Az anyós-meny viszony


Jády Mónika  2014.2.21. 4:28

Ha párkapcsolatba lépünk, számolnunk kell azzal, hogy előbb-utóbb választottunk családja is életünk része lesz.

Szerencsés esetben párunk családtagjai elfogadnak bennünket, és szívesen találkozunk velük. De ez nem mindig van így.
Nem nehéz kitalálni, hogy a legtöbb konfliktus az anyós és a menyecske között zajlik.
Hogy miért?
A családterapeuták egyetértenek azon elmélettel, amely szerint a szülőnek és ellenkező nemű gyermekének sokszor különleges a kapcsolata. Nem ritka, hogy az anyák jobban ragaszkodnak a fiaikhoz, az apák pedig a lányaikhoz, és fordítva.

Egyes anyák nem képesek elfogadni, hogy kisfiuk felnőtt, és a saját életét próbálja élni – egy más nővel. Mások előtt bizonygatják: alig várják, hogy gyermekük párt találjon, miközben fiuknak azt sugallják: az aktuális jelölt nem méltó hozzájuk. Van, aki kerek-perec ki is mondja: „Fiam, csinálj, amit akarsz, de az én házamba ne hozd ezt a nőt!” Mások kifinomultabb módszerekkel munkálkodnak azon, hogy ne forduljon komolyra a kapcsolat. (Persze, van olyan eset is, hogy jogos a szülő kritikája, de ha több jelöltből egy sem felel meg, valószínűleg nem erről van szó.) Különösen problémás eset, ha a nő a fiára – főképp, ha ő az elsőszülött vagy egyke – partnerpótlékként tekint, és/vagy teljesen elkényezteti.

A menyektől különféle panaszokat hallani: egyes anyósok olyan elutasítóan viselkednek, hogy a fiatalasszony nem tud mást érezni, mint azt, hogy ő nem kívánatos személy párja családjában. Mások mindenáron jelen akarnak maradni fiuk életében, és nem tisztelik a fiatalok magánszféráját. E típus szükség esetén szívesen kelt(ene) lelkiismeret-furdalást a fiatalokban ilyen és hasonló kijelentésekkel: „Tudom, azt szeretnétek, ha végre megszabadulnátok tőlem.” Vagy: „Azt hittem, számíthatok rátok. Pedig tényleg nem kérek sokat tőletek.”

Az intrikus anyós a fia előtt soha nem mond egy rossz szót sem a menyére (esetleg még hangoztatja is, mennyire szereti fia választottját), ám a háttérben úgy mozgatja a szálakat, hogy előbb-utóbb összekapnak a fiatalok. Például sértegeti a nőt, amikor kettesben vannak, és ha az panaszkodni kezd párjának, rágalmazással vádolja. A férj/fiú pedig nem tudja, kinek higgyen...

Ha a fenti problémák nem is állnak fenn, még úgy is több ütközési pont van anyós és menye viszonyában, mint az anyós-vőében, hisz általában


ugyanazokban a szerepekben mozognak. (Ám azt is hozzá kell tenni, hogy az erőszakos anyósok nem csupán a menyüknek okoznak fejfájást, a vejük sem rajong értük.) A mama akaratlanul is magához hasonlítja fia választottját: milyen feleség, háziasszony, anya lesz belőle? Ez valahol természetes is. Ám, ha kéretlenül okítani kezdi a menyét háztartásvezetés, lakberendezés, gyereknevelés terén az „Én csak jót akarok!” mottóval – mert meg van róla győződve, nála jobban nem tudhatja senki – annak általában sértődés a vége, egyik vagy mindkét oldalon. Az ilyen anyósok nem tudatosítják, hogy egy felnőtt emberrel gyarapodott a család, akinek van saját véleménye, ízlése és szokásai, és megvan a joga ahhoz, hogy eldöntse, mit hogyan szeretne.

Az is lehet, hogy két teljesen eltérő személyiség találkozik, akik gyakran félreértik egymást. Ha az egyikük visszahúzódó természetű, azt a másik, aki nagyon nyitott, talán elutasítónak, barátságtalannak érzi – a visszahúzódó pedig a nyitottat tolakodónak. Emellett az anyós és a meny – az esetek nagy részében legalábbis – két különböző generációhoz tartozik. Így könnyen megeshet, hogy teljesen más elképzeléseik vannak az élet dolgairól: az anyós túl konzervatív, menye pedig szabadelvű. (Persze, így is ki lehet alakítani egy normális kapcsolatot, ha a két nő tiszteli egymást.)

Hozzá kell tenni, hogy két (sőt, valójában több) személyen múlik, mennyire fajul el a helyzet. Vannak menyecskék, akik túl érzékenyen reagálnak olyan megjegyzésekre és cselekedetekre is, amelyekre nem kellene. Például, ha az anyós ételt küld vagy hoz, nem kell rögtön azt feltételezni, hogy ezzel jelzi: mi nem tudunk semmi rendeset főzni, ezért így akar gondoskodni fiacskájáról. Mások meg amiatt neheztelnek, hogy párjuk édesanyja lányuknak (esetleg a másik menyének) mindent megtesz, nekik viszont szinte semmiben nem segít. Felesleges ezen és hasonló dolgokon rágódni.
Nagyon fontos: ha úgy érezzük, hogy a másik valamivel megbántott bennünket, vagy számunkra kellemetlen a viselkedése (például, mindenáron ránk akarja erőszakolni saját elképzeléseit), szóljunk azonnal! Sajnos, mi, nők gyakran esünk abba a hibába, hogy a békesség kedvéért lenyeljük azt is, amit nem kellene. Nem akarjuk feladni a „jókislány” szerepet, nehogy túl önzőnek, alkalmazkodásra képtelennek tartson bennünket a környezetünk. Így viszont egyre gyűlik bennünk a feszültség. Előbb-utóbb túlcsordul a pohár, és egy teljesen banális dolog kapcsán fogunk kiakadni – ami miatt könnyen hisztérikának minősít majd bennünket az anyósunk, esetleg a férjünk is. Nem kell mindent eltűrni – csakhogy nem mindegy, hogyan adjuk a másik tudtára, hogy túl messze ment. Udvariasan, ám határozottan közöljük vele, hogy mi másképp szeretnénk, mint ahogy ő gondolja. Ha nem veszi az üzenetet, kérjük párunk segítségét.

Az anyós-meny kapcsolatban fontos szerepe van a fiúnak-férjnek is – aki, ha nem viselkedik diplomatikusan, negatív irányba befolyásolja anyja és felesége kapcsolatát. Mert sok anya azért változtatni próbál viselkedésén, ha fia megkéri rá. Ha viszont a férj kijelenti: ezt intézzétek el magatok között, – holott ő is tudja, hogy felesége nem teljesen jogtalanul panaszkodik – tovább mérgesedhet a helyzet.

Ilyenkor a menyecskének magának vagy más családtagok segítségével kell elérnie, hogy az anyós felfogja: a család minden tagjának az az érdeke, hogy ők ketten tolerálják egymást. Ha ez nem sikerül, az a legjobb, ha a meny elfogadja: anyósa olyan, amilyen, és nem húzza fel magát miatta. Lehetőleg ne emlegesse fel a hibáit, mert azzal csak magát hergeli, és a párjának is rosszul fog esni. Hisz mégiscsak az édesanyjáról van szó, aki megszülte és felnevelte őt.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Asztaldíszek gyorsan

Palkó Emese

Szuper gyorsan elkészíthető adventi asztaldíszek mindenkinek!

2024.12.22.    22


Álmaink nem hazudnak

Póda Erzsébet

Életünk egyharmadát alvással töltjük. Az alvás egy misztikus birodalomba vezet minket: az álmok tündéri vagy lidérces világába.

2024.11.5.    55


Évszakváltás – ruhatárcsere

Huszár Ágnes

Melyik nő ne ismerné az érzést, amikor áll a ruhás szekrény előtt, és nem talál kedvére való göncöt, amelyet felvehetne.

2024.10.22.    4


Kiszállni a komfortzónából!

Dienes Mirtill

Sok munkáltató panaszkodik, hogy a fiatalabb generáció csak 1-2 évig marad egy munkahelyen, majd továbbállnak. Ha nem találnak már motivációt, nem sokat tétováznak.

2024.9.23.    13


Égető nyár

Nagy Csivre Katalin

A nyári napsugarak veszélyesek. Égetnek. Megégetnek. Perzselnek. Szerelemmel. Veszedelmes érzelmekkel.

2024.7.19.   


A sokoldalú levendula

Póda Csenge

Vajon mi jut eszünkbe elsőként, ha a levenduláról van szó? (A cikk végén receptötlet)

2024.6.18.   


Mosogatógép – gyorsan és egyszerűen

PR-cikk

Biztos sokan érezték már, hogy szélmalomharcot vívnak nap mint nap a mosogatással.

2024.3.5.   


Esély a jófiúknak

Joó Fruzsina

A női szívekért versenyző pasik közül általában a rosszfiúk kerülnek ki győztesen.

2024.2.19.   


Kreatív meglepetések

PR-cikk

Mi a legjobb ajándék a párodnak? Mozgasd meg a fantáziád!

2023.2.3.   


A tökéletes ajándék

PR-cikk

Különleges ajándékot keresel egy különleges barátnak? Megtaláltad!

2023.1.31.   


9 tipp az anyagi stabilitásra

Faar Ida

Pénz. Mindennek az alfája és ómegája, a világ mozgatórugója – hiánya (állítólag a sokszoros megléte is) sok-sok gond és aggodalom forrása.

2023.1.15.    5


Különleges üveggyöngyök

PR-cikk

Törékeny eleganciát rejtenek magukban a sokszínű üveggyöngyök. Teremtsünk belőlük szépséget!

2022.10.19.