Nincs más szerelem


Halász Kata  2013.12.15. 4:22

A hétvégi vers helyett ezúttal rendhagyó módon egy irodalmi impresszióval jelentkezünk.

Hiába kiáltotta a másik nevét, mint mindig, amikor hazaért, senki nem válaszolt. Üres volt a lakás. De a szíve nem. Bárcsak az lett volna kongó, visszhangos és huzatos! Ehelyett tele volt kavargó érzelmekkel, melyek nagyobb részt félelmek voltak, téves előérzetek, hamis önmarcangolások. Tele volt a szíve gyásszal, az elvesztés feldolgozhatatlannak tűnő lenyomatával. Már nem is emlékszik pontosan, minden elmosódott a rohanásban, a pánikban. Majd hamarosan ő maga következett, ugyanaz történt vele is, mint a körülményekkel: homályosak lettek, mintha senki sem akarta volna venni a fáradtságot, hogy élesítsen a képen.

Azóta sem.

Csak a rutinok, amik a régiek maradtak. Az apró szokások, a viccek, amiket csak ők ketten értettek, senki más. A dalocskák és versikék, amiket saját maguk szórakoztatására ötöltek ki. Most is azokat dúdolgatta. Néha hívta, hívogatta, mintha bármi esély is lenne rá, hogy előbukkan a másik szobából. Hívta, mert meg akarta vele osztani a gondolatait, a nap eseményeit, egy bugyuta videót a neten. Hívta, még akkor is, amikor eljutott a tudatáig, hogy senki nem fog rá válaszolni. Megszokásból. Aztán már könnyek között, saját magát sajnáltatva. Mintha pengével szabdalná a csuklóját, látta, ahogy csurog a vér, de tovább folytatta. Szinte fizikai fájdalmat érzett.


Hiába telt el több hónap, talán egy év is. A szokások ugyanazok maradtak. Sőt, makacsul ragaszkodott hozzájuk, mintha ez konzerválná őket, kettőjüket. Inkább él így, mint nélkülük. Mert akkor be kéne látni, hogy vége. Aztán pedig hozzá kéne látni a feldolgozáshoz, fel kéne állni és továbbmenni. De nem fűlött hozzá a foga. Nem volt hozzá ereje.

Csak annyi maradt, hogy felálljon a kanapéról. Kinyissa az ablakot. Kilépjen a párkányra. És hagyja magát lezuhanni.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Anyagias sütemény

Danczi Mónika

Mai anyagias világunkban – hallatszik mindenfelől.

2015.11.2.    16


Újratervezésben

Wolner Annamária

Nem tudom, hogyan s miképp kerültem ide, milyen láthatatlan kéz, vagy felsőbb akarat tolt előre.

2015.10.29.    21


Egy tábor pillanatképei

Nagy Erika

Nyári jegyzet - szigorúan 18 felettieknek...

2015.7.21.  1    2


Az anya

Mester Györgyi

Az egyszeri gyermek világgá ment. Sokáig odavolt a nagyvilágban, ám egyszer csak hazatért...

2015.5.2.    26


Emberi habos kakaó

Palkó Emese

Nem fontos a lány neve. Nem fontos a férfié sem. A lány nevet adott a férfi kutyájának, de csak magában.

2015.3.2.    37


Lavina

Mester Györgyi

Az egész egy aprósággal kezdődött.

2014.7.2.    7


Csönd

Póda Erzsébet

Néha nem lehet azt mondani, hogy majd lesz valahogy.

2013.9.15.    26


Tavaszi sugallat

Nagy Csivre Katalin

A várva várt tavaszi napsugarak, ha sokat késve is, de megérkeztek.

2013.4.17.   


Mosoly

Puha Andrea

Csendes a ház, mindenki alszik még. Valamikor hajnal és reggel között jár az idő.

2013.4.10.  1   


Kilátások

Puha Andrea

Az ablakpárkány volt a kedvenc helye.

2013.3.21.    17


Néha

Puha Andrea

Néha mások vagyunk, mint azt elvárják tőlünk. Miért is ne?

2013.3.5.  2    22


Biztos pont

Puha Andrea

Nincs annál rosszabb, ha megállsz és egy helyben toporogsz.

2013.2.25.    29