Férficipőben (1)
Ez a sorozat azoknak a nőknek a történetét szeretné bemutatni, akik elsőként cserélték le a szoknyát a nadrágra.
A katonai bakancs
Hosszú út vezetett a szüfrazsettektől napjainkig, mikor a nők, ha nem is mindig könnyedén, de „felhúzhatták a férfiak cipőjét”.
A mai társadalomban, legalábbis a nyugati kultúrák legtöbb részében már nem lepődünk meg, ha a mészárszékben nő szeleteli számunkra a sertésbordát, vagy éppen egy rendőrnő segít nekünk, ha baj van.
Ez a sorozat azoknak a nőknek a történetét szeretné bemutatni, akik elsőként cserélték le a szoknyát a nadrágra, és megküzdöttek azért, hogy később a munkapiacon jobb eséllyel induljanak nőtársaik.
Elsőként a katonaságot szeretném megvizsgálni, hiszen a közvélemény szerint a katonaság az a „férfiintézmény”, melynek lényeges eleme volt maga a férfiasság képének megteremtése és fenntartása. A harcos, a lovag vagy a közkatona az elménkben mindig férfiként jelenik meg, hiszen a történelem során főleg ők töltötték fel a csatasort.

Pedig harcoló nőkről már a XX. század előtti időkkel kapcsolatban is beszélhetünk, például a kelták vagy a japán női szamurájok esetében (de megemlíthetnénk akár az egri nőket is). A nők mindig is részt vettek a háborúkban: a sebesült-ellátásban, az étkeztetésnél, a telefonoknál, a tolmácsolásnál, vagy egyéb személyzetként, és voltak olyanok is, akik a hadosztályokkal együtt mozogtak a csatatéren. Ők azonban nem voltak katonák. Az 1848-as szabadságharcból ugyan már ismerünk női katonákat, mint például Lebstück Máriát, Bányai Júliát vagy Pfiffner Paulinát, de a nők tömeges katonává válásáig egészen a 70-es évekig várnunk kellett. (Németországban és Olaszországban csak 2001-től kerülhettek nők a hadseregbe.)
A 18. században az egyre növekvő bürokráciának köszönhetően egy időre eltolódott a női egységek megalakítása. (Amerikában sokáig tiltották a nők harcban való részvételét, Magyarországon azonban nem volt ilyen tilalom.)
Kevés történelmi adatunk maradt fenn az első és második világháborúban harcoló nőkről. Egyrészt nem kerültek be a nyilvántartásokba, másrészt pedig a fronton segédkező, és sokszor harcra kényszerülő nők nem számítottak katonának, hiszen nem rendelkeztek ranggal.
A nők tehát hivatalosan és teljes joggal az 1970-enes évektől „harcolhatnak” a nyugati hadseregekben. Ezekben az időkben már nem az illető neme, hanem az alkalmassága számított.
Kezdetben főleg azért engedélyezték a női katonák „toborzását”, mert a háborúkban egyre több férfi halt meg, és nehézkessé vált az utánpótlás. Ma már ennél többről van szó. A hadseregekben igyekeznek jobbá tenni a nők arányát. Megjelenésük a harcoló egységekben egyre inkább az egyenjogúság szimbólumává kezd válni. Bár még sokak szerint a katonaság férfidolog, ez egyre kevésbé állítja meg a nőket abban, hogy saját országukban akár elsőként is, de szolgálatba lépjenek.
(Folytatjuk)
Hozzászólások
Kapcsolódó cikkek
Férficipőben (3)
Ez a sorozat azoknak a nőknek a történetét szeretné bemutatni, akik elsőként cserélték le a szoknyát a nadrágra. Ezúttal a szó szoros értelmében!
2014.6.18. 15
Férficipőben (2)
Ez a sorozat azoknak a nőknek a történetét szeretné bemutatni, akik elsőként cserélték le a szoknyát a nadrágra.
2014.4.17. 21
A rovat további cikkei
Női kategóriáink
Nők: férjezettek, elváltak, szinglik, újraházasodtak, gyermektelenek, sokgyermekesek.
2021.2.26. 26
Egyedül
Nemrég egy idézet indult körútjára a közösségi oldalon: „Ha összebarátkozol saját magaddal, sosem leszel egyedül.”
2020.10.17. 17
Független
A „függetlenség” kifejezést hallva az utóbbi években valahogy mindenki elborzad.
2020.6.27.
És mivel folytatódik? (2)
A lélekbúvárok szerint az egész nagyon egyszerű: az ember papírt és ceruzát vesz a kezébe, és feljegyzi a házasság mellett szóló érveket.
2020.5.8. 9
Az esküvővel kezdődik (1)
A házasság arról szól, hogy a kezdeti eufórikus, érzelmekben gazdag időszakot felváltják a szürke hétköznapok.
2020.4.26. 10
Eltévedt feminizmus
Egy ideje mélyen hallgatnak a feminista mozgalmak képviselői. Ma már nem feszülnek olyan vehemensen egy-egy női témának. (Egy régebbi írásunk a nőnap alkalmából...)
2020.3.7. 16 14
Érzékhiány
Azt mondják, a nők intuitív lények: előre megéreznek, kitalálnak dolgokat...
2019.10.16. 6
Az utolsó „boszorkány”
A svájci Glarusban fényinstallációval, valamint irodalom- és kultúrtörténeti körúttal emlékeznek a több mint 200 éve kivégzett Anna Göldire.
2019.9.7. 22
Megint nőies
Ki a nőies és ki nem az? Mit kell tenni a nőiességért? Egyáltalán: mitől nő a nő?
2019.7.1. 2 15