Szoptatni akarok!


Vég Erzsébet  2006.10.17. 11:41

Második gyermekünk születése előtt azt gondoltam, most már minden menni fog, mint a karikacsapás.

Tanulva a fiam szoptatása körüli problémákból, fel sem merült bennem, hogy megint akadhatnak nehézségek.

A kórházi tartózkodásra nagyon szívesen emlékszem vissza, mert „semmi más dolgom nem volt”, mint a kislányommal foglalkozni. Simán megindult a tejem, úgy mentünk haza, hogy az én kis hercegnőm 40 grammot szopott 11 órakor, azután délután háromig édesdeden aludt. Otthon is egész jól mentek a dolgok Lilla hathetes koráig. Akkor átmentünk Somogyba az anyukámhoz, és már másnap éreztem, hogy bár feszül a mellem, mégsem tudja a baba kiszopni belőle a tejcit. Szombat lévén nem nagyon tudtam kihez fordulni, kisírtam a szemem, és halálra idegeskedtem magam.

Szerencsére a nagynéném javasolt egy csecsemős nővért, akihez még aznap elmentem, és aki átmasszírozta a mellemet (három egymást követő napon), mire újra beindult rendesen a tejtermelődés. Addig valamicskét szopott a baba, de jóformán két óra sem telt el az etetések között.

Ágotának, a csecsemős nővérnek, életem végéig hálás leszek. Jaj, de nagyon nagy szükség lenne sok-sok hasonló mentalitású szakemberre! Olyanra, aki nem röstell segíteni. Úgy hírlik, a kórházban is nagyon szeretik a kismamák. Nem véletlenül. Bárcsak az összes nővérke így állna a tapasztalatlan, olykor tudatlan anyukákhoz! Mennyi boldog, kiegyensúlyozott csecsemő és anyuka élhetne közöttünk!

Szomorú tény viszont, hogy Ágotát a kolléganői nem szeretik, sőt egyenesen irigykednek rá azért, amit tesz. Szerettem volna interjút készíteni vele, de nem merte vállalni, mert fél, hogy elveszíti az állását -- a XXI. század elején!!! Nem akartam hinni a fülemnek. Sajnos mégis igaz. Vajon kinek és miért érdeke, hogy áskálódjon? Miért nem érdekük a kórházi dolgozóknak, hogy az elégedett és boldog anyukák „öregbítsék a kórház jó hírét”?

Visszatérve a szoptatásra, a fentiekkel még nem ért véget a kálváriánk. Alig telt el a hat hét, ismét tejzavarba kerültünk. A bal mellemből csak pár csepp tej jött. Nem értettem: ittam elég folyadékot, odafigyeltem a táplálkozásomra, kivételesen nem is idegeskedtem az otthoni teendők elmaradása miatt. Egy rémült hang sikoltott bennem: el fog apadni a tejem?! (Tény, hogy az „agyonizgulós” anyukák körébe tartozom).
Ismét Ágota segítségét kértem, igaz, ezúttal csak telefonon. Kiderítettük, hogy közeleg a „menzesz”, amikor is előfordulhat átmeneti „tejzavar”. Igaza lett, mindössze két napot kellett várnom az eseményre.

Lilla még nincs három hónapos, de ismét bajba kerültünk. Szájsebészeten ki kellett venni a bölcsességfogamat, a helye pedig csúnyán begyulladt. Három nap elteltével már a fülem, a szemgödröm és a halántékom is fájt. Rémülten rohantam vissza az orvoshoz. Írt egy nagyon erős antibiotikumot, ezzel MEGINT NEM LEHETETT SZOPTATNI! A baba tápszert kapott. Minden etetés után fejtem, nehogy elapadjon a tej, vagy begyulladjon a mellem. Mire újra kezdhettem a szoptatást, ismét izgultam egy csomót, hogy egyáltalán elfogadja-e még a cicit, hiszen a cumisüveggel közel sem kell annyit küszködni.

Rendületlenül fejtem és hajthatatlan voltam a szoptatást illetően, de az elmúlt hetek eseményei nagyon elfárasztottak és elbizonytalanítottak. Pedig annyira igyekszem, hogy a legjobbat adhassam a babámnak (tán éppen ezért?), mégis mindig történik valami negatív dolog. Rossz pillanataimban elgondolkodtam, hogy nem kéne-e végleg áttérni a tápszerre...?

Másnak ez úgy megy, mint a karikacsapás, nálam meg minden hatás észrevehető. Ha nem úgy eszem, ha kevesebb folyadékot iszom, ha feldühít valaki -- máris kevesebb a tejem. Hogy lehet ezt átvészelni?!

Utóirat:
Örömmel jelentem, hogy Lilla „visszafogadta” a cicit és boldogan szopizik. Egyelőre van tejem, remélem, így is marad, és azt is remélem, hogy végre vége a negatív szériának!



Hozzászólások

cica, 17. 10. 2006 15:37:12
gratulálok,okos,bolcs anyuka vagy.kitartást és egészséget kívánok mindnyájatoknak!!!
    
Vég Erzsébet, 20. 10. 2006 10:33:01 Re:
Kedves Cica! Kedves Zsuzsa! Nagyon szépen köszönöm a dícsérő és bíztató szavakat! Minden ilyesmi nagyon jól esik, mert a negatív történések sokszor elkeserítenek, ilyenkor minden jó szó szinte kincs. Még egyszer nagyon köszönöm és jó egészséget, szép napot kívánok!
Haraszti Zsuzsa, 18. 10. 2006 16:31:01 Csodálatos kismama
Kedves Vég Erzsébet, csak gratulálni tudok a cikkéhez! Ilyen csodálatos kismamákra lenne szükség mint amilyen ön!!! Nagyon sok fiatal nő nem érti meg a szoptatás fontosságát és a lényegét. Féltik az alakjukat a mellüket a bőrüket meg még ki tudja mit féltenek magukon közben a gyereküket megfosztják a legfontosabb csecsemőkori tápláléktól, az anyatejtől. Nem tudom mi kéne ahhoz hogy megértsék, a szoptatás a világ legtermészetesebb dolga és aki gyereket akar annak kötelessége lenne ezt megadni is a kisbabájának. Sok nő gyereket akar szoptatni meg nem. Néha megáll az eszem, mmikor ezt hallom! Köszönöm az írását! Zsuzsa
@


Kapcsolódó cikkek

Az anyatej a legjobb

Kovács Márta

A szoptatás, különösen az első időkben, nagyon fontos mind a baba, mind az anya számára.

2018.8.2.    41


Sokadszor a szoptatásról

Kabók Zita

Ez a cikk nemcsak arról szól, mennyi támadás érte az ötödször is apává vált Jamie Olivert, mikor a szoptatás fontosságáról szólt: a szerző saját tapasztalatait és tanácsait is megosztja az olvasókkal.

2016.8.30.    4


Szoptatás, mozgás, fogyás?!

Földes Gyöngyi

Ezzel kapcsolatban sok téves információ olvasható. Szeretnék ezzel a cikkemmel a kisbabás anyukák segítségére lenni.

2013.11.26.   


Meddig szoptassunk? (2)

Jády Mónika

Van, aki szigorúan három, később négyórás ritmusban eteti a babát, mások az igény szerinti szoptatás hívei, és akár óránként is megszoptatják a picit.

2013.7.25.   


Meddig szoptassunk? (1)

Jády Mónika

A fenti kérdésre különféle válaszokat kapunk, attól függően, éppen kit kérdezünk meg.

2013.7.4.   


Amit a szoptatásról tudni érdemes (4)

Kovács Márta

A szoptatás egy mély, kellemes élmény, melynek során erős érzelmi kapocs alakul ki. Ámde a következő problémák is jelentkezhetnek:

2013.3.14.    7

A rovat további cikkei

Gólyák és nők

Póda Erzsébet

Avagy nem akarok otthon szülni!

2017.9.14.    17


Mikortól szobatiszta?

Jády Mónika

Megfogadandó jó tanácsok kezdő (és újrakezdő) szülőknek.

2017.5.15.    2


Mi legyen a gyerekkel?

Póda Erzsébet

A mai anyáknak nincs asszonyos alakjuk, lányosak maradnak, csinosak, szexisek, fiatalosak, szeleburdik.

2017.3.17.    29


Ötös meglepetés

Kabók Zita

A facebook-sztár anyuka megmutatta a világnak ötösikreit!

2016.5.11.    26


Nem értem...!

Kovács Márta

Nem mindig értem a mai fiatal anyukákat. Az az érzésem, hogy elhitették velük: az a jó kisbaba, kisgyerek, akivel nincs semmi gond.

2016.2.1.   


A császármetszésről (4)

Kovács Márta

Ma már mindenki gyorsan és fájdalommentesen akar szülni. Sorozatunk befejező része.

2015.12.15.    6