Kávé, ebéd, vacsora
Melynek elköltése férfitársaságban – állítólag – sokkal élvezetesebb…
A barátnőm azt mondta, ebédre, vacsorára vagy kávéra menni sokkal érdekesebb és izgalmasabb egy baráttal, mint egy barátnővel.
Állította ezt azután, hogy eddig már megszámlálhatatlanul sokszor beszéltük meg dolgainkat, vagy öntötte ki szívét nekem egy ebéd, vacsora vagy kávé mellett. Megrökönyödtem: talán azért mondta, mert épp elmeséltem neki, milyen jót beszélgettem a múltkor az egyik barátnőmmel, és milyen sok mindent tanultam egy másiktól. Mindenesetre fintorogva nézett rám.
-- Én sokkal jobban szeretem a férfitársaságot – jelentette ki. -- Mert egy férfi mégiscsak férfi. Egy nőnek másként kell viselkednie, ha egy férfival találkozik, mint amikor egy nővel. Például mielőtt a találkára megyek, először is sokkal jobban odafigyelek arra, hogy mit veszek fel, hogyan nézek ki. Másodszor az egész beszélgetés alatt ügyelek arra, hogy figyelmes beszélgetőpartner legyek. Harmadszor: a férfiak sokkal okosabbak, érdekesebbek, mint a nők. Arról nem is beszélve, hogy az egész találkozás alatt valami furcsa izgalom kerít a hatalmába.
(Hogy mindezt mire alapozza barátnőm, igazán csak ő tudja…!)
Mindenesetre hosszan vitatkoztunk arról, melyikünknek van igaza. Végül kompromisszumot javasoltam: legyen mindegy, milyen nemű emberrel ülünk le, a lényeg, hogy jól érezzük magunkat egymás társaságában. Barátnőm bele is egyezett. Aztán hozzátette: egy férfival mégiscsak más… A más szót nyomatékkal, amolyan felsőbbrendű jelzőként kiejtve.
Nem akarom megcáfolni állítását, mert lehet, hogy igaza van. Lehet, hogy egy lúzer vagyok – és csak nekem nem adatott meg egy izgalmas férfibarát, akivel
nyilvános helyen költhetném el az étkemet, italomat. Lehet, hogy csak nekem vannak sikertelen élményeim e téren. Mert velem már előfordult, hogy a jóképű, intelligensnek tűnő fiúbarátom egy kávé mellett annyi butaságot összehordott, hogy majdnem a kávéházi szék alá estem. És előfordult az is, hogy egy barátságosnak tűnő férfiismerősöm meghívott egy kávéra, és míg elfogyasztotta, folyamatosan szapulta a feleségét. Egy másik, szintén nős, attól tartott, meglátnak vele a felesége ismerősei -- és akkor lesz nagy csetepaté este! Nem röstellte ezt közölni is velem, miközben ide-oda kapkodta a fejét. Pedig nem is én hívtam meg kávéra, és nem is magánügyben találkoztunk. Egy harmadik eposzokat zengedezett saját képességeiről. A következő kizárólag önmagával volt elfoglalva: csak beszélt, csak beszélt, csak beszélt – talán azt se vette volna észre, ha közben elmegyek. Akadt olyan is, aki annyira unalmas volt, hogy egyfolytában ásítoztam mellette. És olyan is, aki szüntelenül késztetést érzett a bugyuta viccek mesélésére. Azt hitte, csak így lehet szórakoztatni egy nőt...
Persze nemcsak „kettesben” tanulmányozhattam férfitársaim viselkedését. Tapasztalataim szerint ők egyformán jól szórakoznak nők társaságában, és akkor is, ha csak maguk közt vannak. Mindkét esetben gátlástalanok, és megengedik maguknak a durva szavak használatát, sőt otromba történeteiken hatalmasakat hahotáznak.
S a nők? Míg egymás társaságában őszinték, bizalmasak, kedvesek, lazák, önmagukat adják, addig a férfiakéban merő ellentétei ennek. Pózolnak, kötelességtudóan nevetnek a buta, humortalan vicceken, illedelmesen viselkednek, odaadóan figyelik a férfiak beszédét, legyen az akármilyen üres fecsegés is. Bólogatnak, egyetértenek, megértenek, szemérmesen lesütik a szemüket – esetleg épp ellenkezőleg, kacéran süllyesztik tekintetüket a férfiéba…
Fel kell tehát fognom: a férfi mégiscsak férfi. A nő pedig csak nő. Még felvilágosultnak hitt barátnőm is úgy tarja: a férfi több, mint a nő. Azon kívül ugyanis, hogy okosabb, érdekesebb, izgalmasabb, szellemesebb(?), egyszerűen jobb az ő társaságában lenni. És mivel a pasi „több”, így a „kevesebb” felnéz rá, és neki kell hozzáidomulnia, alkalmazkodnia. Ezt a nő szívesen csinálja, ettől „más” egy férfival kávézni… (Micsoda zavaros, vélt, de valótlan elvárások élnek barátnőm fejében!!!)
Csak tudnám, akkor a barátnőm vajon miért egy másik nőben talál megértő partnerre, amikor a férfi megsérti, megbántja, otthagyja, megcsalja, átveri, nem érti meg, és még folytathatnám…?
Hozzászólások
A rovat további cikkei
Megint nőies
Ki a nőies és ki nem az? Mit kell tenni a nőiességért? Egyáltalán: mitől nő a nő?
2024.7.31. 2 15
Viperafészkek
Nők – ezerfélék. A közvélemény nincs túl jó véleménnyel róluk, és ők sem egymásról.
2024.1.24. 25
Nők a kutatásban és az IT területein
A nemek közti egyensúly hiánya továbbra is kiemelt probléma a kutatási és az IT területeken. Sajnos mai napig tény, hogy mind globálisan, mind országonként vizsgálva a nők jelentősen alulreprezentáltak ezekben a szektorokban.
2024.1.14.
A világ legjobban fizetett női sportolói
A sport óriási pénz- és szórakozási forma világszerte, bár a nemek között még a 21. században is hatalmas szakadékok vannak.
2023.4.2.
Valentin-napi nagy Ő lista
Talán meg kellene tanulnunk elfelejtkezni a női magazinok által belénk sulykolt módszerekről...
2023.2.12. 9
Nincs felmentés
A szexuális zaklatásra vagy erőszakra soha nincs és nem is lehet semmilyen mentség, semmilyen felmentés!
2022.4.2. 11
Holtomiglan-holtodiglan
A bűnügyi hírekben sajnálatos módon mindennapossá vált a családi tragédiák sora.
2022.3.25.
Női kategóriáink
Nők: férjezettek, elváltak, szinglik, újraházasodtak, gyermektelenek, sokgyermekesek.
2021.2.26. 26
Egyedül
Nemrég egy idézet indult körútjára a közösségi oldalon: „Ha összebarátkozol saját magaddal, sosem leszel egyedül.”
2020.10.17. 17
Független
A „függetlenség” kifejezést hallva az utóbbi években valahogy mindenki elborzad.
2020.6.27.
És mivel folytatódik? (2)
A lélekbúvárok szerint az egész nagyon egyszerű: az ember papírt és ceruzát vesz a kezébe, és feljegyzi a házasság mellett szóló érveket.
2020.5.8. 9
Az esküvővel kezdődik (1)
A házasság arról szól, hogy a kezdeti eufórikus, érzelmekben gazdag időszakot felváltják a szürke hétköznapok.
2020.4.26. 10