Titokzatos Egyiptom


Bernád Emese  2005.6.12. 9:09

A hegyek és sivatagok közé bezárt Egyiptom története, amely az emberiség írott történelmének ötezer évéből több mint háromezret kísér végig, nagyon sokáig ismeretlen volt.

Az egyiptomi kultúra feltárásának és kutatásának tudománya, az egyiptológia kezdetei az 1822-es évre datálódnak, amikor Jean-Francois Champollionnak sikerült megfejtenie a hieroglif írást. A háromnyelvű rosette-i kő megtalálása (1799) nagyban hozzájárult a sikerhez. Segítségével Champollion bebizonyította, hogy az addigi hiedelemmel ellentétben, miszerint a hieroglif írásban minden jel egy szót vagy gondolatot takar, a valóságban az egyiptomi írás képszerű jeleket alkalmazó mássalhangzós írás (mint például az arab vagy a héber). A hieroglifák megfejtése végre betekintést engedett Egyiptomnak, ennek az évezredeken át virágzó kultúrának a titkaiba.

Az egyiptomi hitvilág
A Nílus völgyében élő kisebb közösségek először két birodalommá szerveződtek, amelyeket i.e. 3200 körül egyesített Ménész király. A fáraó volt az egyesítő erő, az ő udvarában összpontosult a kormányzás és a vallási élet. Ő volt az ország első papja, ő volt felelős az ország termékenységéért, valamint kötelessége volt megsemmisíteni az ország ellenségeit.

Az egyiptomi kultúra létrejöttének egyik döntő tényezője volt a Nílus évenkénti áradása, amely intenzív földművelést tett lehetővé, így megélhetést és gazdagságot biztosított az országnak. „Minden teremtett dolog az ő adománya” -- énekelte a Nílus-himnusz. A folyó dicsőítése mellett a napistent éltető imádságok és himnuszok jellemzik az egyiptomi irodalmat.

Hitük szerint az önmagától keletkezett Ré napisten (a déli napot Ré, az estit Atum néven illették), aki aranyporral szórja be az országot, félelmetes hatalom volt. Elképzelésük szerint Ré bárkán teszi meg mindennapi útját az égbolton, vele együtt utazik a Szó, a Felismerés, a Varázslat, az Igazság. A nagyhatalmú Ré nemzi Sut, a levegőistent és Tefnutot, a nedvességistennőt, akik aztán Gebet, a föld istenét és Nutot, az ég istennőjét nemzik. Tőlük származik Ozirisz, a termékenységet hozó árvíz istene, Ízisz, a királyi trón istennője, Széth, a sivatag és a viharok istene és Nephthüsz, a ház istennője.

A mítosz szerint Széth megölte Oziriszt, holttestét szétdarabolta és szétszórta. Írisz összeillesztette férje testrészeit, így Ozirisz új életet kezdhetett a holtak királyaként. Ízisz és Ozirisz gyermeke Hórusz, a királyok védelmezője, aki bosszút áll apja gyilkosán, majd győzelme után átveszi az uralmat Felső- és Alsó-Egyiptom fölött. Minden egyes királyban Hórusz isten öltött emberi formát, ő volt az összekötő kapocs az ősi isten-uralkodók és Egyiptom királyai között. Ezért viselték a királyok a Hórusz címet.

A legfőbb egyiptomi istenek mellett az egyes vidékeken tovább éltek az ősi istenek is, időnként egyik-másiknak jelentősen megnőtt a kultusza. Ilyen felemelkedő ősisten volt Amon is, a későbbi birodalmi isten. Főtemploma, a karnaki templom az ország leggazdagabb szentélyévé lett, az Amon-főpapi tisztség betöltése fontos állami hivatalnak számított.

„Minden isten három, Amon, Ré, Ptah. Társuk nincsen. Aki elrejti nevét, az Amon. Ő Ré, mint arc, teste Ptah.” -- áll a leideni Amon-himnuszban. Titkos lényű, tündöklő alakú, csodálatos isten, akinek sokféle a lénye. Ővele büszkélkedik minden isten, hogy az ő szépsége révén tegyék magukat oly naggyá, mint amilyen isteni ő. Amiről azt mondják, hogy az égben van, az az ő lelke. Ő az, aki az alvilágban van, ő az első keleten.

(Folytatjuk)



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

Pár szó a rosette-i kőről

Bernád Emese

A titokzatos egyiptomi kultúra régóta foglalkoztatja az embereket.

2006.1.21.   


Az amarnai művészet

Bernád Emese

Az egyiptomi művészet egyetlen célt követett: az uralkodó és az istenek felmagasztalását szolgáló alkotások létrehozását.

2005.7.20.   


Ehnaton vallási reformja

Bernád Emese

A fáraó és a papság hosszú ideig egyetértésben élt. A papok fenntartották a fáraó istenkultuszát, amiért bőkezű adományokban részesültek.

2005.6.27.   


Egy szép hölgy eljövetele

Bernád Emese

A berlini Új Múzeumban 1924-ben egyedülálló leletet állítottak ki: a kalandos úton Németországba került Nefertiti-mellszobrot.

2004.5.24.   


Egyiptom művészete (3)

Bernád Emese

Az egyiptomi művészet szigorú konvencióit csak IV. Amenhotep rúgta fel, aki monoteisztikus államvallást vezetett be.

2003.10.1.   


Egyiptom művészete (2)

Bernád Emese

Az egyiptomi művészet feladata a fáraó dicsőítése és halála utáni továbbélésének biztosítása volt. Ebből a célból épültek a monumentális szobrokkal és domborművekkel díszített halotti templomok és síremlékek.

2003.9.4.   

A rovat további cikkei

Híres női portrék

Tompa Orsolya

A képi ábrázolásnak számtalan fajtája létezik, de valamennyi maradandó emléket hagy bennünk.

2017.11.27.    2


Macik, akiket szeretünk (2)

Huszár Ágnes

Van-e híresebb medve a Földkerekségen, mint Micimackó a "csekély értelmű medvebocs"?

2017.7.18.    6


Macik, akiket szeretünk (1)

Huszár Ágnes

Nagy kedvencünk, a Tévé Maci, igaz története. Az esti mese hagyományát a televízió a rádiótól vette át

2017.5.10.    3


Szegények édessége: az egészséges kőtés

Huszár Ágnes

A hat felvidéki hungarikum közé tartozik a paprikás kattancs és a kőtés. (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2017.3.29.    7


Idesanyám, indítsa el a farom!

Huszár Ágnes

A kurtaszoknyás falvak értékei: népviselete és hagyományőrzése. (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2016.11.23.    40


A bényi kéttornyú templom és rotunda

Huszár Ágnes

A bényi templom és rotunda mellett valahogy közelebb kerül az ember a teremtéshez, az élet lényegéhez. (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2016.10.4.    24