Dolgozom, tehát vagyok(2)


Bernád Emese  2006.7.31. 12:01

Bizony, nem mindenkinek adatik meg, hogy a neki legjobban tetsző munkát kapja...

Szóval kibúvó akad elég, de tudatosítani kellene: nem mindenkinek adatik meg, hogy a neki legjobban tetsző munkát kapja, hogy csak azzal foglalkozhasson, amit szeret, hogy akkor dolgozzon, amikor neki tetszik. De aranyszabály, hogy mindig könnyebb munkát keresni, ha már van munkahelyünk. Ez legyen minden munkanélküli alapfilozófiája! Ha már alkalmazottak vagyunk, akkor fizetést kapunk, magabiztosabbakká válunk, gyakorlatra teszünk szert, és emellett tudunk időt szakítani új, jobb, nekünk tetsző munkahely keresésére is. Fontos, hogy ne éljünk légüres térben hosszú ideig! A mai világban nem lehet tétlenül otthon feküdni és várni egy jó állásajánlatot. Így évek telhetnek el, és akkor már egyre nehezebb a visszakapaszkodás. Pedig egy munkahely és az elvégzett munkáért kapott fizetés biztonságot, szabadságot jelent.

A munkakeresés elengedhetetlen feltétele egy jó életrajz. Áldozzunk elég időt életutunk alapos kidolgozására, ne felejtsük el feltüntetni még a legkurtább tanfolyamot sem. Lehet, hogy az új munkahelyen semmi haszna nem lesz az ott szerzett tudásnak (amire már amúgy sem nagyon emlékszünk), de legalább látják rajtunk, hogy érdeklődőek vagyunk, nyitottak az újdonságokra. Meg hogy fontos számunkra a szakmai fejlődés. Jogosítványunk természetesen van, angolul/németül magas szinten beszélünk, vagy nem annyira, de megértetjük magunkat (s ha esetleg mégsem, akkor majd mutogatunk, de nekik ezt nem kell tudniuk).

Egy a lényeg: széles érdeklődési körünk, gazdag életpályánk keltse fel reménybeli új felettesünk figyelmét. Minden újság- és az interneten megjelenő hirdetésre válaszoljunk. De jegyezzük meg: legyünk tisztában azzal, mennyit érünk!

Ha sikerül átverekedni magunkat a személyes megbeszélésig, félig nyert ügyünk van. Csak nem megijedni, nem meginogni – hanem visszaütni minden feldobott labdát! A „--Miért gondolja, hogy éppen Ön a legmegfelelőbb erre a munkakörre?” meg a „--Hogyan képzeli el a további szakmai fejlődését?” meglehetősen szolid kérdések után a kérdezők bekeményítenek. Következik a mellédumálások és szemfényvesztések érája. Hát persze hogy nem okoznak problémát a túlórák, ez csak természetes, a régi helyünkön sem volt másként. „--Látom, van egy (esetleg kettő) kisiskolás gyereke!” -- lendül ellentámadásba a túloldal.
(Figyelem: én jól ismerem a jogaimat, miszerint senkinek semmi köze az én magánéletemhez, de ha minden ilyen kérdésre felháborodnék, akkor sohanapján találnék munkát.)

-- Ó, ez egyáltalán nem probléma -- próbálunk pontot szerezni --, nyugdíjas anyósommal együtt lakunk (aha, egy országban, de ezt nekik nem kell tudniuk), ő szokott besegíteni a gyerek körüli teendőkbe.
A bátrabbak átváltozhatnak amazonná, és teljes harci díszben visszakérdezhetnek: -- A munkahely betöltéséhez talán feltétel a gyermektelenség?

Meglehet, éppen az ilyen magabiztos fellépés hatására döntenek mellettünk. Egyszóval: nagyszájúaké a világ. Ha sikerül bebeszélni magunkat egy jó helyre, a cél a csillagos ég. Csak legyünk tisztában azzal, hogy ezentúl nagymértékben a túlórák határolják majd be az életünket…



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

Dolgozom, tehát vagyok

Bernád Emese

Az ember számára mindig fontos volt a munka. Aki nem dolgozik, ne is egyék -- szólt a népi intelem is.

2006.7.25.   


Keresőmunka, házimunka

Bernád Emese

Az International Social Survey Programme keretében 2002-ben 38 országban készült adatfelvétel a „Család és társadalmi szerep” témájában.

2006.6.30.   


Álláskeresőknek

Kabók Zita

Feltételezhetően mindenki szembesült már munka-ügyben azzal a problémával, hogy professzionális tanács híján nem tudta milyen irányban induljon el.

2006.5.29.   

A rovat további cikkei

Arcunk elárulja, milyenek vagyunk

Emberként nem vagyunk egyformák, maximum hasonlíthatunk egymásra.

2018.7.18.    1


Szégyen

Magyar Anett

Számtalan estém ért úgy véget, hogy megvertek. Abban reménykedtem, hogy a férjemnek ízlik a vacsora, hogy a szeretőjétől úgy tér haza, hogy kielégült, és az ágyba vágyik, aludni. Akkor elmaradna a verés, a fájdalom. (Olvasónk írása a felhívásunkra érkezett.)

2018.7.17.  3    40


Változtassunk!

Rajczi Viktória

Mindenki számára eljöhet a pillanat, mikor úgy érzi: lezárult életének egy szakasza.

2018.7.12.    40


Álmaink nem hazudnak

Póda Erzsébet

Életünk egyharmadát alvással töltjük. Az alvás egy misztikus birodalomba vezet minket: az álmok tündéri vagy lidérces világába.

2018.6.15.    43


Hogyan éljük túl a szakítást?

Faar Ida

A szerelem olyan, mint a háború: egyszerűen, és könnyedén kezdődik, és kínok között sok áldozatot követelve ér véget.

2018.6.13.    19


9 tipp az anyagi stabilitásra

Faar Ida

Pénz. Mindennek az alfája és ómegája, a világ mozgatórugója – hiánya (állítólag a sokszoros megléte is) sok-sok gond és aggodalom forrása.

2018.4.13.    5


A nők közötti barátság

Póda Erzsébet

A női barátságok különleges kapcsolatok: áthatja őket a jellegzetes női gyengédség. Nem is csoda, hiszen számukra fontosak az érzelmek.

2018.2.4.    24


7 tipp a stresszmentes reggelekért

Faar Ida

Vannak napok, amikor arra ébredünk, hogy azt sem tudjuk, a hét melyik napja köszöntött ránk.

2018.1.9.    7


Jobb formában

Jády Mónika

Kicsit nehéz a dolgunk, így, ünnepek után... Viszont mindenképpen jó, ha odafigyelünk az életmódunkra.

2018.1.7.    16