A pávián


Póda Erzsébet  2012.1.15. 6:42

Azt a piros seggű páviánt senki se szerette a saját hordájában.

A horda tagjai nem is értették, miként került közéjük. Még rokonai sem voltak. De mindig ki akart tűnni a többiek közül, holott sem nagyobb nem volt a többieknél, sem semmi olyan tulajdonsággal nem rendelkezett, amellyel esetleg valóban ki is tűnhetett volna.
Egy valamiben mégis.
Abban lelte ugyanis kedvét, hogy egymásra uszította a legjobb barátokat. Néha, egy-egy nőstény hímjét is elcsábította, aztán mikor a csetepaté megtörtént, fellóbázta magát a fák legtetejére és onnan nyerítezett öntelten, ronda fogsorát, ínyét vicsorítva. A hordának ugyancsak elege volt belőle. Ők nyugalmat akartak, csöndes bolhászást, nagy zabálásokat, hosszú és zavartalan heverészéseket. Így aztán egyszer az történt, hogy észrevétlenül magára hagyták az erdőben. A piros seggű pávián egyedül eltévedt. Sürgősen új hordára volt szüksége. Tudta, hogy egyébként rövid idő alatt elpusztul...

...Az idegen piros seggű pávián felállt a kőre, mert így nagyobbnak látszott. Ahonnan ő jött, ott azokat ismerte el a horda, akik nagyobbak voltak, mint a többiek. Az okosságot, találékonyságot senki se díjazta. De az a horda messze járt, és ezt a piros seggű pávián is tudta. Most már ebben a másik hordában akart nyerő pozícióra szert tenni. Viszont hiába álldogált a kövön, egy idő után le kellett szállnia, mégse maradhatott ott örökre.
Amikor pedig lemászott, egyértelművé vált, hogy még csak nem is nagyobb, mint a többiek.

Bár nehezen fogadták be, pár nap múlva már nem zavarták el maguk mellől. Csendesen megtűrték. A piros seggű ekkor lassan újra kezdte a játszmáit. Nem telt el pár hét, s már egymás ellen uszította a legjobb barátokat, néha egy-egy nőstény hímjét is elcsábította, aztán mikor a csetepaté megtörtént, fellóbázta magát a fák tetejére, onnan nyerítezett öntelten, ronda fogsorát, ínyét vicsorítva. A hordának egy idő után ugyancsak elege lett belőle. Ők nyugalmat akarta, csöndes bolhászást, nagy zabálásokat, hosszú és zavartalan heverészéseket. Így aztán az történt, hogy egy szép napon észrevétlenül magára hagyták a dzsungelben. A piros seggű pávián ismét azon kapta magát, hogy egyedül maradt. Megint eltévedt, és tudta, sürgősen új hordára van szüksége, különben rövid idő alatt elpusztul...

A piros seggű pávián még párszor eljátszotta játszmáit több idegen hordában is, ám nem kerülte el a végzete. Egy szép napon nem volt már több horda, amelynek tagjai maguk közé fogadták volna. Egyik majomcsapat se tűri, hogy a nyugalmát örökösen megzavarják!
Mivel pedig a piros seggű pávián ezt nem akarta megérteni, s hibáiból nem tanult, egy szép napon magára maradt a hatalmas dzsungel közepén. Nem volt társasága, nem szedte ki a bolháit senki sem, nem talált élelmet, így lassan de biztosan örökre beleveszett a párás-ködös őserdő sűrűjébe.



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

Macskakő

Póda Erzsébet

Amikor nagyanyámat, akit különleges képességei miatt boszorkánynak tartottak a faluban, eltemették a temető sarkában, arccal lefelé, egy három méterre leásott gödörbe, úgy zokogtam, mint egy kisgyerek.

2017.3.5.    5


Sorstanulság

Póda Erzsébet

Akkor, amikor találkoztunk, s beszélgetni kezdtünk, férfias volt, pont, mint ahogy azt megálmodtam.

2016.8.25.    9


Póda Erzsébet

A kislány az ablakban könyökölt. Vastag pokrócba bugyolálva, egy széken térdelve nézte a sötét éjszakát.

2014.12.31.  2    10


Csönd

Póda Erzsébet

Néha nem lehet azt mondani, hogy majd lesz valahogy.

2013.9.15.    26


Olthatatlan parázs

Póda Erzsébet

Bátyáim óvtak széltől, naptól, hideg víztől, rossz időtől, mások csípős nyelvétől.

2013.3.3.  1    27


A kisbaba

Póda Erzsébet

Rekkenő hőség volt. Mezítelen talpamat hiába dörgöltem némi enyhülés reményében a fűcsomóhoz. Nem segített.

2012.6.24.    11

A rovat további cikkei

Anyagias sütemény

Danczi Mónika

Mai anyagias világunkban – hallatszik mindenfelől.

2015.11.2.    16


Újratervezésben

Wolner Annamária

Nem tudom, hogyan s miképp kerültem ide, milyen láthatatlan kéz, vagy felsőbb akarat tolt előre.

2015.10.29.    21


Egy tábor pillanatképei

Nagy Erika

Nyári jegyzet - szigorúan 18 felettieknek...

2015.7.21.  1    2


Az anya

Mester Györgyi

Az egyszeri gyermek világgá ment. Sokáig odavolt a nagyvilágban, ám egyszer csak hazatért...

2015.5.2.    26


Emberi habos kakaó

Palkó Emese

Nem fontos a lány neve. Nem fontos a férfié sem. A lány nevet adott a férfi kutyájának, de csak magában.

2015.3.2.    37


Lavina

Mester Györgyi

Az egész egy aprósággal kezdődött.

2014.7.2.    7