Sört a nőknek?!


Mészáros-Pintér Szilvia  2013.4.16. 4:55

A kérdés örök, és napjainkban igencsak aktuális, de úgy tűnik, a válasz még várat magára.

Borivó nemzet a magyar, tartja a mondás, ám legalább annyira sörivó is. A KSH által 2012 júniusában közzétett Statisztikai tükör szerint hazánkban az alkoholfogyasztás folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. A szeszesitalok közül első helyen még mindig a sör (36,2%) áll, ám a bort (29,5%) megelőzték az égetett szeszes italok (34,3%) 2010-ben.

Szeretném leszögezni, hogy jómagam sört szerető nő vagyok, persze megiszom a jó magyar pálinkát is – természetesen csak mértékkel. De a borral már nem vagyok ennyire barátságban, pedig kéne. Tényleg, kéne? Az utóbbi években a hazai borok nagy hírverést kaptak, helyesen, de már-már úgy érzem, hogy az a nő, aki nem bort iszik... Hogyan is fogalmazzak? „Nem trendi“. Márpedig nem fogok bort inni, csak azért, mert úgy illene, én a sört szeretem. Igen ám, de a sör a „férfiak itala“.

Vagy mégsem?!

Egy szép tavaszi napon ültem a televízió előtt, és annak rendje és módja szerint reklámokkal bombáztak. Kettő ezek közül igencsak felkeltette a figyelmemet. Az egyikben egy esetlen pincérnő szerepelt, aki mosolyogva szedte össze a tálcájáról repkedő sörösdobozokat, majd felszolgálta azokat – többnyire férfiaknak. Nézem, mi ez? A válasz: cukormentes sör. Hogy mik vannak?! A férfiak cukormentes sörre vágynak?

A másikban megjelent az általam is nagyra tartott magyar férfi vízilabda-válogatott, melynek tagjai sörnek mondott „alkoholmentes üdítőt“ szürcsölgettek. Értem, hogy sportolók és nem fogyasztanak alkoholt, pláne nem edzés közben, de számomra kiábrándító volt a „kemény fiúkat“ látni, amint „lónyálat” iszogatnak valódi sör helyett.

Na ez a reklám kiknek szólt? Férfiaknak, hogy „igyátok csak, nem ciki“, hisz hazánk nagyjai is ezt isszák? Vagy talán hölgyeknek, akik 15 másodpercben megcsodálhatták a kidolgozott felsőtesteket? És ekkor jött a felismerés! A gyártók még mindig nem merik felvállalni, hogy nyíltan kínáljanak sört a nőknek! Egyáltalán, tisztában vannak azzal, hogy a sört a nők is szeretik?!

Szeretik. Ebben biztos vagyok, mivel közéjük tartozom, sőt a családom női tagjai és a barátnőim többsége is. És igenis bánt, hogy nekem miért nem akarnak a gyártók sört eladni, engem miért nem akarnak reklámokkal meggyőzni, miért nem szólítanak meg közvetlenül?
Ezen a felismerésen felbuzdulva eldöntöttem, hogy végzek egy kis kutatást, vajon hányadán is állnak a magyar nők a habzó élvezettel? Utána járok, milyen eszközökkel lehetne őket megfelelően és hatásosan elérni, hogy tanácsot adhassak a hazai söripar szereplői számára, hátha észrevesznek minket is: „Hahó, itt vagyok, nő vagyok, és igen, szeretem a sört!“

A sört évezredekre visszanyúló történelme során fogyasztották nők és az erősebbik nem képviselői egyaránt, valahogy mégis inkább a „férfiak itala” jelző ragadt rá. Pedig a legendák szerint a sört egy nő találta fel hétezer évvel ezelőtt Mezopotámiában, miközben tönkölybúzából ősi kenyeret készített. Az ókortól kezdve a középkori céhes sörfőzés elterjedéséig számos példa mutatja, hogy a folyékony kenyér elkészítése bizony az asszonyok feladata volt. Az ókori Babilonban nők üzemeltették a sörházakat, a germán ősmondában, az Eddában, pedig egyenesen a nők privilégiumaként írják le a sörfőzés mesterségét. Ők ugyanis azt tartották, hogy mivel a nők adnak életet gyermekeiknek, csak ők lehetnek képesek arra, hogy a gabonát aranyló nedűvé változtassák. A céhes, majd az ipari méreteket öltő sörfőzés elterjedésével szorultak csak ki a gyengébbik nem képviselői az üst mellől. Mára egyetlenegy női sörgyáros maradt, a belga Madame Rose Blanquaert Merck. Ám a hölgyek nemcsak a sörfőzésben, hanem annak elfogyasztásában is jócskán kivették részüket. Már az ókori Egyiptomban is ezzel a nedűvel oltotta szomját a királynő, sőt I. Erzsébet angol uralkodó a reggelijéhez is sört ivott. A szász választófejedelem, Erős Ágost, valamint VIII. Henrik király udvarhölgyeinek fejenként napi 11-13 liter sör állt a rendelkezésére; szép teljesítmény ez a gyengébbik nem képviselőitől! Ezek után mondja azt valaki, hogy a sör kizárólag a férfiak itala... Márpedig a véleményem az, hogy ez az állítás napjainkig erősen él.

A nők szeszesital-fogyasztási szokásai jelentősen megváltoztak az elmúlt évtizedekben. Míg nagyanyáinktól a társadalmi elvárások megkövetelték a józanságot – szinte elképzelhetetlen volt egy spicces nő látványa –, addig napjainkban a nők már ugyanúgy fogyaszthatnak alkoholt nyilvános helyeken is, mint a férfiak. A hazánkat is érintő társadalmi változások, amik hatására a nőknek egyre több szerep jutott az élet minden területén, magukkal hozták a pénzügyi függetlenséget, a női egyenjogúságot, mely az italfogyasztás területén is megmutatkozik. Pár szó erejéig említést kell tennem a női alkoholizmusról, mely hazánkban is sok nőt érinti. Legtöbbször a stresszes életmód a kiváltó ok, de sajnos egyre több fiatal lányt látunk, aki úgy iszik, mint a férfiak, csupán divatból. Nem lehet elégszer hangsúlyozni a felelősségteljes alkoholfogyasztás jelentőségét, és azt, hogy a női szervezet kevésbé képes az alkohol feldolgozására, mint a férfi, ezért még több odafigyelést igényel!

Mindezek ellenére azt vallom, hogy nem kell teljes mértékben lemondanunk az alkoholos italok fogyasztásáról – így a sörivásról sem - a lényeg hogy mértékkel és felelősséggel tegyük azt, mint minden mást is az életben. A sör az egyik legalacsonyabb alkoholtartalmú ital, mely mértékkel fogyasztva jó hatással van az emberi szervezetre, hisz 93%-a víz, zsírt nem tartalmaz, természetes alapanyagokból készült szomjoltó. Rengeteg vitamin és ásványi anyag található benne, segíti az emésztést és csökkenti a szívbetegség kialakulásának kockázatát is.

Na, de térjünk vissza arra kérdésre, hogy hányadán is állnak a magyar nők a habzó élvezettel! Különböző hazai kutatásokból kiderült, hogy a nők 70%-a kóstolt már sört életében és a folyékony kenyér a második legnépszerűbb ital körükben (az első helyen a bor szerepel, mily meglepő).

Az általam 2012 őszén készített páros interjúkból és az arra épülő kérdőíves kutatásból kiderült, hogy a résztvevő nők fele rendszeresen fogyaszt és vásárol is sört. Többségük már nem gondolja úgy, hogy az aranyló nedű csak a férfiak itala, és illőnek tartja a mértékkel és kulturáltan történő női sörfogyasztást. A sörözéshez nem kell számukra különösebb alkalom, egyértelműen társaságban fogyasztják, általában fél liternél nem többet. Ezt az eredményt azért cáfolnom kell! Figyelembe kell venni, hogy a kutatások során megkérdezettek általában nem válaszolnak teljes mértékben őszintén az alkoholfogyasztás gyakoriságával és mennyiségével kapcsolatos kérdésekre. Így feltételezhetjük, hogy a fogyasztott mennyiség azért az említett értékeknél magasabb, hosszabb beszélgetések alkalmával akár 3-4 doboz is lehet.

Az italt a kikapcsolódással kötik össze, és azért isszák, mert frissítő, üdítő jellegű. A megkérdezett nők kedvelik az ízesített söröket, főleg a fiatalabb korosztály tagjai, a világos sörök, úgy tűnik, hogy veszítenek népszerűségükből. A nők multi-márkahűek, szívesen kipróbálnak új fajtákat, még azok is, akik a sört nem annyira kedvelik. A nők egyértelműen a dobozos söröket vásárolják – főként hiper- és szupermarketekben, a nagybevásárlással egybekötve. Az üveges sörök helyett, mert azzal kevesebb a „macera”, mégis üvegnyitóra és pohárra vágynak, ha ajándéktárgyról van szó. Ebből arra következtetek, hogy valójában az üveges sört tartják az igazinak, és inkább pohárból fogyasztanak. A csapolt sör háttérbe szorul. A kor előrehaladtával az otthoni sörfogyasztás válik jellemzővé, főként akkor, amikor a nő nem egyedül él, hanem párkapcsolatban. A megkérdezett nők állítják, hogy a sörreklámok nincsenek rájuk hatással, szerintük azok főként a férfiaknak szólnak. Még a már említett vízilabda-válogatottal forgatott reklámfilm is megosztja a nők táborát. Mindenki kihangsúlyozta, hogy nagyon szereti a fiúkat, de magát a reklámot erőltetettnek és gagyinak tartják, nagyon amatőr”. Megoszlottak a vélemények arról is, hogy kinek szól valójában: „Gondolom, a nőknek szólt az ízesített sör reklámja, de akkor nem az öregnek kellett volna inniuk a végén, hanem a jó hapsinak.” Mint látható, a próbálkozás nem volt rossz, de még mindig nem az igazi. Nem ez kell nekünk!

És mivel lehet meggyőzni minket? Esetünkben az ár, az íz és a dizájn, ami számít. Kóstoltatásokkal, akciókkal és azonnali nyereményekkel is lehet hatni ránk.

A sör nemfogyasztásának legfőbb oka az ital keserű íze. Ami meglepő, hogy a felmérésben részt vevők közel 10%-a még mindig úgy véli, hogy a folyékony kenyér nem nőnek való ital.

Mivel a nők inkább multi-márkahűek és a köztudatban él még néhány sztereotípia is a sörfogyasztással kapcsolatban, ezért a sörgyártóknak azt javaslom, hogy először közösen építsenek fel egy kommunikációs stratégiát és magát a sört, mint italt tegyék ismertebbé és népszerűbbé a nők körében. Valamint ösztönözzék a nemfogyasztókat a kipróbálásra, mint tették azt hazánkban a pálinka és a magyar bor esetében.

A nők szerepe, a velük szemben állított társadalmi elvárások jelentős átalakuláson mentek keresztül az elmúlt évtizedekben. Ma már teljes joggal kijelenthetjük, hogy mi vagyunk a gazdaság motorjai, a fogyasztói társadalomban előkelőbb helyet foglalunk el a férfiaknál, a költések többségéért mi felelünk, és a vásárlási döntések nagy részét is mi, a „gyengébbik” nem tagjai hozzuk. Úgy gondolom, nagy hiba volt, hogy kikerültünk a söripar látóköréből, és épp itt az ideje, hogy újra számításba vegyenek minket, mint ideális célcsoportot.

Lassan indul a szezon, hamarosan kiderül, hogy a gyártók mivel rukkolnak elő az idei évben: új termékekkel, akciókkal, esetleg végre felfedezik a nőkben rejlő lehetőségeket, és a nők is szerepet kapnak kommunikációjukban?!

Kíváncsian várom...



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Különleges sárkányrepülés

Zana Anita

Különleges élményben lehetett részük a gyengénlátóknak a közelmúltban, amikor is sárkányrepülésen vehettek részt. Pintér Erika mesél az élményeiről.

2023.9.15.   


Hányadik gyerekként születtünk?

Timár Tímea

Az élet egy örökös körforgás: magatartásunkat a megszokott családi minták és értékek is meghatározzák.

2023.1.20.    19


Fodrásznak születtem

Póda Erzsébet

Fennállásának 20. évfordulóját tartotta a dunaszerdahelyi Linda Hair Salon, melynek tulajdonosa Horváth Linda.

2022.9.19.   


Nagymellűek, figyelem!

Palkó Emese

Sportmelltartót vásárolni majdnem minden aktívan sportoló nő számára hatalmas kihívást jelent, főleg, ha nagy mellekkel van megáldva.

2022.8.10.    7


Felcsendült a nóta

Bott Noémi

„Szólj, szólj csalogány” címmel került megrendezésre első alkalommal a csallóközi Hodosban a magyarnóta-verseny.

2022.6.8.   


Alfamániások találkozója

Póda Erzsébet

Fergeteges találkozót tartottak az alfarómeós autósok a csallóközi Szilason.

2022.6.6.   


Kicsik hatalmas szívvel

Bott Noémi

Kicsit később a megszokottnál, de a bősi kultúrházba is beköltözött egy pillanatra az anyák napja.

2022.5.26.   


Hat alapelv étrendünk megváltoztatására

Póda Csenge

Ha szeretnél tenni valamit a környezetedért, emellett vigyázni az egészségedre is, kezdd az étrended megváltoztatásával!

2021.10.18.    10


Drága nagymamák!

Póda Erzsébet

Kincs, melyet senki más nem adhat az embernek, csak a nagymama: mesék, hangulatok, tapasztalatok, bölcsességek – és sok-sok feltétel nélküli szeretet.

2021.6.1.    1


Megtennéd? Kérés vagy parancs?

Busai Hajnalka Lilla

Életünkben csak nagyon ritkán kérnek tőlünk valamit...

2020.7.14.    8


Vizes élőhelyeink

Póda Csenge

A mindannyiunkat éltető vizes élőhelyeink több szempontból is fontosak számunkra.

2019.9.23.   


Alvási pozíciók

Timár Tímea

A nyugodt és pihentető alvás elengedhetetlen szükséglet mindenki életében...

2019.3.24.    8