a lakásokban felmordulnak álmukban.
Ezek a kölykök megszokták, hogy aki közülük szóra emelkedik, annak kiabálnia kell. Egyébként nem figyelnek rá a többiek. Beszédüket válogatott káromkodások, és a szülőktől, ismerősöktől hallott kifejezések tarkítják.
Aztán kitalálnak egy játékok – ki tudja jobban kicsúfolni a másikat.
Nagy hangon előadott sértések hangzanak el, az anyjuktól kezdve mindenki szóba kerül. Aprócska gyerekek szájából hallhatunk olyan mondatokat, amik hallatán még a felnőttek is megbotránkoznának.
Az egyik kislány az iskolai élményeiről mesél. – Feltettem az akasztóra a gyereket. Tudjátok, ahová a kabátokat akasztják. És olyat behúztam neki, hogy bőgött!
A többiek elismeréssel fogadják az ifjú amazon hőstettét.
Egy négyéves körüli rákontráz: – Én meg azt hallottam az iskolában, hogy anyádban már pókháló van, mert évek óta nem járt benne senki!
Nagy nevetés, visítozás.

Vajon felnőtt korukra mi lesz ezekből a gyerekekből?
Hogyan fognak viselkedni, ha a szülő sem tanította meg őket?
Mit fognak tovább vinni a saját családjukba?

Itt a szünidő, az utcák megtelnek gyerekekkel. Lézengenek, unatkoznak. Nyaralásra nem telik, hát kijárnak. Ki a szemét közé, a blokkházak „udvaraira”. Rovarokat égetnek, szórólapokkal terítik be a játszóteret. Székeket hordanak le a lakásokból. Ha besötétedik, előkerül a cigi meg a gyufa, slukkolnak. Aztán beárulják egymást.

Így telik el minden nyaruk és így is nőnek fel – céltalanul.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Példamutatás gyerekeinknek

Földes Gyöngyi

Mutassunk példát gyermekeinknek: vigyük őket magunkkal az edzőterembe, járassuk sportkörökre!

2017.8.15.    24


Utazás gyerekekkel

Jády Mónika

Itt a szabadságolás ideje. Mire figyeljünk, ha nem otthon töltjük a nyarat, hanem útnak indulunk – pici gyerekekkel is?

2017.6.20.    2


Testvérféltékenység

Jády Mónika

Szakemberektől azt hallottam: az az ideális, ha a testvérek között három év a korkülönbség.

2017.5.20.    5


Család és/vagy karrier Svájcban

Jády Mónika

Kisgyermekes munkavállalóként sehol sem könnyű megszervezni a mindennapokat.

2017.2.6.    7


Az óvodák Svájcban

Jády Mónika

Kolléganőnk riportja a svájci iskolarendszert képező óvodákról szól, sok-sok érdekességgel.

2016.9.30.    16


Akaromka

Nagy Erika

Hogy milyen egy gyerek, ha hisztizik az üzletben, sokan tudjuk, mert átéltük.

2016.9.20.    3


Egykék és testvérek

Huszár Ágnes

Egy gyerek vagy sok gyerek? A válaszok számos történetet rejtenek. Nincs két egyforma szülői élettörténet.

2016.7.14.    12


Zalánka

Póda Erzsébet

El tudunk képzelni egy aranyos, kedves, édes, okos, cserfes két és fél éves kisfiút?

2016.2.29.    29


Szülők (?)

Kabók Zita

Szombaton este egy részeg, tántorgó férfit láttam az utcán botorkálni, amint két ötéves-forma gyermeket rángatott maga után.

2016.2.15.   


Szülők és gyerekek

Kalocsay Ildikó

Iskoláskorú gyerekünk már leviheti a szemetet, elmosogathat, felporszívózhat -- egyszóval segíthet a ház vagy háztartás körüli teendőkben. (Tíz éve írtuk)

2015.12.16.    4


Struccok és gyerekek

Csonga Melinda

Mindennapos történet. Kiveri a szemem, kiveri mások szemét is, és úgy gondoljuk, jól van ez így.

2015.11.12.    23


Félelem gyerekkorban

Timár Tímea

Minden szülő arra törekszik, hogy csemetéjének gondtalan gyermekkort biztosítson.

2015.4.30.    15