Kendő


Póda Erzsébet  2009.7.24. 14:21

Elsősorban női viselet. Régebben kötelező volt, manapság már csak néhány kultúrában az.

Árnyékban harmincöt fok, az aszfalt olvad, a levegő áll. A sztrádák pihenőin autók tucatjai menekülnének valami hűsítő lomb alá, de az aprócska koronájú csenevész fácskák nem adnak semmi enyhet.

Az izzadt nyári utazók a benzinkutak légkondicionált helyiségeiben bújnak meg egy időre, hogy felfrissüljenek egy kicsit. Mosdóra mennek, üdítőt isznak, kávéznak, üldögélnek, megpihennek. Ezeken a helyeken a legkülönbözőbb nemzetiségű emberek találkoznak egymással, egyszer az életükben, s aztán talán soha többé.

Miközben jómagam is a mosdó felé veszem az irányt, hozzásodródom egy kötelék muzulmán nőhöz. A csapatot két középkorú nő, egy fiatal lány és három kislány alkotja. A nők tetőtől talpig sötét selyemruhába öltözve. A kamaszlány félig európai, félig keleti viseletben, fején érdekesen megkötött színes kendő, mely a nyakát is takarja, igazán csak az arca látszik ki. A három kicsi lány rózsaszínű kislányruhában hangoskodik. Átsuhan az agyamon, vajon kellemes lehet-e ebben a forróságban a kendős viselet, s eszembe jutnak a nyugat-európai kendőviták is. A muzulmán nők nagyobb része foggal-körömmel ragaszkodik a tradíciókhoz, a burka vagy kendő viseletéhez (legalábbis így hírlik), mások nem. Egyesek állítják, hogy megvéd a nagy melegtől is. Mivel még nem próbáltam, nem tudok véleményt nyilvánítani, rövidesen azonban megbizonyosodhatom arról, hogy ez utóbbi állítás nem egészen igaz.

A mosdóba érve elsőnek a vízcsapokhoz állunk, s a hőségtől, út porától ragadó kezünket-arcunkat mossuk meg. Az idősebb nők csak a tenyerüket vizezik be egy kicsit, meg a kicsi lányoknak segítenek. A kamaszlány azonban a tükörhöz lép és kis időzés után lebontja magáról a kendőt, nem éppen egyszerű, de gyakorlatias mozdulatokkal. Előomlik hatalmas hajzuhataga. Kendőjét bosszús mozdulatokkal a polcra teszi, két kezével a mosdóra támaszkodik. Mélyeket lélegez, majd fésűt vesz elő, és megigazítja gyönyörű fekete hajtincseit, melyek a nagy melegtől izzadva tapadnak a fejére. Láthatóan nincs ínyére a viselet, mert nem sieti visszavenni, holott az idősebbek rosszallóan méregetik. Érteni ugyan nem értem, miről beszélnek – de eddigi tapasztalataim alapján megbízom a metakommunikációs vevőkészülékemben...

A lány megfésülködik, haját szorosan feltekeri, és megtűzi. Hideg vízzel megmosakodik, egy papírtörlővel megszárítkozik, majd láthatóan nem nagy örömmel a színes kendője után nyúl. Különös módon visszatekeri a fejére, eltakarja a homlokát, hogy egyetlenegy rakoncátlan hajszála se tudjon előbújni, majd végül a nyakát is betekeri. Lerí róla, hogy terhére van ez a viselet. Az idős nők, de elsősorban a hagyományok azonban kötik, kötelezik, megkötik őt...

A nők lassan, méltóságteljesen indulnak kifele, a három kislány azonban vidáman csacsogva, ugrándozva szalad fel a lépcsőn. Hajfürtjeik, befont copfocskáik szabadon lengedeznek körülöttük. Egyelőre...



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Független

Tilajcsík Dóra

A „függetlenség” kifejezést hallva az utóbbi években valahogy mindenki elborzad.

2020.6.27.   


Női kategóriáink

Póda Erzsébet

Nők: férjezettek, elváltak, szinglik, újraházasodtak, gyermektelenek, sokgyermekesek.

2020.3.19.    26


Nőnap – a miénk!

Póda Erzsébet

Ünnepeljük-e a nőnapot vagy sem? Egy ideje nagy dilemma.

2020.3.8.    31


Eltévedt feminizmus

Póda Erzsébet

Egy ideje mélyen hallgatnak a feminista mozgalmak képviselői. Ma már nem feszülnek olyan vehemensen egy-egy női témának. (Egy régebbi írásunk a nőnap alkalmából...)

2020.3.7.  16    14


Egyedül

Póda Erzsébet

Nemrég egy idézet indult körútjára a közösségi oldalon: „Ha összebarátkozol saját magaddal, sosem leszel egyedül.”

2019.11.17.    17


Érzékhiány

Póda Erzsébet

Azt mondják, a nők intuitív lények: előre megéreznek, kitalálnak dolgokat...

2019.10.16.    6


Az utolsó „boszorkány”

Jády Mónika

A svájci Glarusban fényinstallációval, valamint irodalom- és kultúrtörténeti körúttal emlékeznek a több mint 200 éve kivégzett Anna Göldire.

2019.9.7.    22


Megint nőies

Póda Erzsébet

Ki a nőies és ki nem az? Mit kell tenni a nőiességért? Egyáltalán: mitől nő a nő?

2019.7.1.  2    15


Kényszer és ártalom

Tompa Orsolya

A nők elleni erőszak évek óta beszédtéma. Mindig hallhatunk, olvashatunk róla, láthatunk sokkoló videókat, amelyek a témáról szólnak. Kis házi felmérésünk a témáról.

2018.11.25.    5


És mivel folytatódik? (2)

Póda Erzsébet

A lélekbúvárok szerint az egész nagyon egyszerű: az ember papírt és ceruzát vesz a kezébe, és feljegyzi a házasság mellett szóló érveket.

2018.5.8.    9


Az esküvővel kezdődik (1)

Póda Erzsébet

A házasság arról szól, hogy a kezdeti eufórikus, érzelmekben gazdag időszakot felváltják a szürke hétköznapok.

2018.4.26.    10


Valentin-napi nagy Ő lista

Busai Hajnalka Lilla

Talán meg kellene tanulnunk elfelejtkezni a női magazinok által belénk sulykolt módszerekről...

2018.2.14.    9