A libertinizmus iskolája


Angyal Sándor  2009.8.26. 19:00

De Sade márki neve sokak számára ismerősen hangzik, míg rengetegen csak csodálkozva, vagy közönyösen reagálnak, ha hallanak róla.

Róla lényegesen többen írtak, mint amennyien a műveit olvasták, melyeket Franciaországban csak a XX. század vége felé, egészen pontosan a hetvenes években tárták a nagyközönség elé.

A márki a mai napig az egyik legvitatottabb figurája történelmének, irodalmának. Nehezen állapítható meg, hogy utálattal, vagy csodálattal nézzünk-e rá, szeressük, vagy esetlegesen gyűlöljük életművét. Magyarországon Almási Miklós és Bajomi Lázár Endre foglalkozott eddig a Sade-eszmék és -művek befogadás-történetének buktatóival és paradoxonjaival. Egyik legnagyobb port kavart műve a Szodoma százhúsz napja, mely már a saját maga idejében is fergeteges botrányokat szült a közvéleményben. Máig megoldatlan kérdés, hogy egy ilyen művet szabad-e ekkora példányszámban megjelentetni. Mindenesetre 1970-ig csak a legvékonyabb értelmiségi réteg férhetett hozzá a márki műveihez.

„Ezt a könyvet tehát azoknak a felnőtt olvasóknak ajánljuk, akik pornográf tartalmától és durvaságától el tudnak vonatkoztatni, s meglátják benne a rokokó világ túláradó szexuális fantáziáját.” – ezeket a szavakat olvashatjuk az Atheneum Kiadó által 2000-ben piacra dobott könyv hátoldalán. A kérdés az, hogy az a mondat igaz-e vagy inkább ironikus? Erre a választ csak az elolvasása után tudjuk megmondani.

De Sade 1784-ben kezdett bele a regényírásba, de ekkorra a „libertinus” kifejezés már régen elveszítette rémítő auráját. A libertinus csupán züllött élvhajhász, aki, bármire szottyan kedve, kiéli minden gátlástalan gondolatát. A márki regényeiben a „libertinus” a kiválasztottak titulusa. Csak az méltó rá, aki teljes mértékben aláveti magát és szertelen vágyait egy szigorú elvnek.

A könyvben a silingi kastélyban folyó sajátos orgia az este hattól tízig tartó előadások nyomán halad. Négy előadónő van, akik egytől egyik idős kurtizánok, s megosztják élettapasztalataikat az egybegyűltekkel. Mindegyikük 150 passziót, tehát összesen 600 történetet mesél el 120 nap alatt. A négy libertinus, akik a mű főszereplői, előszeretettel viszik át a gyakorlatba a hallottakat. A hatszáz passzió, szexuális mánia a fokozatosság elvét követve halad az egyszerűtől a legbetegebbek felé. Sade azért alkotja meg ezt a művet, hogy feltárja a rejtélyt, megvédje a közönséghez való jogát, teremtő erővé fordítsa önnön számkivetettségét. Sade elszántan küzd a norma fogalma ellen: „Szerveink tekintetében egységesek vagyunk, de abban már korántsem, hogy mit szeretünk.” A Szodoma százhúsz napját a teljesség igénye, az előadások katalógusszerű jellege miatt sokan a XIX. század szexológiai munkák előfutárának tekintették.

Tehát nagy vonalakban: egy hermetikusan lezárt környezetben 120 napra, azaz négy hónapra összegyűlik 46 ember, hogy véghezvigyék a földön létező összes perverziót, ami csak létezik. Minden a megszabott rend szerint zajlik, hibáznia senkinek sem szabad. Az eseményeket négy libertinus kényúr irányítja. Sade azokat a személyeket helyezi bele ezekbe a szerepekbe, akikkel élete során konfliktusai támadtak. A műben nem létezik jó és nincs rossz. Az parancsol, aki a legerősebb.

A könyv tényleg csak az erős idegzetű olvasók számára ajánlott, mint azt már írtam, de aki szereti az elvontabb, érdekesebb és nem éppen hétköznapi írásokat, annak mindenképpen ajánlani tudom – persze csak akkor, ha az idegei kötélből vannak.



Hozzászólások

B. Szabi, 27. 08. 2009 10:40:47 Igen!
Iszonyat jó cikk lett, gratulálok! Nekem még csak a Pasolini-féle filmadaptációhoz volt szerencsém, hát az valami eszméletlenül kegyetlen és beteg alkotás! Kíváncsi lennék, mik a különbségek a két mű között...
    
Sandi, 27. 08. 2009 19:10:56 Re: Igen!
Először is köszönöm Szabikám! Örülök, hogy felkerült ez a cikk, bár lehet, hogy kissé más stílusú és más s mondanivalója, mint az itt előforduló írásoknak, de ilyen is van, erről is "illik" tudni. A könyvet pedig kölcsön tudom adni, ha érdekel :)
@


A rovat további cikkei

A rendteremtés művészete

Huszár Ágnes

Nézzük csak, mit ajánl a témában a szakértő Marie Kondo a Tiszta öröm című könyvében!

2019.1.30.    16


Szlovákul szeretni

Huszár Ágnes

A rendkívül megkapó, egyszerűségében nagyszerű könyvborítón már akkor megakadt a szemem, amikor a kiadó még a megjelenés előtt a világhálón hirdette Durica Katarina legújabb regényét.

2016.6.10.    27


Hétköznapi hőseink

Tompa Orsolya

„Mindenkinek szüksége van egy képzelt világra, ami segít a nehéz időkben.” (Olvasmányélmény)

2016.4.13.    5


Mosolyogni tessék!

Fekete Krisztina

Avagy mindaz, amit Janikovszky Évától tanultam...

2015.4.1.  1    56


Mitől lesz isten az ember?

Póda Csanád

Recenzió a Pesti Magyar Színház Frankenstein című előadásáról.

2015.3.3.    24


Swing – az új magyar sikerfilm

Kiss Adrienn Éva

A legújabb magyar gyártású vígjáték három különböző generációjú nő történetét dolgozza fel.

2015.1.21.    10


És a hegyek visszhangozzák

Pénzes Tímea

A kabuli születésű író és orvos világsikerű regényeiért (Papírsárkányok, Ezeregy tündöklő nap) számos olvasó rajong.

2014.11.6.    5


Erlend Loe: Fvonk

Pénzes Tímea

Egy viszonylag vékony kötet, amely főként kétszemélyes párbeszédekből áll. Két férfi párbeszédéből. (Könyvrecenzió)

2014.9.16.   


100 magyar baka

Szilvási Krisztián

Már 100 év is eltelt azóta. Többségében békében, legalábbis az első világháborúhoz mérten, viszonylagos békében.

2014.8.14.   


Senko Karuza: Szigetlakók

Pénzes Tímea

A lapokról egy letűnőfélben levő életforma köszön vissza, ami sok turista számára jelenti a paradicsomot...

2014.7.17.   


Eldorádó – a poklon túl

Pénzes Tímea

A menekült tematika, legalábbis a hírek szintjén, jelen van mindennapjainkban, de szépirodalmi feldolgozása ritkaságszámba megy.

2014.6.5.    6


Stefano Benni: Gyorslábú Achille

Pénzes Tímea

Amikor hősünk, kéziratokkal a hóna alatt, kilépett az ajtón, a világ nem volt meg.

2014.4.25.    9