Ehnaton vallási reformja


Bernád Emese  2005.6.27. 12:21

A fáraó és a papság hosszú ideig egyetértésben élt. A papok fenntartották a fáraó istenkultuszát, amiért bőkezű adományokban részesültek.

De a XVIII. dinasztia uralkodói már gyanakodva nézték a túlzottan meggazdagodott és megerősödött papság tevékenységét. Amon thébai papsága egyre erőteljesebb hatalmi tényezővé vált, ideológiai befolyásához egyre növekvő gazdagság társult. „Az istenek királyának” főpapjai az ország első főméltóságai közé tartoztak. Így a királyok egyre veszélyesebb ellenfelet láttak bennük.

Közben a vallási életben is hangadóvá váltak olyan irányzatok, amelyek Amon vetélytársaivá válhattak. Ilyen volt például az állatkultusz pártolása, de Elő-Ázsia istenei is egyre népszerűbbekké váltak. Valószínű, hogy ezeknek az egyre erősödő mágikus irányzatoknak akart gátat szabni a dinasztia tizedik fáraója úgy, hogy egy mindenki számára elfogadható főistenséget keresett. Úgy vélte, a Nap-vallás összekötő kapocs lehet Egyiptom sokféle népei számára. Vallási reformját igyekezett összekapcsolni az Amon-papság erejének megtörésével is.

IV. Amenhotep (i.e. 1355-1337) uralkodásának ötödik évében döntő lépésre szánta el magát és szakított a múlttal, ősei hitével. Felvette az Ehnaton, „aki üdvös Aton számára” nevet és a Nap főpapja címet is. Udvara előtt isteni sugallatra hivatkozott: miközben trónusán ült, a rá ragyogó napsugarakból érezte meg az istenség akaratát. Atonét, aki az élet fenntartója, aki nemcsak Egyiptomról gondoskodik, hanem az egész világról. És a domborműveken megjelent Aton napkorong alakú ábrázolása, amelynek ridegségét a belőle kinyúló, kezekben végződő sugarak enyhítik. A napkezektől kapja a király és felesége az ankhot, az élet jelét.

Ehnaton új fővárost alapított Ahet-Aton, Aton Fényhegye (mai nevén El-Amarna) néven. Ünnepélyes esküt tett istenének, hogy itt épít számára várost, egyben meghagyta, hogy őt és feleségét is itt temessék el. A település Egyiptom egyik legvédettebb, az ország többi részétől elkülönülő területe volt. Félkör alakban hegyek övezték, nyugati oldalról pedig a Nílus határolta. Az akkori körülményekhez képest nagyon modern város született a pusztaság közepén. Külön kormányzati negyed épült, ahol az Aton-templom, a királyi palota, a hivatalos épületek és a levéltár állt. A város lakosságának színvonalas életkörülményeket igyekeztek nyújtani, a többszobás magánházakat ellátták mindazzal a kényelemmel, amit a kor nyújthatott.

Ám a régi rend előkelői nem követték a fáraót, így nemcsak új város született, hanem egy új tisztviselői réteg is. Ennek az új elitrétegnek a tagjai az ismeretlenségből emelkedtek ki, egyik ilyen híve a „főrangúak teremtőjének” nevezte Ehnatont. Ez az új hivatalnoki apparátus volt a reform biztos, de egyetlen támasza is. Az amarnai sírokban található feliratok az uralkodó köszöntését zengik, hiszen neki köszönhették a felemelkedésüket.

(Folytatjuk)



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

Pár szó a rosette-i kőről

Bernád Emese

A titokzatos egyiptomi kultúra régóta foglalkoztatja az embereket.

2006.1.21.   


Az amarnai művészet

Bernád Emese

Az egyiptomi művészet egyetlen célt követett: az uralkodó és az istenek felmagasztalását szolgáló alkotások létrehozását.

2005.7.20.   


Titokzatos Egyiptom

Bernád Emese

A hegyek és sivatagok közé bezárt Egyiptom története, amely az emberiség írott történelmének ötezer évéből több mint háromezret kísér végig, nagyon sokáig ismeretlen volt.

2005.6.12.   


Egy szép hölgy eljövetele

Bernád Emese

A berlini Új Múzeumban 1924-ben egyedülálló leletet állítottak ki: a kalandos úton Németországba került Nefertiti-mellszobrot.

2004.5.24.   


Egyiptom művészete (3)

Bernád Emese

Az egyiptomi művészet szigorú konvencióit csak IV. Amenhotep rúgta fel, aki monoteisztikus államvallást vezetett be.

2003.10.1.   


Egyiptom művészete (2)

Bernád Emese

Az egyiptomi művészet feladata a fáraó dicsőítése és halála utáni továbbélésének biztosítása volt. Ebből a célból épültek a monumentális szobrokkal és domborművekkel díszített halotti templomok és síremlékek.

2003.9.4.   

A rovat további cikkei

Macik, akiket szeretünk (2)

Huszár Ágnes

Van-e híresebb medve a Földkerekségen, mint Micimackó a "csekély értelmű medvebocs"?

2017.7.18.    6


Macik, akiket szeretünk (1)

Huszár Ágnes

Nagy kedvencünk, a Tévé Maci, igaz története. Az esti mese hagyományát a televízió a rádiótól vette át

2017.5.10.    3


Szegények édessége: az egészséges kőtés

Huszár Ágnes

A hat felvidéki hungarikum közé tartozik a paprikás kattancs és a kőtés. (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2017.3.29.    6


Idesanyám, indítsa el a farom!

Huszár Ágnes

A kurtaszoknyás falvak értékei: népviselete és hagyományőrzése. (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2016.11.23.    40


A bényi kéttornyú templom és rotunda

Huszár Ágnes

A bényi templom és rotunda mellett valahogy közelebb kerül az ember a teremtéshez, az élet lényegéhez. (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2016.10.4.    24


Kettőszázhetvennégy

Huszár Ágnes

Ennyi szóból áll a legősibb összefüggő magyar nyelvemlék, a Halotti beszéd és könyörgés. (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2016.6.9.    8