A lányokat elrabolják, ugye?


Molnár Miriam  2005.6.13. 11:48

New York-i munkatársunk a tévécsatornákon való szörfözésekor egy érdekes, lányrablásokról szóló műsorra talált.

Az amerikai televíziós csatornák nem sokban térnek el az otthoniaktól – általában itt sincs mit nézni a néhány igényesebb sorozaton és a kábéltévés filmeken kívül. A nyilvános tévécsatorna viszont egész jó dokumentum műsorokat szokott sugározni.

Nemrég véletlenül, vacsora közben kapcsoltam a tizenhármas csatornára, ahol egy érdekes mexikói fazekasokról szóló filmre lettem figyelmes. Miután a mexikói történet véget ért, Kirgizsztánról volt szó és arról az ottani szokásról, miszerint a lányokat a férfiak elrabolják, hogy feleségül vegyék őket. Erre persze megállt a villa a kezemben, nem hittem a fülemnek és a szememnek sem.

Az egyik történet egy fiúról szólt, aki 19 éves volt és a hegyekben élt. A szülők birkákat tartottak és az anyja noszogatta a fiút: ideje lenne már megnősülni, mert kell a dolgos kéz a családi vállalkozás számára. A fiú így egyik este elindult két barátjával együtt, hogy elraboljanak egy lányt, akit már régóta nézegetett magának, de nem merte megszólítani. Órákig járták a közeli várost egy bérelt autóval, de nem találták a lányt, a címét meg nem tudták. Végül, hogy ne térjenek vissza üres kézzel, a főszereplő eldöntötte, hogy jó lesz neki az a valutaváltóban dolgozó lány is, akitől a kiszemelt lány címét akarták megszerezni, de aki nem adta meg nekik. A valutaváltós lányt végül a három fiatal fiú el is vitte magával a hegyi faluba. A lány viszont nem adta be a derekát, hiába próbálták az ottani nők (!!!) rávenni, hogy fogadja el a menyasszonyi kendőt. Szép szóval és erőszakkal is kényszeríteni akarták, de a lány tartotta magát, így reggelre elengedték. (Szerintem azért is engedték el, mert filmesek végig kísérték az esetet.)

Sok lány viszont nem bírja a nyomást, ami rájuk nehezedik egy ilyen elrabláskor és elfogadják a kendőt, másnap pedig részt vesznek az esküvőn. A legtöbb esetben a lányok anyja is így ment férjhez, és a megszólaltatottak többsége nem talált semmi kivetnivalót a szokásban...

Egy kivétel mégis akadt. Egy apa és egy anya elmondta, hogy fél évvel ezelőtt elrabolták az idősebbik lányukat, és ők két napig nem tudtak a hollétéről. Amikor a második nap végén visszakapták, már nem élt – felakasztotta magát. Az apa nyíltan beszélt arról, hogy szerinte a lányát akarata ellenére tartották az idegen fiú házában. Valószínűleg megerőszakolták és ő ezt a traumát és szégyent nem tudta elviselni, inkább véget vetett az életének. A család feljelentést tett a rendőrségnél, de semmi sem történt, a nyomozást el sem kezdték, és vádat sem emeltek senki ellen. A szokás erősebb, mint a törvény.

Egy másik, több gyerekes nő arról beszélt, hogy több hónapig járt a férjével, aki megígérte neki, hogy nem fogja elrabolni, hanem együtt tervezik meg az esküvőt. Egy este viszont beállított a jövendő férj és barátaival a kint álló kocsiba kényszerítették őt. A megalázó történteket azzal magyarázták, hogy a fülükbe jutott, hogy valaki már feni a fogát a lányra, és nem akarták, hogy megelőzzék őket, és a lány máshoz menjen férjhez.

Amikor még Kirgizsztán a Szovjetunió tagállama volt, ez a szokás, más szokásokkal együtt, illegálissá vált, és nem volt ennyire gyakori. Mára viszont visszatértek a régi szokások és nyilvánvalóan sem az emberek, sem az állam nem tesz ellenük semmit.

A lány, akit a birkapásztor családja végül elengedett, azóta nem jár egyedül az utcán, és a rokonainál lakik. Az ő családja támogatja őt továbbtanulási terveiben, és vigyáznak rá. Sokan azonban nem ilyen szerencsések. Több anya is elmondta a kamera előtt, hogy helyesli a lányok elrablását, és azt is, hogy idegenek veszik kezükbe sorsuk irányítását. Azért kivétel is akad – egy fiatal lány mosolyogva mesélte, hogy őt is elrabolta a férje. Akkor nagyon haragudott rá és el akart szökni, de nem sikerült neki. Most viszont már nem is bánja, mert boldog.

A filmesek néhány hét múlva visszatértek a valutaváltóba. Egy férfit találtak ott. „A lányt, aki felváltotta az egyetemista lányt, már nem találják itt.” – mondta – „Úgy hallottam, elrabolták és férjez ment…”



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

A rendteremtés művészete

Huszár Ágnes

Nézzük csak, mit ajánl a témában a szakértő Marie Kondo a Tiszta öröm című könyvében!

2019.1.30.    16


Szlovákul szeretni

Huszár Ágnes

A rendkívül megkapó, egyszerűségében nagyszerű könyvborítón már akkor megakadt a szemem, amikor a kiadó még a megjelenés előtt a világhálón hirdette Durica Katarina legújabb regényét.

2016.6.10.    27


Hétköznapi hőseink

Tompa Orsolya

„Mindenkinek szüksége van egy képzelt világra, ami segít a nehéz időkben.” (Olvasmányélmény)

2016.4.13.    5


Mosolyogni tessék!

Fekete Krisztina

Avagy mindaz, amit Janikovszky Évától tanultam...

2015.4.1.  1    56


Mitől lesz isten az ember?

Póda Csanád

Recenzió a Pesti Magyar Színház Frankenstein című előadásáról.

2015.3.3.    24


Swing – az új magyar sikerfilm

Kiss Adrienn Éva

A legújabb magyar gyártású vígjáték három különböző generációjú nő történetét dolgozza fel.

2015.1.21.    10


És a hegyek visszhangozzák

Pénzes Tímea

A kabuli születésű író és orvos világsikerű regényeiért (Papírsárkányok, Ezeregy tündöklő nap) számos olvasó rajong.

2014.11.6.    5


Erlend Loe: Fvonk

Pénzes Tímea

Egy viszonylag vékony kötet, amely főként kétszemélyes párbeszédekből áll. Két férfi párbeszédéből. (Könyvrecenzió)

2014.9.16.   


100 magyar baka

Szilvási Krisztián

Már 100 év is eltelt azóta. Többségében békében, legalábbis az első világháborúhoz mérten, viszonylagos békében.

2014.8.14.   


Senko Karuza: Szigetlakók

Pénzes Tímea

A lapokról egy letűnőfélben levő életforma köszön vissza, ami sok turista számára jelenti a paradicsomot...

2014.7.17.   


Eldorádó – a poklon túl

Pénzes Tímea

A menekült tematika, legalábbis a hírek szintjén, jelen van mindennapjainkban, de szépirodalmi feldolgozása ritkaságszámba megy.

2014.6.5.    6


Stefano Benni: Gyorslábú Achille

Pénzes Tímea

Amikor hősünk, kéziratokkal a hóna alatt, kilépett az ajtón, a világ nem volt meg.

2014.4.25.    9