Nők és vallások (2)


Kozma Eszter  2013.11.28. 4:12

A zsidó vallásban a nőknek a többi vallás női követőihez hasonló, de sokkal elismertebb szerepe van...

...ami elsősorban az otthon békéjének fenntartása. A zsidó anya héber neve akeret-habayit, amely azt jelenti, az otthon lelke. Három alapvető kötelességet jelöl ki számukra a szentírás, melyek a szombati gyertyák meggyújtása, a konyha rituális tisztaságának, azaz a kóserságnak a megőrzése, és a mikvében, azaz a rituális fürdőben való havonkénti megtisztulás. A szombati gyertyák meggyújtásával veszi kezdetét péntek este a mindig családi körben eltöltött ünnep. A kóserság megőrzésének szimbóluma a kenyérsütéskori chala-vétel: egy diónyi tészta tűzbe dobása, mely régebben a Szentély lakóinak tett felajánlás volt. A rituális havi fürdő érdekessége pedig az, hogy a nő a menstruáció utáni hét napon is tisztátalannak számít és csak ez után vesz fürdőt, hogy újra készen álljon a házastársi kötelességek teljesítésére. A három fő kötelesség héber neveinek kezdőbetűi a báj szót adják ki.

A nő a család alapja, az ő feladata a vallásos értékek megőrzése, a gyermekek e szerinti nevelése, illetve a vallási szabályok otthoni betartása, betartatása. Ennek ellenére a helyzetük nem is a család fizikai fenntartása miatt igazán különleges, hanem mert a zsidóság csak anyai ágon öröklődhet. Úgy tartják, hogy az emberi lélek két fele annak lényege és képességei, előbbit az anya, utóbbit az apa adja gyermeke lelkéhez. A női lélek Isten leglényegéből ered. A zsidó ember leglényege pedig a zsidó identitás, amit csak az anyjától kaphat meg, hiszen ez az, ami az ő lelkén keresztül öröklődik. Az anyákat nagy tiszteletben tartják a vallási hagyományok megőrzéséért is, az ősanyák képviselik a zsidó vallás gyökereit, amikhez visszatérést jelent az anyák napjának megünneplése is.

A házasságokat hagyományosan közvetítő rendezi el, vagy a szülők tárgyalnak egymással. Az eljegyzéskor tányért, az esküvőn pedig poharat törnek. Az esküvő előtti héten a pár nem találkozhat, ezzel is fokozzák az egymás iránti vágyukat, a nagy nap előtti várakozást. Egy nappal az esküvő előtt a menyasszony mikvét, azaz a már említett rituális fürdőt vesz, és mindkét fél böjtöl. Külön teremben gyülekezik a női és a férfi vendégsereg, majd az igent az ünnepi hüpe, azaz sátor alatt mondják ki. Illetve: a vőlegény poharat tör, ami az elpusztított jeruzsálemi szentélyre való emlékezés jele. Egy – szerintem nagyon kedves – hagyomány vagy kívánság kapcsolódik ehhez a mozzanathoz: az, hogy a házasság addig ne romoljon meg, amíg a pohár darabjai össze nem forrnak. A még hajadon lányok hazavihetik e darabokat, mely jó szerencsét hozhat nekik a házasságukat illetően. A lakodalom elején van a menyasszonytánc, mely alatt az ara testét fátyol borítja, hiszen nem illik más nejéhez hozzáérni, még e tánc közben sem. Majd a nők és a férfiak külön ünnepelnek tovább.

Természetesen irányzatonként változóan a nők több-kevesebb szerepet vállalnak a közéletben is. Magyarország neológ közösségéből már 1896-tól kerültek egyetemre nők: a budapesti női egyetemi hallgatók 48, 6 százaléka volt zsidó ezekben az években. Az ortodox közösségekben viszont a nőnek csak az otthonán belül juthat kiemelkedő szerep, de maguk az ortodox közösségek is igyekeznek minél inkább elzárkózni a külvilágtól. A Tóra szabályait nagyon komolyan betartják, és az asszonyaiknak is komoly viselkedési és öltözködési szabályokat írnak elő. Semmiképp nem öltözhetnek kihívóan, így a felsőjükből nem látszódhat ki a válluk vagy a dekoltázsuk, sötét, hosszú szoknyát, harisnyát kell viselniük, a fejükön pedig mindig kendőt vagy parókát, ezzel takarva el a nagyon vonzónak tartott testüket. A férfiak kísértésbe vivésének elkerülése végett nem vehetnek részt együtt vallási rituálékon, illetve egyes zsinagógákban a nők a férfiaktól elkülönítve, a karzaton foglalnak helyet. Természetesen a minél több gyermek nevelése, mint más vallásokban, a zsidóságban is jellemző cél, a „Szaporodjatok és sokasodjatok’” parancsot követve. Még az otthonukba szorított, azaz csupán a házi teendőkkel foglalkozó nőknek is igyekeznek férjeik minden kényelmet biztosítani. Az ultraortodox csoportok sajnos egyre szélsőségesebben állnak a férfiak és nők szeparációját szorgalmazó szabályokhoz. Jeruzsálemben lefestették a női arcot ábrázoló plakátokat. A 2011-es sátoros ünnepen már engedélyezték a külön női és férfi járdák illetve kóser buszok létesítését, és a nőket nem engedték a Siratófalhoz sem.

A nők a zsidóságban tradicionálisan a férfiak, előbb az apa, majd férjük felügyelete alatt állnak, de bizonyos esetekben lehetőségük van a válásra. Néhány példa egy régebbi, a házasság szabályaival foglalkozó könyvből: a nő elválhat, ha a férj kicsapongó életet él, ha házasságtörést követ el, ha nem teljesíti házastársi kötelességét, ha undorító betegségben sínylődik, ha olyan foglalkozásba kezd, ami undorító a neje természetének, nem megfelelő és még néhány hasonló, összesen 14 esetben.

Mint az esküvő vagy a függetlenség fokozatainak leírásánál is látszott, ebben a vallásban a nőket és a férfiakat az élet igen sok területén elkülönítik, a feladataik különbözősége, de még inkább a szexualitás csökkentése érdekében.

A következő cikk a hinduizmusról fog szólni, melyből világosan látszik majd, hogy nem a zsidó vallás az egyetlen, ahol a nők és férfiak nagyfokú keveredését igyekszik kiküszöbölni.

(Folytatjuk)



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

Nők és vallások (5)

Kozma Eszter

A keresztény nő életéről, a rá vonatkozó szabályokról és szokásokról sokkal kevesebb információ lelhető fel, mint a többi vallás követőiről.

2014.2.7.    5


Nők és vallások (4)

Kozma Eszter

Az iszlámban a férfiak és nők megkülönböztetésekor kihangsúlyozzák azt, hogy a férfi és a nő egyenlő, de nem egyforma.

2014.1.15.   


Nők és vallások (3)

Kozma Eszter

A hindu vallásban a nő legfontosabb jellemzői a hűség, a férjhez való ragaszkodás és természetesen a tőle való függés.

2013.12.11.   


Nők és vallások (1)

Kozma Eszter

Régóta foglalkoztatnak a különböző vallások, azokon belül pedig elsősorban a nők szerepe, a velük szemben támasztott elvárások, feladataik.

2013.11.13.   

A rovat további cikkei

Híres női portrék

Tompa Orsolya

A képi ábrázolásnak számtalan fajtája létezik, de valamennyi maradandó emléket hagy bennünk.

2023.9.26.    2


Magyar névadási szokások

PR-cikk

A szokás, hogy nevet adunk újszülöttnek, állatoknak és dolgoknak, az egyidős az emberiséggel.

2020.8.4.   


Macik, akiket szeretünk (2)

Huszár Ágnes

Van-e híresebb medve a Földkerekségen, mint Micimackó a "csekély értelmű medvebocs"?

2017.7.18.    6


Macik, akiket szeretünk (1)

Huszár Ágnes

Nagy kedvencünk, a Tévé Maci, igaz története. Az esti mese hagyományát a televízió a rádiótól vette át

2017.5.10.    3


Szegények édessége: az egészséges kőtés

Huszár Ágnes

A hat felvidéki hungarikum közé tartozik a paprikás kattancs és a kőtés. (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2017.3.29.  1    7


Idesanyám, indítsa el a farom!

Huszár Ágnes

A kurtaszoknyás falvak értékei: népviselete és hagyományőrzése. (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2016.11.23.    40


A bényi kéttornyú templom és rotunda

Huszár Ágnes

A bényi templom és rotunda mellett valahogy közelebb kerül az ember a teremtéshez, az élet lényegéhez. (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2016.10.4.    24


Kettőszázhetvennégy

Huszár Ágnes

Ennyi szóból áll a legősibb összefüggő magyar nyelvemlék, a Halotti beszéd és könyörgés. (Sorozatunkban bemutatjuk a hat felvidéki hungarikumot.)

2016.6.9.  4    8