Pár szó a rosette-i kőről


Bernád Emese  2006.1.21. 23:19

A titokzatos egyiptomi kultúra régóta foglalkoztatja az embereket.

Már az ókori görögök is megpróbálkoztak a hieroglifák (hieroglif -- görög eredetű szó, jelentése: szent véset) megfejtésével. De a piramisok árnyékában egykor viruló birodalom életéhez csak 1822 óta sikerült közel férkőzni, miután Jean-François Champollion megfejtette a hieroglifák titkát.

Évszázadokon át sokan próbálkoztak az egyiptomi írás megfejtésével, de a Champollion előtti kísérletek már az első lépésnél hibát vétettek. Azt tartották ugyanis, hogy minden egyes hieroglifa egy szót vagy gondolatot fejez ki. Ezt a szövegekben gyakran előforduló emberalakok, madarak, halak, bogarak ábrázolásával indokolták.

Ám a valóságban a hieroglif írás képszerű jeleket alkalmazó mássalhangzós írás. Miként a írott sémi nyelvekben (például az arabban vagy a héberben), úgy a leírt egyiptomi nyelvben sincsenek feltüntetve a magánhangzók. És mivel a nyelvet már akkor sem beszélték, az az érdekes helyzet állt elő, hogy az egyiptomi írást ugyan ismerjük, de a szavak pontos kiejtését nem. Az írás többnyire jobbról bal felé halad, de gyakori a balról jobbra irány is.

A 19. századi kutatások sikerességében nagy szerepe volt a rosette-i kőnek. A fekete bazaltból készült követ 1799-ben, Napóleon egyiptomi hadjárata során találták meg a francia csapatok. A kőbe háromnyelvű feliratot véstek: a hieroglifákkal írott szöveg mellett démotikus írású (az egyiptomi kultúra későbbi korszakában jelent meg ez a leegyszerűsített írásmód) egyiptomi szöveg és görög felirat is volt. (A kő jelenleg a British Museumban van kiállítva).

Az írás megfejtői feltételezték, hogy mindhárom szöveg azonos, így a görög nyelvű felirat segítségével könnyebb volt értelmezni a szöveget, amely egy papi gyűlés határozatait örökítette meg Ptolemaiosz Epiphanész idejéből.



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

Az amarnai művészet

Bernád Emese

Az egyiptomi művészet egyetlen célt követett: az uralkodó és az istenek felmagasztalását szolgáló alkotások létrehozását.

2005.7.20.   


Ehnaton vallási reformja

Bernád Emese

A fáraó és a papság hosszú ideig egyetértésben élt. A papok fenntartották a fáraó istenkultuszát, amiért bőkezű adományokban részesültek.

2005.6.27.   


Titokzatos Egyiptom

Bernád Emese

A hegyek és sivatagok közé bezárt Egyiptom története, amely az emberiség írott történelmének ötezer évéből több mint háromezret kísér végig, nagyon sokáig ismeretlen volt.

2005.6.12.   


Egy szép hölgy eljövetele

Bernád Emese

A berlini Új Múzeumban 1924-ben egyedülálló leletet állítottak ki: a kalandos úton Németországba került Nefertiti-mellszobrot.

2004.5.24.   


Egyiptom művészete (3)

Bernád Emese

Az egyiptomi művészet szigorú konvencióit csak IV. Amenhotep rúgta fel, aki monoteisztikus államvallást vezetett be.

2003.10.1.   


Egyiptom művészete (2)

Bernád Emese

Az egyiptomi művészet feladata a fáraó dicsőítése és halála utáni továbbélésének biztosítása volt. Ebből a célból épültek a monumentális szobrokkal és domborművekkel díszített halotti templomok és síremlékek.

2003.9.4.   

A rovat további cikkei

Macik, akiket szeretünk (2)

Huszár Ágnes

Van-e híresebb medve a Földkerekségen, mint Micimackó a "csekély értelmű medvebocs"?

2017.7.18.    6


Macik, akiket szeretünk (1)

Huszár Ágnes

Nagy kedvencünk, a Tévé Maci, igaz története. Az esti mese hagyományát a televízió a rádiótól vette át

2017.5.10.    3


Szegények édessége: az egészséges kőtés

Huszár Ágnes

A hat felvidéki hungarikum közé tartozik a paprikás kattancs és a kőtés. (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2017.3.29.    6


Idesanyám, indítsa el a farom!

Huszár Ágnes

A kurtaszoknyás falvak értékei: népviselete és hagyományőrzése. (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2016.11.23.    40


A bényi kéttornyú templom és rotunda

Huszár Ágnes

A bényi templom és rotunda mellett valahogy közelebb kerül az ember a teremtéshez, az élet lényegéhez. (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2016.10.4.    24


Kettőszázhetvennégy

Huszár Ágnes

Ennyi szóból áll a legősibb összefüggő magyar nyelvemlék, a Halotti beszéd és könyörgés. (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2016.6.9.    8