A szülők és a kamaszkor 2.

Vég Erzsébet  2007.7.11. 20:10

A kamaszkor szülő és gyerek számára egyaránt nehéz időszak. Talán segít az érintetteknek az alábbi néhány tanács.

Képzeljük magunkat a gyerek helyébe! (Legyünk empatikusak és segítsünk neki megérteni, hogy normális, ha az egyik pillanatban felnőttnek, a másikban viszont még gyereknek érzi magát).

Csak akkor veszekedjünk és tiltsunk, ha elkerülhetetlen! (Ha a tinédzser be akarja festeni a haját vagy a körmét, netán fura ruhákban szeretne járni, jobb, ha megengedjük neki, mert ezek ártalmatlan és hamarosan elmúló kísérletek). A cigi, drog vagy az alkoholfogyasztás viszont igazi ok a veszekedésre.

Legyenek elvárásaink! Általában a tinédzserek nem szívesen viselkednek a szülői elvárásoknak megfelelően, mégis megértik, hogy a követelmények mögött a velük való törődést áll.

Ismerjük meg a gyerek barátait és azok szüleit! A velük való rendszeres kapcsolattartás segíthet, hogy minden érintett gyereket egy biztonságos élettér vegyen körül, amiben – bár szem előtt vannak - mégsem érzik megfigyelve/ellenőrizve magukat.

Ismerjük fel a figyelmeztető jeleket! Kisebb változások beleférnek ezekbe az évekbe, de a túl drasztikus vagy a túl hosszan tartó viselkedésbeli eltérés komoly problémát jelezhet.
Ilyen például a:
-- hirtelen hízás vagy fogyás
-- alvásproblémák
-- hirtelen személyiségváltozás
-- új barátok megjelenése
-- iskolakerülés
-- romló osztályzatok
-- öngyilkossággal kapcsolatos célzások
-- cigaretta, alkohol vagy drogfogyasztásra utaló jegyek
-- törvénnyel való összeütközés

Tartsuk tiszteletben a gyerek magánéletét! Ez nagyon sok szülőnek -- érthetően – nehézséget okoz. Talán úgy érzik, hogy a gyerek minden lépése rájuk is tartozik. Segíteni őket a felnőtté válásban viszont csak úgy lehet, ha kapnak egy kis önállóságot. Más dolog, ha figyelmeztető jelekre akad az ember, és ilyenkor avatkozik be a gyerek magánéletébe.

Kísérjük figyelemmel, hogy mit néz, és mit olvas! A könyvek, újságok, tévé és az Internet révén, tömérdek információ jut el hozzájuk. Nem árt tudni, hogy mit olvas, és mit néz a csemeténk, és ha szükséges, korlátozni kell a tévé vagy a számítógép előtt töltött időt!

Mi is kérdezzünk a gyerektől! Néhány példa:
-- Észrevettél bármi változást a testeden?
-- Néha furcsa érzések kerítenek hatalmukba?
-- Előfordul, hogy ok nélkül érzed szomorúnak magad?

Minél tovább halogatja az ember a fontos, esetleg kényes beszélgetéseket, sajnos annál inkább előfordulhat, hogy a gyerek téves következtetéseket von le a rajta és a benne zajló változásokkal kapcsolatban, vagy netán szégyellni fogja azokat. Viszont, ha idejében szóba kerülnek ezek a témák, nagyobb az esély, hogy a gyerek nyitott marad, és bizalommal fordul hozzánk kamaszként is.

A végkifejlet:
Az idő múlásával egyszer csak azt veszi észre az ember, hogy lett egy független, felelősségtudó, közlékeny gyereke. Addig pedig egy fontos dolgot ne feledjünk: együtt megyünk át a gyerekkel ezen az időszakon, és együtt is lábalunk ki belőle.

Forrás: Barbara P. Homeier, MD
http://www.kidshealth.org/parent/growth/growing/adolescence.html

Hozzászólások

@

Küldés