Férfias nők, nőies férfiak


Póda Erzsébet  2005.10.19. 18:30

Az utóbbi időben egyre többször válik vita tárgyává a férfiak nőiessége, és a nők férfiassága.

Változóban a világ, a nemi sztereotípiákhoz való ragaszkodás ma már idejétmúlt elvárás. Azon nemi sztereotípiák visszaállítási törekvése, amelyek még talán helyénvalóak voltak az elmúlt évtizedekben, a mai korban már nem állják meg a helyüket. Minden erre irányuló igyekezet csak a patriarchális társadalmi rendet próbálja kisebb-nagyobb vehemenciával, és egyre kevesebb eredménnyel konzerválni.

A mai nőnek nemcsak nőiesnek kell lennie, hanem – a többszörös teherviselés miatt -- férfiasan is helyt kell állnia. A férfiaknak viszont a gépesítés és a számítógépes irányítás miatt egyre kevésbé szükséges „nagyon erősnek” lenniük. A két nem tulajdonságai és jellemzői tehát közeledni látszanak egymáshoz. Ez pedig nem feltétlenül jelenti azt, hogy a nők férfiasak, a férfiak pedig nőiesek lesznek. Csupán megváltozott a világ körülöttünk, és az ember alkalmazkodóképes lény lévén követi a változásokat. Ma már nevetséges az elvárás, hogy a férfi legyen erős, kemény, harsány, agresszív, határozott. A nő pedig gyenge, csöndes, szerény, bizonytalan, elomló és határozatlan.

Az sem képezheti vita tárgyát, hogy az elégedettség alapja az egyensúly – és ezt kell kialakítani a nemek között is. Ehhez pedig elengedhetetlen az igazságosabb szerep- és munkamegosztás a közéletben és a magánéleti szférában is.
Az újságok címlapjain, a reklámokban, a médiában kétféle nő jelenik meg. Az egyik a szépséges, tökéletes testű, szexuálisan vonzó és csábító szupernő, aki mindig gondtalanul mosolyog, és alig vagy egyáltalán nem takarja ruha. A másik pedig a férj támasza, aki jó anya és jó feleség, gyerekeket nevel, és békés otthont teremt – s teszi mindezt erőfeszítések nélkül. Időnként tudomást szerezhetünk sikeres nőkről is, akik könnyedén és mosolyogva érték el sikereiket.

De milyenek a mai nők a valóságban? Egész biztosan sokfélék és sokrétűek. Modernek éppúgy, mint konzervatívak. A fiatalabb korosztály azonban már nem hagyja, hogy elvegyék tőle a szabadságát. A harmadik évezred nője tehát független, önálló, aki tudja, mit akar, sőt el is éri, amit akar. Az emancipáció minden eddigi vívmányát hasznosítja, és a legtöbbször a partnerkapcsolati problémáit is nyíltsággal kezeli. A nyak szerepe, mely a fejet mozgatja, és csak a háttérből manipulálhatja a családi eseményeket, már rég nem elégíti ki. Nem izgatja a portalan takarítás és tükörsimára vasalás fortélyainak elsajátítása sem. Helyette inkább műveli magát, törődik a testével-lelkével, fontos számára a karrier, és érdeklődve figyeli a közéleti eseményeket is.

Napjainkban elég sokat foglalkoznak a nők helyzetével, problémáival, a családban és a társadalomban elfoglalt helyével, esélyegyenlőségükkel és a jogaikkal. A nők tehát lassan, de biztosan elfoglalják méltó helyüket az élet valamennyi területén. Aki igazán lépést tud tartani a változásokkal az tudja, hogy nem is történhet másképpen – hiába kritizálnak, vagy gúnyolódnak egyesek a nők törekvései és szabadulása láttán.

A hagyományos férfi korszaka éppúgy hanyatlásnak indult, mint a hagyományos nőé. A párkapcsolatok is nagy változásokon mennek keresztül. Az egyetlen és legfőbb szerep, a családfő szerepe már korántsem annyira komor és merev feladat. Itt az ideje, hogy a férfiak is új stílusra tegyenek szert, s alkalmazkodjanak az új kihívásokhoz.

Természetesen panaszra nincs annyi okuk, mint a nőknek, hiszen a politikai, a menedzseri és a vezetői posztokat még mindig ők uralják. Az irányítás még mindig az ő kezükben van, a családon belül azonban lényegeset változott a helyzetük. Még akkor is, ha a hagyományos családmodellhez mindenáron ragaszkodók ezt letagadják, és ragaszkodnak az elavult mintához. A tiszteletet ma már nem azzal harcolja ki magának az ember, hogy férfi. És nem az az ideális férfi, aki pénzt keres, és el tudja tartani a családot. Mert ez önmagában rég nem elég.

A nők nem alélnak el attól a férfitól, aki saját erejéből ki tud irtani egy egész erdőt, le tud kaszálni egy egész domboldalnyi rétet, fel tudja fúrni a falra a könyvespolcot, vagy meg tudja szerelni az autót. Hiszen a mai nő már képes jól keresni, vállalkozást vezetni, defektes kereket cserélni, ért a szereléshez, sőt az építkezéshez is, ha pedig mégsem, akkor fogja a mobiltelefonját, és szakembert hív. Ő legalább – a férjjel ellentétben -- nem nyavalyog órákon vagy napokon át, mielőtt nekifogna a javításnak, és nem igényli, hogy a nő mellette álljon és adogassa neki a szerszámokat, vagy végezze helyette a munkát. A férfiúi erőnek tehát ma már nincs akkora jelentősége, mint mondjuk száz évvel ezelőtt volt. A férfiak ma olyanok, mint a vadász, aki elől egyszeriben eltűnt az erdő, és most nem tudja, mihez kezdjen önmagával, meg az erdei felszerelésével.

Kicsit elveszettnek érzik magukat, keresik a megoldást, de nem igazán értik mit várnak el tőlük. A szabad és anyagilag is független nők ugyanis nagyon igényesek. Az öntudatos nő nem szolgálja ki, nem kényezteti a férfit, hanem egyenrangú partnerre vágyik. Elvárja, hogy a férfi elbeszélgessen vele, érzelmileg is ki tudja fejezni magát, megbeszéljék, és közösen oldják meg a problémás kérdéseket. A modern társadalom elvárásai közt amúgy is egyre nagyobb szerepet kapnak az olyan kifejezetten női képességek, mint amilyen például a vitatkozás vagy a hatékony kommunikáció.

Szegény férfiak, bizony értetlenül állnak a helyzet előtt, de éppúgy, mint a nőknek, nekik is fel kell venniük a kesztyűt – haladniuk kell a korral, alkalmazkodniuk kell a változásokhoz. Vannak például, akik nagyon sokat foglalkoznak önmagukkal: a külsejükkel, a saját stílusuk kialakításával, otthonuk berendezésével. Ez általában csak a külsőségekre korlátozódik: kozmetikushoz, fodrászhoz, manikűrre járnak, belül azonban megmaradtak igazi macsóknak. Sok férfikövetőjük van, sokan azonban kinevetik őket.

Velük ellentétben kialakult a férfiak olyan csoportja is, akikben szorongást vált ki a nők függetlensége, önállósága és szabadsága. Az igényes nőktől való félelem egy újfajta macsó magatartás kialakulásához vezetett. Ezek a férfiak foggal-körömmel igyekeznek, hogy mindenáron fenntartsák a hagyományos női és férfiszerepeket. Mindenfajta női önállóságot elítélnek: a munkahelyükön, családjukban, baráti körükben. Szerintük a nőknek egyetlen feladatuk van, mégpedig az elkötelezett anyaság.

A mai nőnek végülis van választási lehetősége, és dönthet a saját sorsa felől. Többnyire azonban nem akar lemondani sem a karrierépítésről, sem a gyerekvállalásról. S hogy lehet mindkettőt jól csinálni? Természetesen a férfival közösen. Így nem marad más hátra, mint hogy a férfiaknak is „emancipálódniuk” kell. Mivel a favágás, kaszálás, vadászás már nem kimondottan igényli a férfierőt, nyugodtan kivehetik a részüket a háztartási munkákból és a gyereknevelési feladatokból.

A megoldás tehát a családon belüli munkamegosztás átszervezésében rejlik. Ez az, ami eddig másként működött: a nő őrizte a tűzhelyet, a férfi pedig „vadászott”, vagy nehéz fizikai munkával kereste a kenyérre valót. Mivel azonban az erdőt kivágták, a gyárat gépiesítették, a nők pedig dolgozni mentek, más alapokra kell helyezni a családi életet. Hadd építsék a nők a karrierjüket, és hadd vegyék ki a gyereknevelésből a részüket a férfiak is! Az északi államokban ez a modell már egész jól működik, a jó példát pedig nem szégyen követni. Semmiképp sem kell attól tartani, hogy a világ egyneművé változik. Az ember továbbra is kétnemű marad, csak lehetősége nyílik arra, hogy új szerepeket sajátítson el.

Mégpedig olyanokat, amelyek eddig csak az egyik vagy a másik nem gyakorolhatott. A nők belekóstolnak a férfias dolgokba, a férfiak pedig a nőiesekbe. S lassan eljutunk az igazi egyenrangúsághoz. Az egyenrangúság pedig egyáltalán nem azt jelenti, hogy egyformák leszünk.
Hiszen mit sem érne a nők világa férfiak nélkül, és a férfiak világa nők nélkül.



Hozzászólások

Tóth Anita, 06. 04. 2016 10:10:11
Helló! László Kovács! Szerintem, te igen keményen el lehetsz tájolódva magadtól, mert ma már a férfinek is kutya kötelessége mind ezt meg csinálni, azonban az írásod alapján én azt mondom, te keményen az a fajta vagy, ki a kész picsát várja és ha nincsen meg akkor dühünk egy sort. De csak mind azért, hogy tényleges érvényt szerezzen a nemi harcának, vagyis én vagyok az erősebb nem te csibém. És ez azt mondja ki, az lesz amit én mondok, vagy kezdem elölről, hát nem azt mondom, hogy minden lány keljen fel és tegyen sztrálykot, hanem engedjenek titeket is érvényesülni, legalább zselés műkörömben, és mini farmerban magassarkú cipelővel, mellnek meg úgy 95 d meg teszi. És ezt mind egy keményen átdolgozott nap után ebben a felszerelésben, mikkor haza érnél, és szeretnél le ülni egy cseppet piheni kezdődik a második műszakod. Szerintem egy életre el menne a kedved attól, ilyent tegyél, mert csak ebben a szituban érted azt meg, hogy a nők mennyire ki vannak szolgáltatva az ilyenek mint te vagy! Te mit teszel, le ülsz és vered a farkadat a tv-előtt, azt vedeled a sört, és nálad gyerek nevelés itt a pénzem csak kuss-legyen? Mert ez számomra ez jött le!
@


A rovat további cikkei

A szépség ezer arca

Oriskó Renáta

A világ állandóan változik, mindig más a követendő példa, mások az aktuális trendek.

2017.6.1.    14


Foltok

Póda Erzsébet

Ül a számítógép mögött.

2017.4.26.    9


Magzatvíz

Póda Erzsébet

A magzatvíz vizsgálat – meg ami mögötte van és lehet...

2017.4.24.  1    31


Mindenki függ?

Oriskó Renáta

Ragaszkodás, hozzászokás, nem bírom nélküle állapot, függőség... Azt jelenti, rabjai vagyunk valaminek.

2017.3.24.    21


Megegyezés

Póda Erzsébet

Avagy a női lélek minden anyagiak felett.

2017.3.14.    11


Nellie Bly

Busai Hajnalka Lilla

Azaz eredeti nevén Elizabeth Jane Cochran volt az első női oknyomozó újságíró. A leghíresebb Viktória-korabeli nő, tíz napig élt beépülve egy akkori tébolydában.

2017.3.6.    24


Kényszer és ártalom

Tompa Orsolya

A nők elleni erőszak évek óta beszédtéma. Mindig hallhatunk, olvashatunk róla, láthatunk sokkoló videókat, amelyek a témáról szólnak. Kis házi felmérésünk a témáról.

2017.2.27.    4


Átlagos lányok

Póda Erzsébet

Úgy vagyunk szépek, ahogyan természetesen vagyunk.

2017.2.8.    18


Figyelem, bérszakadék!

Kabók Zita

A franciaországi nők idén úgy döntöttek, felhívják a figyelmet egy időpontra, egy fontos témára.

2016.11.17.    6


Eltévedt feminizmus

Póda Erzsébet

Egy ideje mélyen hallgatnak a feminista mozgalmak képviselői. Ma már nem feszülnek olyan vehemensen egy-egy női témának, mint mondjuk másfél évvel ezelőtt.

2016.10.17.  16    14


Komfortzónában

Molnár Andrea

Mi, emberek, folyton önigazolást keresünk.

2016.9.21.    18


A magyar férfi

Póda Erzsébet

Természetesen általánosítani fogok. Ennélfogva nem minden magyar férfiról írok, csupán egy jelenségről, amelyet úgy tudok a leginkább jellemezni, hogy általánosítok.

2016.9.8.    11