Keresőmunka, házimunka


Bernád Emese  2006.6.30. 19:01

Az International Social Survey Programme keretében 2002-ben 38 országban készült adatfelvétel a „Család és társadalmi szerep” témájában.

A vizsgálat központi kérdéskörei a házimunka és a keresőmunka összeegyeztethetősége, a nők munkapiaci szerepvállalása és annak családra való hatása voltak. A KSH Népességtudományi Kutatóintézetének most megjelent, 82-es számú Kutatási Jelentése e vizsgálat legfőbb magyarországi eredményeit mutatja be.

Míg tőlünk nyugatabbra az utóbbi húsz évben a kétkeresős családmodell erőteljes elterjedése -- ami a főállású háziasszonyok számának csökkenését, valamint a munkapiacon megjelenő nők számának emelkedését vonta maga után -- tapasztalható, addig a magyar nők munkapiaci helyzetére a 80-as évek végén bekövetkezett politikai és gazdasági változások negatív hatással voltak. A szocialista gazdaságpolitika által preferált teljes foglalkoztatottság eredményeképpen a dolgozó nők aránya a 80-as évek végéig 72,8 %-os volt. Ezután zuhanásszerű változás következett be a magyar nők életében: 1997-ben már csak 52,6%-uk volt gazdaságilag aktív. Igaz, 2002-re ez a mutató 56,4%-ra nőtt. (Összehasonlítás: az utóbbi húsz évben Ausztriában 48%-ról 62-re, Olaszországban 38-ról 46-ra, Hollandiában 36-ról 65-re, az Egyesült Királyságban pedig 57-ről 69%-ra nőtt a munkaerőpiacon jelen lévő nők aránya.)

Ebből következik az is, hogy míg tőlünk nyugatabbra új keletű jelenség a kétkeresős családon belüli aránytalan munkamegosztás, addig itthon ez a probléma már régóta foglalkoztatja a közvéleményt. Annak ellenére ugyanis, hogy a nők a férfiakkal szinte azonos részt vállaltak a kereső munkában, a magyar társadalom megőrizte azt a tradicionálisnak nevezett nemi szerepfelfogását, amely szerint a nő feladata a háztartás és a család ellátása, a férfira pedig kizárólag a családfenntartó szerepe hárul.

A magyar nők heti átlagban kb. 28 órát töltenek házimunkával, szemben a férfiak 11 órájával. Tehát a család összes házimunkára fordított idejének 73%-a jut a nőre. A házimunkára fordított időt döntően befolyásolja az életkor: a kisgyermeket nevelők és a nyugdíjas generáció hölgytagjai az átlagosnál is többet, 30-35 órát dolgoznak otthon. Nem elhanyagolható a lakóhely szerepe sem: míg a Budapesten és más nagyvárosokban élő nők átlagosan 23 órát, addig falusi sorstársnőik átlagosan 34 órát fordítanak a házimunkára hetente.

Elmondható, hogy a magasabb iskolázottsággal csökken a házimunkára fordított idő. A nő jövedelmének is döntő hatása van a házimunkára: a legtöbb időt azok töltenek házimunkával, akiknek egyáltalán nincs jövedelmük, vagy férjüknél jóval kevesebbet keresnek, míg legkevesebbet azok, akik főkeresőnek számítanak. A főállásban dolgozó nők kb. heti 19 órát töltenek otthoni munkával, míg a nem dolgozók kb. 34-35-öt, tehát egy főállásnak megfelelő időtartamban foglalkoznak házimunkával.

A férfiak közül a legidősebbek végzik a legtöbb házimunkát, átlagosan heti 15 órát. A legfiatalabbak jóval kevesebbet töltenek ezzel, mindössze 8 órát hetente. A lakóhely a férfiak esetében is jelentősen befolyásolja házimunkára szánt időt: míg faluhelyen átlagosan 14 órát (ide tartozik a ház körüli teendők ellátása is), addig a nagyobb településeken mindössze 9 órát töltenek házimunkával.

Meglepőek a munkanélküli férfiakra vonatkozó adatok. Míg egy munkanélküli nő esetében a házimunka tartama a keresőmunkával töltött idővel azonos, addig a keresőtevékenységet nem folytató férfi alig végez több otthoni munkát (13 óra), mint dolgozó társai (7-9 óra). Ezt a megállapítást, miszerint nincs nagyságrendi különbség a pénzkereső és a munkanélküli férfiak otthoni szerepvállalása között, nemzetközi adatok is alátámasztják. Szakemberek szerint ez a jelenség azzal magyarázható, hogy míg a gazdaságilag inaktívvá váló nők számára adódik egy elfogadható társadalmi szerep, a főállású háziasszony szerepe, addig a munkanélkülivé váló férfiak vákuumba kerülnek, nem létezik számukra bevált túlélési stratégia.

De vajon mennyire elégedettek ezzel a helyzettel a magyar nők és férfiak? A nők 56%-a ért egyet (27%-uk részlegesen) azzal az állítással, miszerint a férfiaknak többet kellene vállalniuk a házimunkából, viszont csupán 37%-uk érzi úgy, hogy sokkal több vagy valamivel több házimunkát végez, mint amennyi igazságos lenne. A férfiak 35%-a részben, 50%-a pedig nagyobb részt egyetért azzal a kijelentéssel, hogy a férfiaknak nagyobb részt kellene vállalniuk az otthoni munkából, viszont csupán 40%-uk gondolja azt, hogy személy szerint kevesebb házimunkát végeznek, mint amennyi igazságos lenne.

A férfiak 56%-a úgy véli, igazságosan vállal részt az otthoni teendőkből, míg 3%-uk sokallja háztartási feladatait. Ami leginkább meglepő: a megkérdezett nők nagyobb része teljesen elfogadhatónak tartja, hogy többet vállal a házimunkából.

És bár ez látszatra összefügghet a magyarok tradicionálisnak nevezett nemi szerepfelfogásával, valójában ez nem kizárólag hazai jelenség. Az EU más országaiban is tapasztalható, hogy a nők és férfiak többsége elfogadhatónak tartja a saját párkapcsolatában kialakult munkamegosztási arányokat.



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

Dolgozom, tehát vagyok(2)

Bernád Emese

Bizony, nem mindenkinek adatik meg, hogy a neki legjobban tetsző munkát kapja...

2006.7.31.   


Dolgozom, tehát vagyok

Bernád Emese

Az ember számára mindig fontos volt a munka. Aki nem dolgozik, ne is egyék -- szólt a népi intelem is.

2006.7.25.   


Álláskeresőknek

Kabók Zita

Feltételezhetően mindenki szembesült már munka-ügyben azzal a problémával, hogy professzionális tanács híján nem tudta milyen irányban induljon el.

2006.5.29.   

A rovat további cikkei

Egyedül

Póda Erzsébet

Nemrég egy idézet indult körútjára a közösségi oldalon: „Ha összebarátkozol saját magaddal, sosem leszel egyedül.”

2020.10.17.    17


Független

Tilajcsík Dóra

A „függetlenség” kifejezést hallva az utóbbi években valahogy mindenki elborzad.

2020.6.27.   


És mivel folytatódik? (2)

Póda Erzsébet

A lélekbúvárok szerint az egész nagyon egyszerű: az ember papírt és ceruzát vesz a kezébe, és feljegyzi a házasság mellett szóló érveket.

2020.5.8.    9


Az esküvővel kezdődik (1)

Póda Erzsébet

A házasság arról szól, hogy a kezdeti eufórikus, érzelmekben gazdag időszakot felváltják a szürke hétköznapok.

2020.4.26.    10


Női kategóriáink

Póda Erzsébet

Nők: férjezettek, elváltak, szinglik, újraházasodtak, gyermektelenek, sokgyermekesek.

2020.3.19.    26


Nőnap – a miénk!

Póda Erzsébet

Ünnepeljük-e a nőnapot vagy sem? Egy ideje nagy dilemma.

2020.3.8.    31


Eltévedt feminizmus

Póda Erzsébet

Egy ideje mélyen hallgatnak a feminista mozgalmak képviselői. Ma már nem feszülnek olyan vehemensen egy-egy női témának. (Egy régebbi írásunk a nőnap alkalmából...)

2020.3.7.  16    14


Érzékhiány

Póda Erzsébet

Azt mondják, a nők intuitív lények: előre megéreznek, kitalálnak dolgokat...

2019.10.16.    6


Az utolsó „boszorkány”

Jády Mónika

A svájci Glarusban fényinstallációval, valamint irodalom- és kultúrtörténeti körúttal emlékeznek a több mint 200 éve kivégzett Anna Göldire.

2019.9.7.    22