Régi célok, új hozzáállások


Palkó Emese  2012.12.31. 11:06

Közeledik az újév. Egyre erőteljesebben zakatolnak a gondolatok: vajon mit csináltunk volna másképpen az elmúlt esztendőben...

...vagy mit szeretnénk máshogyan csinálni az előttünk álló újabb évben. Az érzések, a gondolatok egyre gyakrabban férkőznek be a tudatalattink legmélyebb bugyraiba. A tudatunk akarva-akaratlanul is kezd minden idegszálunkkal koncentrálni: az elszalasztott lehetőségekre, a rossz döntéseinkre, a kihasználatlan képességeinkre, és a vágyott, ám meg nem valósított terveinkre, vágyainkra egyaránt.

A szilveszteri időszak mindig kapóra jön arra, hogy számot vessünk magunkkal, sikereinkkel és kudarcainkkal. Aztán az év utolsó éjszakáján óriási lelkesedéssel vetjük bele magunkat az új ötletekbe, a sikerhez vezető új stratégiai tervek szövögetésébe, és a halálosan komolyan gondolt szilveszter-éji fogadalmakba.



Ám hamar ránk virrad az a bizonyos január elseje…

S a tettek mezeje mintha már nem olyan erővel, és intenzitással izgatná zsigereinket. A megfelelő lépéseket felváltja a várakozás, a kivárás kényelmes reménye. Bebeszéljük magunknak, hogy nem is kell gyorsan cselekednünk céljaink elérése érdekében, hogy csak várnunk kell, és ölünkbe hullik a siker és a boldogság. Erőt vesz rajtunk a lustaság, az érzés, hogy „ráérünk majd holnap” megtenni az első lépéseket, az új vagy a kudarcból táplálkozott átértékelt céljaink felé.

A holnapból lesz holnapután, azután pedig csak tornyosulnak fejünk felett a tétlenséggel eltékozolt napok, melyekből táplálkoznak a „majd jövőre minden másképpen lesz” elhatározások!

Ahhoz, hogy a 2014-es év valóban a „céltudat” évét képviselje, nem kell mást tennünk, csak ledobnunk a lustaság álarcát, és felvennünk a cselekvés mosolyát. Hiszen, ha minden nap apró, ám tudatos lépéseket teszünk kitűzött álmaink felé, és minden nap egy vagy kettő apró lépéssel többet teszünk magunkért, az eredmény nem marad el, s tovább ösztönöz minket a fejlődés felé!

Igaz, néha megtorpanunk, de a kis kudarc nem kudarc! Csak megerősít! Tartsuk szem előtt, hogy ha egy kis nehézségtől feladjuk, a jövő évi terveink is füstbe mehetnek! Tegyünk magunkért és céljainkért tudatosan ahhoz, hogy sikeres és kiegyensúlyozott emberekké válhassunk, akiket nem a remény, hanem a tudatos cselekvés hajt!



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

Talán nem késő!

Kovács Márta

Néha nem látunk, nem hallunk és nem gondolkodunk...

2013.12.19.   


Ha az élet citrommal kínál

Halász Kata

Készíts belőle limonádét vagy kérj hozzá martinit, tequilát – agyonkoptatott mondás, ami arra utal, hogy jó adag valóságalapja van.

2013.12.18.   


Újrakezdés

Kozma Eszter

Egy ismerősöm mondta, hogy a fejlődés talán s legegyszerűbben a változással azonosítható.

2013.12.17.    1


A holnap ereje

Kiss Adrienn Éva

Holnap minden más lesz. Holnap minden jobb lesz. Holnap minden könnyebb lesz. Miért is?

2013.12.12.    39


Harag

Nagy Erika

Nemrég hallottam az alábbi kis történetet, és szerintem sokan magukra ismernek benne.

2013.12.10.   


Holnap, másnap

Nagy Csivre Katalin

Tiltakoztam! Farkasszemet néztem a halállal, időt kértem, és alkudtam.

2013.12.6.   

A rovat további cikkei

Az álmokért küzdeni kell

Tompa Orsolya

Vannak napok, amikor azon gondolkozunk, „Mi lett volna ha…?”

2013.11.10.   


Kis és nagy újrakezdéseink

Faar Ida

Újrakezdés. Mindannyian megtapasztaltuk már minden kínját-keservét, és a változások utáni felszabadító megkönnyebbülést.

2013.11.7.    13