Egyiptom művészete (1)


Bernád Emese  2003.9.3. 20:33

Az egyiptomi kultúra értékeinek felfedezése Napóleon nevéhez fűződik.

Egyiptomi hadjáratára magával vitte kora jelentős francia tudósait, akik sokat tettek a valamikori hatalmas és gazdag ókori állam megismertetéséért.

A Napóleon katonái által 1799-ben megtalált háromnyelvű szöveget tartalmazó kő alapján (a francia Champollion által 1822-ben) megfejtett egyiptomi képírás feltárta a többezer éves birodalom titkait és bölcsességét.

Egészen addig a görög-római örökséget tekintették az európai kultúra bölcsőjének. Csak a hieroglifák megfejtése után ismerték fel, hogy a fáraók uralma alatti Nílus-völgyi társadalom magas színvonalú kultúrával rendelkezett. Egyiptom lakói ismerték az öntözéses földművelést, fejlettek voltak matematikai ismereteik, ismerték a tízes számrendszert, gazdasági és csillagászati számításokat végeztek, az évet 365 napra osztották fel, és kimagasló művészeti alkotásokat hoztak létre.

A hegyek és sivatagok közé bezárt Egyiptom számára a Nílus jelentette a megélhetést és a gazdagságot, mert a folyó ismétlődő áradásai biztosították a földek termékenységét. A folyó völgyében jöttek létre az első kisebb közösségek, amelyek fokozatosan két birodalommá, Felső- és Alsó-Egyiptommá szerveződtek, s amelyeket Ménész király egyesített i.e. 3200 körül. Egyiptom történelmét (és művészetét) három nagy korszakra osztják, megkülönböztetve az egyes uralkodókat és uralkodóházakat: Óbirodalomra, Középbirodalomra és Újbirodalomra. Az egyesítő erő mindvégig a fáraó, akinek az ország egységének biztosítása volt a feladata, az ő udvarában összpontosult a kormányzás és a vallási élet.

Egyiptom hitéletének egyik alapeszméje az uralkodó istenítése volt: Hórusz földi képviselőjének tartották, ezért sólyom alakjában ábrázolták. Semmilyen más vallás nem állította tanai és kultusza középpontjába annyira a halált, mint az egyiptomiak. Ennek kifejezői a halálistenek, a halálszertartások, a haláláldozatok, a bebalzsamozás, a sírokba tett tárgyak, a halotti templomok és a Halottak könyve. A halál utáni sors szigorúan össze van kötve az elhunyt testével, ezért nagy gondot fordítanak a tetem megőrzésére. Kivették a test romlandó részeit (az agyvelőt, a szívet, a zsigereket), majd gondosan bebalzsamozták a testet és több rétegben felrakott lenpólyával burkolták be. A múmiákat fa- vagy kőkoporsóba zárták és „örökkévaló lakhelyébe” helyezték, mellétéve mindazt, ami további létéhez szükséges.



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

Pár szó a rosette-i kőről

Bernád Emese

A titokzatos egyiptomi kultúra régóta foglalkoztatja az embereket.

2006.1.21.   


Az amarnai művészet

Bernád Emese

Az egyiptomi művészet egyetlen célt követett: az uralkodó és az istenek felmagasztalását szolgáló alkotások létrehozását.

2005.7.20.   


Ehnaton vallási reformja

Bernád Emese

A fáraó és a papság hosszú ideig egyetértésben élt. A papok fenntartották a fáraó istenkultuszát, amiért bőkezű adományokban részesültek.

2005.6.27.   


Titokzatos Egyiptom

Bernád Emese

A hegyek és sivatagok közé bezárt Egyiptom története, amely az emberiség írott történelmének ötezer évéből több mint háromezret kísér végig, nagyon sokáig ismeretlen volt.

2005.6.12.   


Egy szép hölgy eljövetele

Bernád Emese

A berlini Új Múzeumban 1924-ben egyedülálló leletet állítottak ki: a kalandos úton Németországba került Nefertiti-mellszobrot.

2004.5.24.   


Egyiptom művészete (3)

Bernád Emese

Az egyiptomi művészet szigorú konvencióit csak IV. Amenhotep rúgta fel, aki monoteisztikus államvallást vezetett be.

2003.10.1.   

A rovat további cikkei

Híres női portrék

Tompa Orsolya

A képi ábrázolásnak számtalan fajtája létezik, de valamennyi maradandó emléket hagy bennünk.

2017.11.27.    2


Macik, akiket szeretünk (2)

Huszár Ágnes

Van-e híresebb medve a Földkerekségen, mint Micimackó a "csekély értelmű medvebocs"?

2017.7.18.    6


Macik, akiket szeretünk (1)

Huszár Ágnes

Nagy kedvencünk, a Tévé Maci, igaz története. Az esti mese hagyományát a televízió a rádiótól vette át

2017.5.10.    3


Szegények édessége: az egészséges kőtés

Huszár Ágnes

A hat felvidéki hungarikum közé tartozik a paprikás kattancs és a kőtés. (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2017.3.29.    7


Idesanyám, indítsa el a farom!

Huszár Ágnes

A kurtaszoknyás falvak értékei: népviselete és hagyományőrzése. (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2016.11.23.    40


A bényi kéttornyú templom és rotunda

Huszár Ágnes

A bényi templom és rotunda mellett valahogy közelebb kerül az ember a teremtéshez, az élet lényegéhez. (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2016.10.4.    24