Egy szép hölgy eljövetele


Bernád Emese  2004.5.24. 15:45

A berlini Új Múzeumban 1924-ben egyedülálló leletet állítottak ki: a kalandos úton Németországba került Nefertiti-mellszobrot.

Ezzel megkezdődött az addig észrevétlen királyné, „a Nagy Fáraó szeretett, szűzies feleségének, a Két Föld Úrnőjének” diadalútja.
A közvélemény lelkesedéssel fogadta a műkincset, amit az egyiptomi kormány azonnal visszakövetelt, és aminek birtoklásáért máig diplomáciai erőfeszítéseket folytat.

A 48 centi magas, törékeny mészkőből készült szobrot az “eretnek fáraó”, IV. Amenhotep feleségéről, Nefernoferuaton-Nefertitiről mintázták. Hosszú és hangzatos nevének jelentése: a szép Aton szépségéből fakad, eljött a szép hölgy. A vállak vonalánál szándékosan megcsonkított szobor Nefertiti fejét, hosszú nyakát és a nyak alsó részét ábrázolja. Fején lapos végű, aranyszalagokkal díszített kék koronát visel.

A királyné, akit “Tiszta arcú, Az Öröm Úrnője, Bájjal Megáldott, Nagy Szeretetű” megtisztelő jelzőkkel illettek, korának legszebb asszonya lehetett. Arca finom szépségét kihangsúlyozza karcsú nyaka, egyenes orra, szépen ívelt szemöldöke, ám a bal orrtőnél és a bal szem sarkában apró ráncok jelzik az idő múlását. A szemüreg kivételével az egész fejet természetes színárnyalatokkal festették meg, bőre finom rózsaszínes-barna, ajkai vörösesbarnák. Jobb szemét kőkristály berakással képezték ki, és szemfestékkel rajzolták körbe. Bal szeme hiányzik az üregből, ami sok találgatásra adott okot. Egyesek szerint Nefertiti szembetegségben szenvedett, egyik életrajzírója pedig a királynő által visszautasított szerelmes szobrász bosszúját sejteti. Valószínűbb azonban, hogy a szobor befejezetlen maradt.

IV. Amenhotep, a XVIII. dinasztia kései periódusának uralkodója, az ősi sokistenhitet felrúgva bevezette Aton, az emberi lelkeket melegséggel eltöltő napisten kultuszát. Felvette az Ehnaton (Aton szolgája) nevet és új székhelyet alapított a mai el-Amarna helyén. Vallási reformja elvetette az egyiptomi művészet hagyományos formanyelvét: a művészi ábrázolás szabályai ugyanis megkövetelték, hogy az uralkodókat fizikai tökéletességben, testi hiba nélkül, kortalannak ábrázolják. A “nap szülöttjének” uralkodása alatt azonban a szabadabb, kevésbé kötött megjelenítést helyezték előtérbe és változtak a feldolgozandó témák is. A rituálék és az istenek életének bemutatása helyett a királyi család mindennapjait ábrázolták.

Ennek az ideológiai változásnak köszönhető, hogy egyik egyiptomi uralkodópárról sem tudunk annyit, mint Ehnatonról és hitveséről. Pedig utódai, akik visszatértek az ősi hithez, mindent elkövettek, hogy az “eretnek uralkodó” nevét kitöröljék Egyiptom uralkodóinak névsorából, az ország történelméből. Thébai magánsírokban, amarnai házfalakon fennmaradt festmények és sztélék segítségével betekintést nyerhetünk az uralkodó és családja életének apró mozzanataiba.

Láthatjuk őket áldozás vagy mulatozás közben, lányaik társaságában a lugasban pihengetve, fiatalon elhunyt lányuk ravatalánál. Ám Meketaton (a lányuk) temetése után az anya, Nefertiti is titokzatosan eltűnt.
Meghalt vagy kegyvesztett lett? A rejtélyre talán már sosem kapunk választ.



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

Pár szó a rosette-i kőről

Bernád Emese

A titokzatos egyiptomi kultúra régóta foglalkoztatja az embereket.

2006.1.21.   


Az amarnai művészet

Bernád Emese

Az egyiptomi művészet egyetlen célt követett: az uralkodó és az istenek felmagasztalását szolgáló alkotások létrehozását.

2005.7.20.   


Ehnaton vallási reformja

Bernád Emese

A fáraó és a papság hosszú ideig egyetértésben élt. A papok fenntartották a fáraó istenkultuszát, amiért bőkezű adományokban részesültek.

2005.6.27.   


Titokzatos Egyiptom

Bernád Emese

A hegyek és sivatagok közé bezárt Egyiptom története, amely az emberiség írott történelmének ötezer évéből több mint háromezret kísér végig, nagyon sokáig ismeretlen volt.

2005.6.12.   


Egyiptom művészete (3)

Bernád Emese

Az egyiptomi művészet szigorú konvencióit csak IV. Amenhotep rúgta fel, aki monoteisztikus államvallást vezetett be.

2003.10.1.   


Egyiptom művészete (2)

Bernád Emese

Az egyiptomi művészet feladata a fáraó dicsőítése és halála utáni továbbélésének biztosítása volt. Ebből a célból épültek a monumentális szobrokkal és domborművekkel díszített halotti templomok és síremlékek.

2003.9.4.   

A rovat további cikkei

Híres női portrék

Tompa Orsolya

A képi ábrázolásnak számtalan fajtája létezik, de valamennyi maradandó emléket hagy bennünk.

2017.11.27.    2


Macik, akiket szeretünk (2)

Huszár Ágnes

Van-e híresebb medve a Földkerekségen, mint Micimackó a "csekély értelmű medvebocs"?

2017.7.18.    6


Macik, akiket szeretünk (1)

Huszár Ágnes

Nagy kedvencünk, a Tévé Maci, igaz története. Az esti mese hagyományát a televízió a rádiótól vette át

2017.5.10.    3


Szegények édessége: az egészséges kőtés

Huszár Ágnes

A hat felvidéki hungarikum közé tartozik a paprikás kattancs és a kőtés. (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2017.3.29.    7


Idesanyám, indítsa el a farom!

Huszár Ágnes

A kurtaszoknyás falvak értékei: népviselete és hagyományőrzése. (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2016.11.23.    40


A bényi kéttornyú templom és rotunda

Huszár Ágnes

A bényi templom és rotunda mellett valahogy közelebb kerül az ember a teremtéshez, az élet lényegéhez. (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2016.10.4.    24