Az amarnai művészet


Bernád Emese  2005.7.20. 15:29

Az egyiptomi művészet egyetlen célt követett: az uralkodó és az istenek felmagasztalását szolgáló alkotások létrehozását.

A monumentális épületek falait díszítő, az uralkodó tetteit dicsőítő festmények és domborművek a fáraó halhatatlanságát voltak hivatottak biztosítani, uralkodásának nagyságát hirdették az utókor számára. Ám festmények és szobrok nem a gyönyörködtetésre szolgáltak: készíttetőik dicsőségét hirdették és segítették túlvilági boldogulásukat. Az egyiptomiak számára a halál művészetének volt a legnagyobb fontossága. A sírok falait beborító domborművek az elhunytnak nyújtották az élet teljességét. Az uralkodókról készült ideálportrék a mulandóság, az időbeliség korlátain felülemelkedve fiatalnak, erőtől duzzadónak ábrázolják Hórusz fiait.

Az egyiptomi művészet jellegzetessége, hogy a legnagyobb és legjellemzőbb felületek törvényét alkalmazta. Úgy mutatták be a testet, hogy a legfontosabb részletekből minél több legyen látható. Az arcot profilból, de a szemet, a vállakat és a mellet szembenézetből, igaz, csak egy mellbimbóval, a lábakat megint csak profilból ábrázolták. A másik érdekesség, hogy a képeken nem alkalmaztak távlatos ábrázolásmódot (tehát a messzebb fekvő alakok nem kisebbek, hanem minden egyforma nagyságú). A bonyolultabb jeleneteket egymás fölött elhelyezkedő, párhuzamos sávokra bontották.

Ám az amarnai kor művészei felrúgták ezt a hagyományos ábrázolásmódot és sokkal naturalisztikusabban, szabadabban ábrázolták az uralkodót. Ehnaton egyik jelzője: „aki az igazságból él”. És a művészetben is az igazságnak, a valóságnak megfelelően akarta ábrázoltatni a világot és saját magát.

Az egyiptomi művészet egyetlen időszakában sem annyira emberi a fáraó, mint ezeken az ábrázolásokon. Az eretnek király karnaki óriásszobrainak tragikus rútsággal ábrázolt hőse egy betegségtől, élettől meggyötört, fáradt uralkodó. Valószínűtlenül hosszú nyaka, kidülledő hasa, széles csípője, lelógó, erőtlen vállai teljesen elütnek a korábbi uralkodók idealizált ábrázolásaitól.

Ehnaton felrúgta az ősi hagyományt, és nem királyi hercegnőt választott élettársául. Felesége, a ma legnépszerűbb egyiptomi királyné, Nefertiti a feltételezések szerint az egyik királyi tisztviselő lánya volt. Nefertiti, vagy ahogy az új Nap-kultusz szerint nevezték, Nefernoferuaton (jelentése: a szép Aton szépségéből fakad, eljött a szép hölgy) mindenben férje mellett állt, támogatta törekvéseit. Elszigetelt, idillikusnak ható világban éltek, békésen nevelgették gyermekeiket.

Amarnai magánházakban, sírokban fennmaradt domborművek gyengéd férjként, gondoskodó apaként ábrázolják az uralkodót. Azelőtt a művészek ritkán ábrázolták a királyi gyermekeket, ám Ehnaton lányai a királyi ábrázolások állandó szereplőivé váltak. Magánéletük apró mozzanatait ismerhetjük meg: látjuk őket istenáldozat bemutatása közben, a királyi fogaton vagy a lugasban üldögélve.

De valami közbejött, és ezt a harmóniát egy dühös, erőszakos periódus váltotta fel. Az uralkodás utolsó éveiben furcsa dolgok történtek. Hirtelen és nyomtalanul eltűnt a szeretett feleség a fáraó mellől, helyette lánya és férje váltak társuralkodókká. Ehnaton uralkodásának napjai meg voltak számlálva. Az új elmélet, hogy Atonnal helyettesítsék a régi isteneket, nem vált be, az egyistenhit nem hódította meg az országot.

A semmiből lett város az uralkodó halála után újra semmivé lett. Lakói elhagyták, az épületek elporladtak. Ehnaton és felesége, Nefertiti nevét az utódok kitörölték az uralkodók névsorából. Sem az eretnek fáraó, sem Nofertiti holtteste nem került elő.
Aton lenyugszik a Fényhegyen



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

Pár szó a rosette-i kőről

Bernád Emese

A titokzatos egyiptomi kultúra régóta foglalkoztatja az embereket.

2006.1.21.   


Ehnaton vallási reformja

Bernád Emese

A fáraó és a papság hosszú ideig egyetértésben élt. A papok fenntartották a fáraó istenkultuszát, amiért bőkezű adományokban részesültek.

2005.6.27.   


Titokzatos Egyiptom

Bernád Emese

A hegyek és sivatagok közé bezárt Egyiptom története, amely az emberiség írott történelmének ötezer évéből több mint háromezret kísér végig, nagyon sokáig ismeretlen volt.

2005.6.12.   


Egy szép hölgy eljövetele

Bernád Emese

A berlini Új Múzeumban 1924-ben egyedülálló leletet állítottak ki: a kalandos úton Németországba került Nefertiti-mellszobrot.

2004.5.24.   


Egyiptom művészete (3)

Bernád Emese

Az egyiptomi művészet szigorú konvencióit csak IV. Amenhotep rúgta fel, aki monoteisztikus államvallást vezetett be.

2003.10.1.   


Egyiptom művészete (2)

Bernád Emese

Az egyiptomi művészet feladata a fáraó dicsőítése és halála utáni továbbélésének biztosítása volt. Ebből a célból épültek a monumentális szobrokkal és domborművekkel díszített halotti templomok és síremlékek.

2003.9.4.   

A rovat további cikkei

Híres női portrék

Tompa Orsolya

A képi ábrázolásnak számtalan fajtája létezik, de valamennyi maradandó emléket hagy bennünk.

2023.9.26.    2


Magyar névadási szokások

PR-cikk

A szokás, hogy nevet adunk újszülöttnek, állatoknak és dolgoknak, az egyidős az emberiséggel.

2020.8.4.   


Macik, akiket szeretünk (2)

Huszár Ágnes

Van-e híresebb medve a Földkerekségen, mint Micimackó a "csekély értelmű medvebocs"?

2017.7.18.    6


Macik, akiket szeretünk (1)

Huszár Ágnes

Nagy kedvencünk, a Tévé Maci, igaz története. Az esti mese hagyományát a televízió a rádiótól vette át

2017.5.10.    3


Szegények édessége: az egészséges kőtés

Huszár Ágnes

A hat felvidéki hungarikum közé tartozik a paprikás kattancs és a kőtés. (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2017.3.29.  1    7


Idesanyám, indítsa el a farom!

Huszár Ágnes

A kurtaszoknyás falvak értékei: népviselete és hagyományőrzése. (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2016.11.23.    40