Szoptatni akarok!


Vég Erzsébet  2006.10.17. 11:41

Második gyermekünk születése előtt azt gondoltam, most már minden menni fog, mint a karikacsapás.

Tanulva a fiam szoptatása körüli problémákból, fel sem merült bennem, hogy megint akadhatnak nehézségek.

A kórházi tartózkodásra nagyon szívesen emlékszem vissza, mert „semmi más dolgom nem volt”, mint a kislányommal foglalkozni. Simán megindult a tejem, úgy mentünk haza, hogy az én kis hercegnőm 40 grammot szopott 11 órakor, azután délután háromig édesdeden aludt. Otthon is egész jól mentek a dolgok Lilla hathetes koráig. Akkor átmentünk Somogyba az anyukámhoz, és már másnap éreztem, hogy bár feszül a mellem, mégsem tudja a baba kiszopni belőle a tejcit. Szombat lévén nem nagyon tudtam kihez fordulni, kisírtam a szemem, és halálra idegeskedtem magam.

Szerencsére a nagynéném javasolt egy csecsemős nővért, akihez még aznap elmentem, és aki átmasszírozta a mellemet (három egymást követő napon), mire újra beindult rendesen a tejtermelődés. Addig valamicskét szopott a baba, de jóformán két óra sem telt el az etetések között.

Ágotának, a csecsemős nővérnek, életem végéig hálás leszek. Jaj, de nagyon nagy szükség lenne sok-sok hasonló mentalitású szakemberre! Olyanra, aki nem röstell segíteni. Úgy hírlik, a kórházban is nagyon szeretik a kismamák. Nem véletlenül. Bárcsak az összes nővérke így állna a tapasztalatlan, olykor tudatlan anyukákhoz! Mennyi boldog, kiegyensúlyozott csecsemő és anyuka élhetne közöttünk!

Szomorú tény viszont, hogy Ágotát a kolléganői nem szeretik, sőt egyenesen irigykednek rá azért, amit tesz. Szerettem volna interjút készíteni vele, de nem merte vállalni, mert fél, hogy elveszíti az állását -- a XXI. század elején!!! Nem akartam hinni a fülemnek. Sajnos mégis igaz. Vajon kinek és miért érdeke, hogy áskálódjon? Miért nem érdekük a kórházi dolgozóknak, hogy az elégedett és boldog anyukák „öregbítsék a kórház jó hírét”?

Visszatérve a szoptatásra, a fentiekkel még nem ért véget a kálváriánk. Alig telt el a hat hét, ismét tejzavarba kerültünk. A bal mellemből csak pár csepp tej jött. Nem értettem: ittam elég folyadékot, odafigyeltem a táplálkozásomra, kivételesen nem is idegeskedtem az otthoni teendők elmaradása miatt. Egy rémült hang sikoltott bennem: el fog apadni a tejem?! (Tény, hogy az „agyonizgulós” anyukák körébe tartozom).
Ismét Ágota segítségét kértem, igaz, ezúttal csak telefonon. Kiderítettük, hogy közeleg a „menzesz”, amikor is előfordulhat átmeneti „tejzavar”. Igaza lett, mindössze két napot kellett várnom az eseményre.

Lilla még nincs három hónapos, de ismét bajba kerültünk. Szájsebészeten ki kellett venni a bölcsességfogamat, a helye pedig csúnyán begyulladt. Három nap elteltével már a fülem, a szemgödröm és a halántékom is fájt. Rémülten rohantam vissza az orvoshoz. Írt egy nagyon erős antibiotikumot, ezzel MEGINT NEM LEHETETT SZOPTATNI! A baba tápszert kapott. Minden etetés után fejtem, nehogy elapadjon a tej, vagy begyulladjon a mellem. Mire újra kezdhettem a szoptatást, ismét izgultam egy csomót, hogy egyáltalán elfogadja-e még a cicit, hiszen a cumisüveggel közel sem kell annyit küszködni.

Rendületlenül fejtem és hajthatatlan voltam a szoptatást illetően, de az elmúlt hetek eseményei nagyon elfárasztottak és elbizonytalanítottak. Pedig annyira igyekszem, hogy a legjobbat adhassam a babámnak (tán éppen ezért?), mégis mindig történik valami negatív dolog. Rossz pillanataimban elgondolkodtam, hogy nem kéne-e végleg áttérni a tápszerre...?

Másnak ez úgy megy, mint a karikacsapás, nálam meg minden hatás észrevehető. Ha nem úgy eszem, ha kevesebb folyadékot iszom, ha feldühít valaki -- máris kevesebb a tejem. Hogy lehet ezt átvészelni?!

Utóirat:
Örömmel jelentem, hogy Lilla „visszafogadta” a cicit és boldogan szopizik. Egyelőre van tejem, remélem, így is marad, és azt is remélem, hogy végre vége a negatív szériának!



Hozzászólások

cica, 17. 10. 2006 15:37:12
gratulálok,okos,bolcs anyuka vagy.kitartást és egészséget kívánok mindnyájatoknak!!!
    
Vég Erzsébet, 20. 10. 2006 10:33:01 Re:
Kedves Cica! Kedves Zsuzsa! Nagyon szépen köszönöm a dícsérő és bíztató szavakat! Minden ilyesmi nagyon jól esik, mert a negatív történések sokszor elkeserítenek, ilyenkor minden jó szó szinte kincs. Még egyszer nagyon köszönöm és jó egészséget, szép napot kívánok!
Haraszti Zsuzsa, 18. 10. 2006 16:31:01 Csodálatos kismama
Kedves Vég Erzsébet, csak gratulálni tudok a cikkéhez! Ilyen csodálatos kismamákra lenne szükség mint amilyen ön!!! Nagyon sok fiatal nő nem érti meg a szoptatás fontosságát és a lényegét. Féltik az alakjukat a mellüket a bőrüket meg még ki tudja mit féltenek magukon közben a gyereküket megfosztják a legfontosabb csecsemőkori tápláléktól, az anyatejtől. Nem tudom mi kéne ahhoz hogy megértsék, a szoptatás a világ legtermészetesebb dolga és aki gyereket akar annak kötelessége lenne ezt megadni is a kisbabájának. Sok nő gyereket akar szoptatni meg nem. Néha megáll az eszem, mmikor ezt hallom! Köszönöm az írását! Zsuzsa
@


Kapcsolódó cikkek

Az anyatej a legjobb

Kovács Márta

A szoptatás, különösen az első időkben, nagyon fontos mind a baba, mind az anya számára.

2018.8.2.    42


Sokadszor a szoptatásról

Kabók Zita

Ez a cikk nemcsak arról szól, mennyi támadás érte az ötödször is apává vált Jamie Olivert, mikor a szoptatás fontosságáról szólt: a szerző saját tapasztalatait és tanácsait is megosztja az olvasókkal.

2016.8.30.    4


Szoptatás, mozgás, fogyás?!

Földes Gyöngyi

Ezzel kapcsolatban sok téves információ olvasható. Szeretnék ezzel a cikkemmel a kisbabás anyukák segítségére lenni.

2013.11.26.   


Meddig szoptassunk? (2)

Jády Mónika

Van, aki szigorúan három, később négyórás ritmusban eteti a babát, mások az igény szerinti szoptatás hívei, és akár óránként is megszoptatják a picit.

2013.7.25.   


Meddig szoptassunk? (1)

Jády Mónika

A fenti kérdésre különféle válaszokat kapunk, attól függően, éppen kit kérdezünk meg.

2013.7.4.   


Amit a szoptatásról tudni érdemes (4)

Kovács Márta

A szoptatás egy mély, kellemes élmény, melynek során erős érzelmi kapocs alakul ki. Ámde a következő problémák is jelentkezhetnek:

2013.3.14.    7

A rovat további cikkei

Mi legyen a gyerekkel?

Póda Erzsébet

A mai anyáknak nincs asszonyos alakjuk, lányosak maradnak, csinosak, szexisek, fiatalosak, szeleburdik.

2018.9.22.    34


Gólyák és nők

Póda Erzsébet

Avagy nem akarok otthon szülni!

2017.9.14.    17


Mikortól szobatiszta?

Jády Mónika

Megfogadandó jó tanácsok kezdő (és újrakezdő) szülőknek.

2017.5.15.    2


Ötös meglepetés

Kabók Zita

A facebook-sztár anyuka megmutatta a világnak ötösikreit!

2016.5.11.    26


Nem értem...!

Kovács Márta

Nem mindig értem a mai fiatal anyukákat. Az az érzésem, hogy elhitették velük: az a jó kisbaba, kisgyerek, akivel nincs semmi gond.

2016.2.1.   


A császármetszésről (4)

Kovács Márta

Ma már mindenki gyorsan és fájdalommentesen akar szülni. Sorozatunk befejező része.

2015.12.15.    6