Asszonysirám


Török Zsuzsa  2007.7.20. 19:29

Avagy, mit tegyünk, ha már nem lobog a tűz? (Egy telefonbeszélgetés lehallgatása.)

Két barátnő beszélget:

-- Szia! Ráérsz egy kicsit?
-- Szia! De örülök, hogy hallak! Hát persze, mi újság? Jól vagytok?
-- Hááát…
-- Jesszus! Ne ijesztgess! Mi a gond? Nekem elmondhatod!
-- Szerinted tarthat egy férjes asszony (történetesen én) szeretőt?
-- Ez meg hogy jutott az eszedbe?!
-- Tudod, Gyurival már két hónapja nem voltunk együtt – úgy. Tény, hogy egyikünk az egyik gyerekkel alszik, másik a másikkal és részben gondolom ezért, nem közeledik hozzám a férjem. Tudom, hogy fáradt és én is az vagyok, de nekem határozottan hiányoznak az intim együttlétek.
-- Azt meg tudom érteni.
-- Már azt is megszerveztem, hogy anyuék havi egyszer vigyáznak a gyerekekre, pár órára, hogy ilyenkor legalább együtt lehessünk, de ezek az alkalmak is mindig kimaradnak. Csavargunk egyet, nagyon jól elvagyunk, ám a szex szinte szóba sem kerül.
-- Mióta tart ez a fura helyzet nálatok?
-- Gyakorlatilag az első gyerek születése óta. Éjszakáztunk, mert a baba hasfájós volt, nem maradt energiánk egymásra. Nem védekeztünk, gondoltam nem mérgezem magam havi egy alkalomért. Aztán egy ilyen alkalomból jött össze a kisebbik…
-- Igen, ezt tudom.
-- Azóta állandó megjegyzéseket tesz, hogy nem akar több gyereket. Mióta a kicsi is megszületett, rájuk koncentrálunk. Egyikünk itt, másik ott, ha végre elalszanak, örülünk, ha mi is alhatunk. Bevallom, én sem kívánom már őt azzal a hévvel, amivel régen. Emlékszem, a hajnalig tartó világmegváltó beszélgetéseinket szinte mindig egy szenvedélyes szeretkezés koronázta meg. Nagyon hiányzik az az idő...
-- Igen, de akkor még nem voltak a gyerekek. Bocs, hogy megkérdezem: nincs véletlenül valakije a férjednek?
-- Gondolhatod, hogy én is rákérdeztem, de váltig tagadja. Azt hiszem egyébként, hogy nincs, „csak megfakultunk”. Sajnos nem tudom, hogyan színezzem vissza az életünket.
-- Néhány új fehérnemű, új frizura?
-- Én ezeket nem tudom úgy előadni. Zavar a magakelletés. Ráadásul, ha nagy nehezen ébren bírok maradni, míg mindkét gyerek elalszik, a másik szobába érve rögtön elmegy a kedvem mindentől -- hisz látom, hogy Gyuri „beleesett” a tévébe. Ilyenkor úgy érzem, valamelyik film mindig fontosabb, és nagyon rosszul esik.
-- Pár napra le kéne raknotok a gyerekeket a nagyszülőknél…
-- Erre gondolni sem merek. Szerintem nem maradnának meg velük. Esténként még különösen anyásak.
-- Beszéltetek a problémáról Gyurival?
Igen, de csak hümmögött és azt hajtogatta, hogy szeret, de mindig nagyon fáradt.
-- Kifogytam az ötletekből.
-- Azon gondolkozom, hogy keresek egy fiatal pasit, akivel mondjuk hetente egyszer találkoznék. Tudod, csak szex és más semmi…
-- Ja. Aztán majd te is beleszeretsz, mint a csaj a filmben…
-- Nem fogok. Szigorúan csak testi kapcsolatot terveztem. Csak még azt nem tudom, hogyan vitelezzem ki. Nem szeretnék botrányt. Hova rakjam arra az időre a gyerekeket, és hol bonyolítsam a pásztorórát? Ja, és kivel? Egyáltalán hogyan fogjak hozzá a kereséshez?
-- Ezt pont tőlem kérdezed? Fogalmam sincs!
-- Az baj. Benned reménykedtem.
-- Kösz! Sajnálom, ha csalódást okozok. Az eszedbe jutott, hogy ettől még nem oldódik meg köztetek a probléma?
-- Hát persze! Csak lehet, ha rájönne, hogy valami megváltozott, akkor elkezdene gyanakodni, hogy valaki lehet a képben, és rögtön rákapcsol -- legalábbis remélem. Én ugyanis nem fogok Gyurinál többet kezdeményezni. Nem bírok ki több visszautasítást!
-- Nem lehet, hogy első körben a gyerekeket egy szobába pakolva meg kéne tanítani őket egyedül elaludni, és az esti órákat szigorúan egymással tölteni?
-- De lehet.
-- Vagy ha már annyira nem megy a dolog, nem lenne egyszerűbb ezt az egészet nyíltan rendezni? Ha összepakolnál és haza cuccolnál a gyerekekkel a szüleidhez?
-- Nem tudom. A gyerekek imádják az apjukat, nem akarom elszakítani őket tőle. Ráadásul elég kevés pasi tolong egy kétgyermekes anyáért. És nem is szeretnék nekik mostohaapát.
-- Szereted még?
-- Magam sem tudom. Nem azzal a fajta lángolással, amivel az elején, de pillanatnyilag az életem része. Nehezen tudnám elképzelni a folytatást nélküle.
-- Nem lehet, hogy esetleg egészségügyi problémája van?
-- Merevedési zavarra gondolsz? Eddig nem vettem észre -- hát hogyan is vehettem volna…?! De akkor meg miért nem mondja el?
-- Mert férfi... Talán nagyon óvatosan kérdezz rá!
-- Megpróbálom, és ha ez sem jön be, esküszöm, feladok egy hirdetést a szexpartner keresőbe.
-- De légy óvatos! Ki tudja, mifélék hirdetnek ott…
-- A magam-félék például.
-- Jó-jó. Nem akartalak megbántani. Különben is tudom, hogy csak végső elkeseredésedben mondod ezeket. Hogyan segíthetnék?
-- Már az segítség volt, hogy meghallgattál. Egyébként kipróbáltam egy jóga gyakorlatsort, az utolsó a szexuális energia átalakításáról szól. A vágy már csökkent, de a lelkem még fáj. Tudod, rossz érzés, ha az ember nem látja a tüzet lobogni a másik szemében. Ha nem érzed, hogy a társad kíván, hát, pocsék érzés, az biztos!
-- Elhiszem. Mit mondhatnék? Ha az javít a helyzeten, tarts szeretőt! Én mindenképp melletted állok. Sok szerencsét!
-- Köszi!

(Természetesen tudjuk, hogy a telefonlehallgatás nem szép dolog. Csak azért tettünk kivételt, mert sokan küszködünk a fenti problémával. Talán az olvasók között vannak, akik hasznos, már bevált ötletekkel, jó tanácsokkal szolgálhatnának ahhoz, hogyan legyen hatékony a kommunikáció a házastársak között az ilyen és hasonló esetekben. Várjuk hozzászólásaikat!)



Hozzászólások

eszlari katalin, 31. 07. 2007 15:10:07 Asszonysirám
Már maga ez a tény , hogy nincs hozzászólás , ez is elszomorít. Mert , azt hittem itt aztán hemzsegnek a hozzászólások , mert miről is szól az életünk . Munka , házasság, gyerekek, háztartrás . örök rohanás, örök kötelességek.De mi az ami a legfontosabb az emberi kapcsolatok , amiket elhanyagolunk, és amire aztán észbekapunk , már megöregedtünk sok mindenről lemaradtunk , esetleg elvesztettük azt , akit nem kellett volna , mert hiszen szerettük , csak nem mutattuk ki eléggé.Nem szántunk időt arra , hogy leüljünk és megbeszéljük , pedig talán meg lehetett volna menteni a kapcsolatunkat , csak őszintének kellett volna lenni.Persze könnyű utólag , okosnak lenni , de fiatalon minden másképp látszik, szóval ezzel a nagymama ésszel szeretnék én most 25 éves lenni, és talán minden más lenne.
valaki, 03. 08. 2007 09:44:28
Túl intim a téma, ahhoz, hogy az ember ide csak ugy beirkáljon.
Bernadett, 05. 08. 2007 16:34:22 szembenézés
Nem csak hogy intim a téma, de nagyon komoly szembenézést is igényel. Önmagunkkal, a kapcsolattal, a párunkkal. Változtatni nehéz. És csak akkor lehet, ha mindketten akarják. Egy jó kapcsolathoz két felnőtt, felelősségteljes ember kell. Nem mindig ez a felállás. Talán barátok, szülők, "rávezető" kérdései is terelhetnék a témát a megbeszélés irányába. Illetve sokat lendíthetne rajtuk, ha kapnának segítséget.
Katalin, 05. 08. 2007 19:24:41 Ezzel foglalkozni kell!
Nem értek egyet a véleménnyel, hogy túl intim a téma ahhoz, hogy valaki csak úgy "beirkáljon". Szerintem segíteni akar a cikk írója, aki valószínűleg maga is szenved ettől a problémától, mint ahogy sokan mások is közülünk. Hiszen elég csak belehallgatni a barátnők beszélgetésébe. A probléma szerintem igenis létezik és épp egy ilyen anonym fórum is sokat tud segíteni. HIszen nem kell megírni a nevünket elég egy keresztnevet választani mégis elpanaszolhatjuk a gondunkat-bajunkat. Vagy tudunk segíteni azzal, hogy elmomdjuk egymásnak. Szerintem jó ötlet itt megbeszélni persze kulturált hangnemben. Nekem is vannak ilyen nemű gondjaim és a leggyakrabban én se tudom mi lehet a megoldás. Nálunk a leggyakrabban én nem kívánom a szexet... És még nem találtam meg a helyzetre a megoldást. Nekem személy szeirnt nem tetszik a "kibírom azt a pár percet" megoldás. De van e köztünk aki tud jobbat? Katalin
    
Renáta, 07. 08. 2007 17:51:46 Re: Ezzel foglalkozni kell!
Szerintem ilyenkor érdemes szólni a férfinak, hogy még nem vagy olyan hangulatban, még jobban be kellene inditania Téged, több simogatással, csókolgatással, mielőtt a lényegre tér. Természetes, hogy a nő több előjátékot igényel, mint a férfi.
Gabi, 08. 08. 2007 09:10:41
Nekem például az a gondom hogy az előjátékhoz sincs kedvem. Estére olyan fáradt vagyok, majd elájulok. Egész héten nem jut eszembe a szex. A férjem aztán a közeledése elutasítása után haragszik. Azzal "büntet" hogy ha nagy sokára aztán én közeledek ő utasít el. Hozzáteszem pajzsmirigybetegségem van és azt olvastam ez is hozzájárul hogy nincs az embernek szexigénye. Nem tudom ez igaz lehet e, nekem mindenesetre problémákat okoz. Nem kívánom nem érdekel a szex és ez csak attól kezdve van így hogy szedem a gyógyszereeket de annak már tizenöt éve. Félek hogy a férjem talál valakit magának amin aztán csodálkozni se lehet... Úgy érzem én se tudok mit kezdeni a szexszel és megoldani se tudom a problémámat. G.
    
Renáta, 08. 08. 2007 14:18:31 Re:
Mi nők, amugy sem kivánjuk egész hónapban egyformán a szexet, ugy, mint a férfiak. A termékeny napokban jobban, a többin nem annyira. Ráadásul még ott van a házimunka is, amit még napi 8 óra munka után elvégezve kész csoda néha, ha az ember lánya még nőnek érzi magát. Ehhez a pajzsmirigy dologhoz nem tudok mit szólni, de mégsem mondható, hogy nincs szexigényed, ha néha-néha azért közeledni próbálsz a férjedhez. Talán jó lenne, ha a férjed jobban kivenné a részét a házimunkából, és akkor te is tudnál romantikus hangulatban lenni, mikor este végre ágyba kerülsz ;-). Ha közeledni próbálsz, akkor inkább ne direktben, hanem incselkedve, játszadozva, elcsábítva, hogy ha mégsincs olyan hangulatban, ne érezd magad annyira visszautasítva R
sally, 06. 09. 2007 19:36:14 ...sokan szenvednek
Sokan szenvednek ettől a problémától, és együtt tudok érezni a szóban forgó hölgyel magam is. Nagyon megalázó tud lenni az elutasítás éveken át. S ha a beszélgetés se vezet sehová, nincs sok értelme így tovább élni. Még ha ez a megoldás őnzőnek is tűnik. Hiába kiabálja tele a média, hogy egy őnző és pénzéhes világban élünk, el kell, hogy mondjam ez a mi vidékeinken a női világra nem érvényes, általában. Számtalan, olyan asszonnyal, lánnyal vagy nénivel találkoztam, aki szenved az "embere" mellett. Bármilyen okból is, nem mer, nem tud vagy nem akar kilépni. Pedig a szükségletek kielégítése minden emberi lénynek kiváltsága, joga van rá és természetes. Én mertem lépni,,fájdalmas volt, de nem annyira, mintha maradtam volna. AZ életben nem csak anyák és feleségek, de nők is vagyunk és példaképek a lányaink előtt!!! Hogy lesznek boldogok, ha mi sem mertünk azok lenni...?
@


A rovat további cikkei

Mosogatógép – gyorsan és egyszerűen

PR-cikk

Biztos sokan érezték már, hogy szélmalomharcot vívnak nap mint nap a mosogatással.

2024.3.5.   


Esély a jófiúknak

Joó Fruzsina

A női szívekért versenyző pasik közül általában a rosszfiúk kerülnek ki győztesen.

2024.2.19.   


Égető nyár

Nagy Csivre Katalin

A nyári napsugarak veszélyesek. Égetnek. Megégetnek. Perzselnek. Szerelemmel. Veszedelmes érzelmekkel.

2023.7.20.   


Kreatív meglepetések

PR-cikk

Mi a legjobb ajándék a párodnak? Mozgasd meg a fantáziád!

2023.2.3.   


A tökéletes ajándék

PR-cikk

Különleges ajándékot keresel egy különleges barátnak? Megtaláltad!

2023.1.31.   


9 tipp az anyagi stabilitásra

Faar Ida

Pénz. Mindennek az alfája és ómegája, a világ mozgatórugója – hiánya (állítólag a sokszoros megléte is) sok-sok gond és aggodalom forrása.

2023.1.15.    5


Különleges üveggyöngyök

PR-cikk

Törékeny eleganciát rejtenek magukban a sokszínű üveggyöngyök. Teremtsünk belőlük szépséget!

2022.10.19.   


Krízisek után

Faar Ida

Öt tipp, hogyan mássz ki a gödörből!

2022.10.17.    16


Próbatétel túrának álcázva

Dráfi Emese

Az élet kiszámíthatatlan, véletlenek nincsenek, megpróbáltatások viszont igen.

2022.3.28.   


A sokoldalú levendula

Póda Csenge

Vajon mi jut eszünkbe elsőként, ha a levenduláról van szó? (A cikk végén receptötlet)

2021.7.9.   


Belső vallomás

Aranyossy Judit

Ezen a világon a szerelem egyike a legszebb dolgoknak és nincs korhoz kötve.

2021.5.13.   


Kilók le, bikini fel!

PR-cikk

Nemsokára ismét érkezik a nyár! Ha a bikini viselésének már a gondolata is aggodalmat kelt benned, itt az ideje elkezdeni a felkészülést.

2021.5.12.