A feleségkeresés módjai


Kabók Zita  2005.1.18. 15:28

Sokak számára bizonyára bizarrnak tűnik a szülők által megrendezett házasság gondolata. Pedig ez a szokás több országban (vallásban) ma is él és virágzik.

Az egyik barátomtól hallottam, hogy az ismerőse hazakészül, Indiába, két hétre, hogy megtalálja a feleségét. Jóízűt kacagtunk: ugyan már, két hét alatt lehetetlen megtalálni életünk párját! Az ismerős azonban visszajött, és meg is találta a feleségét, az esküvői előkészületek pedig már folyamatban vannak. Természetesen ez az egész procedúra szigorúan titkos -- vallási okokból. Az ifjú hölgy pár hónap múlva feláldoz mindent, hogy Angliába költözzön, és elfoglalja helyét a férje mellett. Kifogásoknak, vádaskodásnak, mellébeszélésnek helye nincs… A házasulandó férj házat vesz, és mindent előkészít, hogy a boldogság garantált legyen.

Mint a mesében, ugye?

Régebben egy arab családnál dolgoztam. A nagyszülők meg fiatalkorukban telepedtek le Angliában. A család kilenctagú volt, keményen dolgoztak, hogy hét gyermeküket tisztességesen felneveljék, és ma már mindegyikük jólétben él. Nagy lakomákat csapnak, egymást odaadóan szeretik, és tisztelik -- a család számukra szent. A lányok nem barátkozhatnak fiúkkal, a fiúk sem a lányokkal, csak a tanulás köti le őket, meg a család! Ilyen egyszerű lenne, vagy valami más is rejtőzik a felszín alatt?

Sokszor elméláztam, miként lehetséges, hogy ezek a családok szinte példaértékűen boldogok? Kíváncsi voltam, vajon az Angliában született pakisztáni hölgyismerősöm hogyan talált magának férjet? Hát persze! A férjkeresést náluk is a szülők rendezték meg! A lány négy férfiú közül választhatott: mindegyiket látta, de egyikkel sem beszélt. Végül arra a fiúra esett a választása, aki iskolázott volt. És hiába élünk a 21. században, ez az anyuka a lánya számára is ugyanezt szeretné: vagyis a jövendő férjet ő (és nem a lánya) fogja kiválasztani. Ha azonban a lánya szerelemből választaná ki jövendőbelijét, nem fogja ellenezni – mondja --, feltéve, hogy ugyanolyan vallású lesz a fiú.

Pár perccel ezelőtt egy indiai fiúval beszélgettem, aki már több éve dolgozik Angliában. Az ő szavai ösztönöztek gondolataim lejegyzésére. Mindenféléről beszélgettünk, mígnem a házasság témájához is eljutottunk. Arról meséltem neki, mennyire meglepett, hogy még manapság is vannak megrendezett házasságok. Őt nem kötelezik a szülei – mondta. -- Nem kell feltétlenül a szülei döntését elfogadnia. Csak akkor, ha valamilyen okból nem tud magának pár választani. Még nem tudja, felkéri-e erre a születi vagy sem. Annyi azonban bizonyos a számára, hogy ha szerelemből köti össze valakivel az életét, akkor a későbbiek folyamán nem panaszkodhat a szüleinek. Ha azonban a szülők választanak, bármi probléma adódik, azt a szüleik segítségével próbálják majd megoldani.

Hiszen mennyi szerelemházasságot kötnek a párok, amelyek aztán zátonyra futnak – magyarázza tovább az ismerősöm. – Az indiaiak pedig, bár megadatott számukra a válás lehetősége, nem élnek vele. Náluk nem szokás válni, ritkán fordul elő. Számukra a család szent. Az ő (indiai fiúismerősöm) szülei is így kötöttek házasságot, és már harminc éve boldogok. Megértik és tisztelik egymást, áldozatot hoznak egymásért, és nem kérnek, hanem adnak.

Érdekességként megjegyezte, hogy mi európaiak, milyen kicsiny dolgokból szítunk nagy veszekedéseket. Itt van az asztalon ez a doboz gyufa – mondja. – Ha meggyújtod a gyertyát, tedd ki a konyhába, ne hagyd itt, kéri a feleség a férjet. Ha a gyufa mégis az asztalon marad, kezdődik a veszekedés…

Valóban így van ez nálunk, európaiaknál? Tényleg könnyebb veszekednünk, mint kompromisszumot kötni? Bizony, eléggé önzőek vagyunk, és mostanában mintha mindenből többet akarnánk – még a szerelemből is. Markolunk, miközben kezünk üres, habzsolunk, hogy nem is érezzük az ízeket. Rángatjuk, és formálni akarjuk egymást, pedig nincs hozzá eszközünk, mígnem eltaszítjuk magunktól a másikat. Majd sírunk, őrjöngünk, és nem vesszük észre, hogy olyasvalakit vesztettünk el, aki nem is volt igazán a miénk.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Égető nyár

Nagy Csivre Katalin

A nyári napsugarak veszélyesek. Égetnek. Megégetnek. Perzselnek. Szerelemmel. Veszedelmes érzelmekkel.

2024.7.19.   


A sokoldalú levendula

Póda Csenge

Vajon mi jut eszünkbe elsőként, ha a levenduláról van szó? (A cikk végén receptötlet)

2024.6.18.   


Mosogatógép – gyorsan és egyszerűen

PR-cikk

Biztos sokan érezték már, hogy szélmalomharcot vívnak nap mint nap a mosogatással.

2024.3.5.   


Esély a jófiúknak

Joó Fruzsina

A női szívekért versenyző pasik közül általában a rosszfiúk kerülnek ki győztesen.

2024.2.19.   


Kreatív meglepetések

PR-cikk

Mi a legjobb ajándék a párodnak? Mozgasd meg a fantáziád!

2023.2.3.   


A tökéletes ajándék

PR-cikk

Különleges ajándékot keresel egy különleges barátnak? Megtaláltad!

2023.1.31.   


9 tipp az anyagi stabilitásra

Faar Ida

Pénz. Mindennek az alfája és ómegája, a világ mozgatórugója – hiánya (állítólag a sokszoros megléte is) sok-sok gond és aggodalom forrása.

2023.1.15.    5


Különleges üveggyöngyök

PR-cikk

Törékeny eleganciát rejtenek magukban a sokszínű üveggyöngyök. Teremtsünk belőlük szépséget!

2022.10.19.   


Krízisek után

Faar Ida

Öt tipp, hogyan mássz ki a gödörből!

2022.10.17.    16


Próbatétel túrának álcázva

Dráfi Emese

Az élet kiszámíthatatlan, véletlenek nincsenek, megpróbáltatások viszont igen.

2022.3.28.   


Belső vallomás

Aranyossy Judit

Ezen a világon a szerelem egyike a legszebb dolgoknak és nincs korhoz kötve.

2021.5.13.   


Kilók le, bikini fel!

PR-cikk

Nemsokára ismét érkezik a nyár! Ha a bikini viselésének már a gondolata is aggodalmat kelt benned, itt az ideje elkezdeni a felkészülést.

2021.5.12.