A Napcirkusz két csodája

Molnár Miriam  2010.1.20. 19:07

Las Vegas nem olcsó hely…, de micsoda hely!

Las Vegasba az emberek különböző indíttatásból látogatnak el, és mivel nem egy olcsó hely (bár olcsón is meg lehet szállni és étkezni is, ha az ember nem válogatós), és a nevadai sivatag, tehát leginkább a semmi, közepén helyezkedik el, egy kicsit erősebb motiváció kell ahhoz, hogy odarepüljön a látogató, mint hogy egy kis kiruccanásra szottyant kedve.

Vegasba az emberek a következő okok miatt, illetve ezek egyvelege miatt mennek: szerencsejátékot játszani (ez az államok nagy részén tilos), alkoholizálni (New Yorkban például tilos nyilvános helyen alkoholos italt fogyasztani), prostituáltak szolgáltatásait igénybe venni (ez mindenhol, itt is illegális, de itt könnyebben hozzáférhető) és a showk miatt.

A vegasi szórakoztatóipar már a kaszinóváros megalapításától kezdve jelen van. Főleg zenével és tánccal szolgáltak az elején. Elvis és Frank Sinatra is fellépett itt, és nemrég Celin Dion hagyta el a várost öt év után. A komédiások, varázslók és mágusok mellett ma is fellép Cher és Bette Midler és ezekre az előadásokra fiatalok és idősek, férfiak és nők egyforma örömmel váltanak jegyet.

Vegas egyik nagy mágnese a Cirque du Soleil, azaz a Napcirkusz, a Kanadából indult modern cirkuszi produkció, amely mára megabiznisszé nőtte ki magát és több tucat produkcióval járja a világot.
Las Vegasban jelenleg hét Cirque du Soleil produkciót lehet látni. Ezek mind egy-egy hotel-casinóban találhatóak, a külön e produkcióknak épített színházakban. Ezeket a darabokat sehol máshol nem lehet megtekinteni, csak Vegasban. A showk nagyban különböznek egymástól, és talán csak az köti őket össze, hogy a néző mindegyikről azzal az érzéssel jön ki, hogy ilyet még nem látott.

Január elején szerencsém volt megtekinteni két Napcirkusz produkciót.

Az első az elég nagy port felkavart Zumanity című volt. Ez a show az emberi szexualitást mutatja be remek akrobatikus jelenetek segítségével. Mint majdnem minden Cirque showban, itt is bevonják a közönséget a színpadi történésekbe, de itt ez talán még gyakrabban esik meg, és bizonyára még kínosabb, mint egyébként. A csinos házigazda hölgy, aki civilben csinos férfi lehet, például egy alkalommal egy ötvenes, szexisnek semmilyen körülmények között nem mondható kanadai házaspárt invitált fel a színpadra. Miután elbeszélgetett velük röviden arról, hogy mivel foglakoznak (tehenekkel) felkérte őket, hogy vegyék le ruhájukat. Ez persze vicc volt, de voltak olyan felkért nézők is, akik komoly erotikus mozdulatokba bonyolódtak (felöltözve) egymással a színpadon, nagy taps közepette. Sok kellemes vicc szövi át az artisták szexis produkcióit, amelyek egyes jelenetekben csak annyiban különböznek a hagyományos cirkuszi produkciótól, hogy az artisták majdnem, vagy egészen mezítelenül hajtják azokat végre. De eredeti erotikus produkcióból és táncból is van bőven.

Aki a Zumanityre vált jegyet, az feltehetően tudja, mit várhat, mégis a show első harmadában néhányan elhagyták a nézőteret. Akik maradtak, azok viszont nagyon jól szórakoztak. Biztosan tetszett nekik az is, amikor két gyönyörű atléta koreografált verekedésbe került egymással, egy hölgy kegyeiért versenyezve – s a végén, a harc hevében, megcsókolták egymást. Két mezítelen nő pedig, egy akváriumszerű, átlátszó üvegtartályban táncolt egymással, félreérthetetlen erotikus mozdulatokkal. A kosztümök parányiak, de pazarok, és a hangulat pezseg, a remek élő zenének is köszönhetően.

A másik Napcirkusz produkció a Beatles LOVE címet viseli, és természetesen a híres angol zenekar számaira alapozott másfél óráról van szó.
Az akrobatikus bravúron kívül a LOVE a látványra épít. Itt nem élőzenét hallunk, hanem Beatles stúdió- és koncert hangfelvételeket. A csapat tagjai néha meg is szólalnak, mintha ott lennének velünk, valahol a színfalak mögött.

A nézőtér áttetsző vászonnal öt részre van osztva, míg a színpad a színház közepén helyezkedik el, mint a cirkuszi porond. A szereplők, alulról, felülről és a nézőtéri lejárókon keresztül minden irányból érkeznek, és ilyen sok irányban is távoznak. Állandóan történik valami, és a nézők néha szó szerint tátott szájjal figyelik a látnivalókat, avagy hangot adnak megdöbbenésüknek, tetszésüknek.

A Here Comes the Sun című dal alatt például először égő gyertyákból álló játékvonatok érkeznek a sötét és üres színpadra két oldalról, majd a színpad közepéből, egy lyukból előbukik egy ugyancsak égő gyertyákból álló nagy búraszerú gömb – a Nap. Három artista mutatja be művészetét a levegőben, selyem- és vászondarabokon lógva, a gyertyák fényében.

Az Octopus’s Garden című nóta közben a színpad és a nézőtér feletti tér megtelik lassan mozgó vízi csodákkal, medúzákkal és más tengeri herkentyűkkel. Egy pillanat alatt, a dal idejére mindannyian a tenger alatt találjuk magunkat. Görkorcsolyázó fiatalok röpdösnek a téren, és trambulinról egy nagy piros telefonfülke tetejére szállnak fel két másik dal alatt.

És ez így meg tovább, egészen addig, amíg az All You Need is Love című szám fel nem csendül. Ekkor az összes szereplő visszajön a színpadra, és a nézőkkel együtt tapsol és éneke, és egy pillanatra talán mindannyian elhisszük, hogy csak a szerelemre van szükségünk.

Hozzászólások

@

Küldés