A petesejtdonor 1.


Kabók Zita  2007.9.6. 12:23

Egy másik nő szülte meg a gyermekemet! (Samantha igaz története.)

Samantha Brookes (32), szingli és mindenáron gyermeket szeretne. Vajon mi késztette őt arra, hogy a petesejtjét odaadja egy idegennek?

„Kedves petesejt adományozó! – íródott a levélben, melyet Samantha kapott. -- Hálás köszönet azért, hogy segített nekünk álmunk valóra váltásában, és szülők lehetünk. Ön egy rendkívüli ember. Valószínűleg sohasem fogja megtudni, milyen közel áll a szívünkhöz, és hogy mennyire fogjuk szeretni a kisbabánkat. Igaz szeretettel: a petesejt fogadója és férje.”

-- Amint a sorokat olvastam, könnyek csorogtak végig az arcomon – meséli Samantha. -- Egyedül ültem a szobában, és újra meg újra olvastam a sorokat. Elsöprő érzés kerített hatalmába, de az érzelmeim nagyon össze voltak kuszálódva. Örültem, hogy egy másik nőnek örömöt okozhattam, de a fájdalmam majdhogynem elviselhetetlen volt. Azt írták, hogy az álmuk volt egy gyermek. Viszont az én almom is ez. Már szinte fáj, annyira szeretnék egy gyereket. Harminckét éves vagyok, szingli, nincs férfi a láthatáron. És a gondolat, hogy egy másik nő álma teljesülhessen az én petesejtjeim segítségével, nem hagyott nyugodni.

A döntésem 2005 novemberében született meg bennem. Egy magazint lapozgattam, amikor megláttam egy hirdetést: egy nő petesejt adományozót keresett. Hozzá hasonlítottam magamat, hiszen hogy majd anya lehessek, életem egyik legnagyobb álma. Míg a barátaim a karrierükkel voltak elfoglalva, én arra vártam, hogy fészket rakjak egy férfival, és családot alapíthassak. De az álmom kezdett szertefoszlani.

Pár héttel azután került a kezembe a cikk, hogy szakítottam a barátommal. Két évig voltunk együtt, neki volt már egy fia, és nem akart több gyereket. Ezt már kapcsolatunk elején világosan közölte velem, de én annyira szerettem, hogy úgy gondoltam majd meggondolja magát. Ó, mennyire rosszul gondoltam! Mikor meglátogattunk egy gyerekes családot, úton hazafelé mindig azt mondta: „-- Hála az égnek, nincsenek gyerekeink, és nem kell keresztül mennünk ezen az egészen. Annyira örülök, hogy csak ketten vagyunk!”

Minden egyes alkalomkor lelkembe hasított ez a mondat, és vérzett a szívem, de abban reménykedtem, egy napon majd megváltozik, és családot fog akarni velem. Részben azért is reménykedtem, mert harmincas nőként nem akartam újrakezdeni egy másik férfival. Azonban minden egyes ilyen helyzet után egyre jobban éreztem, hogy nincs közös jövőnk. Végül rájöttem, hogy jobban szeretnék gyereket, mint amennyire a barátomat szeretem, és szakítottam vele.

Legsötétebb pillanataimban azt mondogattam magamnak, majd találkozok egy olyan férfival, aki családot fog akarni. A jelentkező, akiről az újság írt, rokonszenvet ébresztett bennem. Mindketten gyereket akartunk, és egyikünknek sem lehetett. Neki biológiai okokból, nekem pedig a körülmények miatt. Reménytelennek tűnt mindkettőnk helyzete, együttéreztem vele, ezért úgy döntöttem, segíteni fogok. Olyan volt, mintha valami vezetett volna: tudtam, hogy számomra milyen sokat jelentene egy gyermek, és azt gondoltam, ha legalább egy nőt megkímélek attól, hogy végigmenjen azon, amin én, akkor már valamit segítettem.

Mielőtt meggondolhattam volna magam, kontaktusba léptem a helyi donorklinikával. Nagyon segítőkészek voltak hozzám, és az egész procedúrát részletesen elmagyarázták.

(Folytatjuk)



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

A petesejtdonor 3.

Kabók Zita

Samantha nemsokára megtudta, sikeres volt-e petesejtje megtermékenyítése és beültetése, vagy nem...

2007.9.12.   


A petesejtdonor 2.

Kabók Zita

Samanthát első lépésként alapos orvosi ellenőrzésnek vették alá.

2007.9.8.   

A rovat további cikkei

Évszakváltás –ruhatárcsere

Huszár Ágnes

Melyik nő ne ismerné az érzést, amikor áll a ruhás szekrény előtt, és nem talál kedvére való göncöt, amelyet felvehetne.

2018.9.4.    4


Arcunk elárulja, milyenek vagyunk

Emberként nem vagyunk egyformák, maximum hasonlíthatunk egymásra.

2018.7.18.    1


Szégyen

Magyar Anett

Számtalan estém ért úgy véget, hogy megvertek. Abban reménykedtem, hogy a férjemnek ízlik a vacsora, hogy a szeretőjétől úgy tér haza, hogy kielégült, és az ágyba vágyik, aludni. Akkor elmaradna a verés, a fájdalom. (Olvasónk írása a felhívásunkra érkezett.)

2018.7.17.  3    40


Változtassunk!

Rajczi Viktória

Mindenki számára eljöhet a pillanat, mikor úgy érzi: lezárult életének egy szakasza.

2018.7.12.    42


Álmaink nem hazudnak

Póda Erzsébet

Életünk egyharmadát alvással töltjük. Az alvás egy misztikus birodalomba vezet minket: az álmok tündéri vagy lidérces világába.

2018.6.15.    46


Hogyan éljük túl a szakítást?

Faar Ida

A szerelem olyan, mint a háború: egyszerűen, és könnyedén kezdődik, és kínok között sok áldozatot követelve ér véget.

2018.6.13.    21


9 tipp az anyagi stabilitásra

Faar Ida

Pénz. Mindennek az alfája és ómegája, a világ mozgatórugója – hiánya (állítólag a sokszoros megléte is) sok-sok gond és aggodalom forrása.

2018.4.13.    5


A nők közötti barátság

Póda Erzsébet

A női barátságok különleges kapcsolatok: áthatja őket a jellegzetes női gyengédség. Nem is csoda, hiszen számukra fontosak az érzelmek.

2018.2.4.    24


7 tipp a stresszmentes reggelekért

Faar Ida

Vannak napok, amikor arra ébredünk, hogy azt sem tudjuk, a hét melyik napja köszöntött ránk.

2018.1.9.    7


Jobb formában

Jády Mónika

Kicsit nehéz a dolgunk, így, ünnepek után... Viszont mindenképpen jó, ha odafigyelünk az életmódunkra.

2018.1.7.    16