Férficipőben (3)


Kulcsár Tímea Ágnes  2014.6.18. 2:55

Ez a sorozat azoknak a nőknek a történetét szeretné bemutatni, akik elsőként cserélték le a szoknyát a nadrágra. Ezúttal a szó szoros értelmében!

Az első női nadrág

Az első nők között most azokat kerestem, akik először hordtak nadrágot.
Mivel a nadrág története kacifántos és kontinensenként változó ütemben érkezett meg még a férfiak számára is, így megpróbálok főként Európa határain belül maradni, bár sok esetben elkerülhetetlen a kitekintés.

Az ókorban őseink szoknyaszerű alsóruházatot viseltek. A tóga a görögöknél és rómaiaknál is megfelelő volt az akkori életvitelnek, de az egyiptomiak istenei sem hordtak nadrágot, ahogy azt rengeteg falfestmény tanúsítja. Az eurázsiai nomádok életviteléhez azonban sokkal jobban illett ez a kétszárú, furcsa alsóruházat. Hiszen a nadrág megvédte őket a nyereg súrlódásától, és kényelmesebb is volt így lóháton.
És el is értünk az első nőkhöz, akik nadrágot viseltek.
Igen, a nomád nők a férfiakhoz hasonlóan hordhattak nadrágot – ekkor még nem volt szimbolikus jele a ruhadarabnak. Más volt a helyzet az ókori Kínában: csak a férfi lovasok viselhettek nadrágot, de a nőket ezekben a távol-keleti országokban már a kezdetektől alsóbbrendűnek tekintették. Bár a sorozat ezen része is a nőkről szól elsősorban, muszáj megemlítenem az északi népek nadrágviselését, hiszen a zord időben a szoknya alá könnyen befújt a jeges szél és hó. A római-gall összecsapások már elősegítették a ruhadarab könnyebb elterjedését Európában.
A muszlim országokban meglepő módon a nők is hordhattak nadrágot, természetesen csak a csador alatt. Érdekesség, hogy ebben a tekintetben az ázsiai nők egy része megelőzte a nyugatiakat.


Ahogy azt már említettem, a nadrágot a férfiak és a nők is hordták a rideg, északi területeken, de a középkorban Európa enyhébb éghajlatú területein csak a férfiak viselhették. Közép-Európába a beérkező magyarok hozták el a divatot, ezután terjedt el a nadrágviselés. Az egyház sokáig nem támogatta a nadrágot, a Vatikán papjai továbbra is szoknyaszerű öltözéket viseltek, és ezt megkövetelték a hölgyektől is.
El is érkeztünk az első olyan nadrágot viselő asszonyhoz, akihez nevet is tudunk társítani. Ő nem más, mint Jeanne d’Arc. Mikor elfogása után máglyára küldték, egyik bűneként a szentségtörő nadrág viselését is felrótták neki.

Alsóneműként persze már előbb is használták a nők a nadrágot, de nyíltan, a férfiak elnyomása elleni tiltakozás szimbólumaként csak az 1800-as években kezdett elterjedni az európai nők körében. Olyan híres nők is hordtak nadrágot, mint a George Sand álnéven publikáló női író, vagy Erzsébet királynő, aki nagyon szeretett lovagolni – és ehhez a sporthoz a nadrág sokkal jobban passzolt, mint a hatalmas, gyönyörű, de sportolásra szinte alkalmatlan szoknyák.

A sportok nagyban elősegítették, hogy a nők is hordhassanak nadrágot, de a hétköznapokban még mindig nem számított általánosnak ez a viselet. Bloomerek, nadrágszoknyák, overallok jelentek meg, mint biztonsági tényező a biciklizés és a lovaglás terén.
Coco Chanel merész divathúzásairól sokan hallhattak már. Ő volt az első, aki női nadrágot tervezett. A XIX-XX. században a nők viselete elsősorban a hosszú, szoros szoknya volt, amit sokszor „bukj el” szoknyának is csúfoltak, hiszen alig lehetett lépni ezekben a csodákban. Coco Chanel nadrágjai így először nem nyerték el mindenki tetszését, de a kitartó divatikon hatására egyre inkább elterjedt a nadrág a hétköznapokban is.
Az első világháború alatt, mikor a férfiak a fronton harcoltak, a nők vették át a gyárakban a helyüket. A munkaruhának számító farmernadrág így a nőkre került. A háború után azonban nem csak a nők munkaviszonya, a viselet is megmaradt. A farmernadrág pedig, mint olcsó, strapabíró anyag, a kommunista szféra alatt szivárgott be az országba, mert ami tiltott volt és nyugati, az volt a nyerő.

Ma már nem lepődünk meg, ha nadrágot viselő nőt látunk az utcán, ez a természetes, ez a kényelmes. Érdekességként még elmondom, hogy Franciaországban még mindig él az a forradalom idején létrejött törvény, miszerint a hosszúnadrág viselése a nők számára törvénysértés. Így lényegében minden nő deviáns Franciaországban.

(Folytatjuk)



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

Férficipőben (2)

Kulcsár Tímea Ágnes

Ez a sorozat azoknak a nőknek a történetét szeretné bemutatni, akik elsőként cserélték le a szoknyát a nadrágra.

2014.4.17.    21


Férficipőben (1)

Kulcsár Tímea Ágnes

Ez a sorozat azoknak a nőknek a történetét szeretné bemutatni, akik elsőként cserélték le a szoknyát a nadrágra.

2014.3.11.    33

A rovat további cikkei

Független

Tilajcsík Dóra

A „függetlenség” kifejezést hallva az utóbbi években valahogy mindenki elborzad.

2020.6.27.   


Női kategóriáink

Póda Erzsébet

Nők: férjezettek, elváltak, szinglik, újraházasodtak, gyermektelenek, sokgyermekesek.

2020.3.19.    26


Nőnap – a miénk!

Póda Erzsébet

Ünnepeljük-e a nőnapot vagy sem? Egy ideje nagy dilemma.

2020.3.8.    31


Eltévedt feminizmus

Póda Erzsébet

Egy ideje mélyen hallgatnak a feminista mozgalmak képviselői. Ma már nem feszülnek olyan vehemensen egy-egy női témának. (Egy régebbi írásunk a nőnap alkalmából...)

2020.3.7.  16    14


Egyedül

Póda Erzsébet

Nemrég egy idézet indult körútjára a közösségi oldalon: „Ha összebarátkozol saját magaddal, sosem leszel egyedül.”

2019.11.17.    17


Érzékhiány

Póda Erzsébet

Azt mondják, a nők intuitív lények: előre megéreznek, kitalálnak dolgokat...

2019.10.16.    6


Az utolsó „boszorkány”

Jády Mónika

A svájci Glarusban fényinstallációval, valamint irodalom- és kultúrtörténeti körúttal emlékeznek a több mint 200 éve kivégzett Anna Göldire.

2019.9.7.    22


Megint nőies

Póda Erzsébet

Ki a nőies és ki nem az? Mit kell tenni a nőiességért? Egyáltalán: mitől nő a nő?

2019.7.1.  2    15


Kényszer és ártalom

Tompa Orsolya

A nők elleni erőszak évek óta beszédtéma. Mindig hallhatunk, olvashatunk róla, láthatunk sokkoló videókat, amelyek a témáról szólnak. Kis házi felmérésünk a témáról.

2018.11.25.    5


És mivel folytatódik? (2)

Póda Erzsébet

A lélekbúvárok szerint az egész nagyon egyszerű: az ember papírt és ceruzát vesz a kezébe, és feljegyzi a házasság mellett szóló érveket.

2018.5.8.    9