Filmek nyárvégi estékre


Halász Kata  2010.8.18. 5:49

Egy dolgos hét után bizony nem olyan könnyű letekerni a hangerőt,…

…hogy ne legyen annyira fülrepesztő a fejemben kergetőző gondolatok visítása. Ilyenkor általában leveszek egy könyvet a polcról, vagy beülök egy filmre. Nem mondok nagyot azzal, hogy hosszú hónapok óta A tetovált lány című filmre váltott jegy volt a legjobb mozi-befektetésem. Sok olyan véleménnyel találkoztam, amely szerint egy lassan hömpölygő folyamra emlékeztet a mozi első fél órája, de én ezzel nem értek egyet. Szerintem izgalmasan és néha túlságosan realisztikusan mutatja be az eltűnt lány utáni nyomozás történetét.
Akinek elege lett az idei nyár szeszélyességéből, kedvére borzonghat és lúdbőrözhet a hófedte tájakat nézve – nem mintha maga a sztori egy puha, meleg gyapjútakaró érzetét keltené. A mai Amerika-dömpingben valóságos ínyencfalatnak számít a svéd nyelv, a tökéletlen kinézetű és bőrállagú színészek. Szinte elhiszem, hogy ez nem is fikció, pedig a Millenium-trilógia első darabjában van bőven tragikus sors, erőszak, gyilkosság, kegyetlenség. Ehhez igazodik a szerelmi szál síkossága, szinte érezni lehet a verejtékszagot, amitől lehet undorodni, de a valóságban sincs ez másképp.
Mindenkinek ajánlom A tetovált lányt, aki nem retten meg az őszintén ábrázolt, kendőzetlen erőszaktól. De csakis eredeti nyelven, ami ad neki egy pikáns ízt a komor hangulat keserűsége mellé (már előre rettegek az amerikai remake-től a kevésbé cizellált játékú Daniel Craig főszereplésével).

Eredeti cím: Män som hatar kvinnor (nyers fordításban: Férfiak, akik gyűlölik a nőket)
Svéd-dán-német thriller, 152 perc, 2009
Rendező: Niels Arden Oplev
Író: Stieg Larsson
Főszereplők: Michael Nygvist és Noomi Rapace


Akiknek a gazdasági válság és az ingadozó erősségű forint kilopta a pénztárcájából az idei nyaralásra valót, Corelli kapitány mandolinját ajánlom, mint búfelejtőt. Bár a film valószínűleg soha nem fog bekerülni a hollywoodi gyöngyszemek közé, egyszer mindenképp érdemes megnézni. Az egyszerű, kissé sablonos sztorit egy mondatban össze lehet foglalni. A második világháborúban a nyugodt, családias Kefalóniába érkező megszálló olasz katonai csapat operakedvelő kapitánya (Nicholas Cage) némi mediterrán otrombaságot nem nélkülözve udvarolni kezd a (természetesen) foglalt Pelagiának (Penélope Cruz). Nem szeretném lelőni a poént, így nem árulom el a történet végét, még akkor sem, ha valójában nem ez a film lényege és valódi értéke. Hanem? A lenyűgöző görög táj, az elképesztően kék tengerrel, az idilli falu, ahol az ember szívesen töltené élete hátralevő részét. Penélope Cruz csodálatosan ízes angolja és a bociszemű Cage hibátlanul eltalált olasz akcentusa, nem beszélve a gyönyörű mandolinjátékról!
A Corelli kapitány mandolinja olyan, mint egy erős ouzo: nem túl finom, de kellemes utóérzetet kelt.

Eredeti cím: Captain Corelli’s Mandolin
Amerikai-angol-francia romantikus dráma, 127 perc, 2001
Rendező: John Madden
Író: Louis de Berniéres
Főszereplők: Nicholas Cage és Penélope Cruz


A harmadik filmmel kapcsolatban vegyesek az érzéseim. Ha valaki pisztolyt szorítana a halántékomhoz, és az arcomba ordítva követelné, nevezzem meg a kedvenc színészemet, valószínűleg Leonardo DiCaprio nevét mondanám. Bevallom, már vártam, hogy eddigi tökéletes filmszerep választásainak (a Titanicot én a publicitás számlájára írom) listájára mikor kerül nem csúf, de zavaró tintapaca. Most. Az Eredettel hasonló a problémám, mint az Avatárral volt: lenyűgöző technika, csodás látvány, féllábú, suta sztori.
A Mátrix óta nemigen tudnak megvásárolni látszatvilág a valóságban-, illetve álmokon keresztül manipuláljuk az embereket-típusú elgondolással. És, ha még csak szimpla álomról lenne szó, de a készítők nem vacakoltak, egyből álom volt az álomban, amit később rendesen négyzetre emeltek és további szintekre vittek, pedig nem attól jó egy mozi, hogy bonyolult a cselekménye. Pedig első olvasásra egyszerűnek tűnik: a jövő top-tolvaja nem Van Goghot lop, hanem fejekben turkálva hasznos információkat gyűjt és most a legnagyobb húzásra készül: vissza akar térni az eredethez, hogy egy gondolatot ültessen el az áldozat fejében.
Nem akarok senkit elkedvteleníteni, DiCaprio továbbra is óriási, és ezennel megfogadom, hogy levetkőzve az előítéletemet, mély levegőt veszek és megnézem még egyszer.

Eredeti cím: Inception
Amerikai-angol sci-fi, 142 perc, 2010
Rendező: Christopher Nolan
Író: Christopher Nolan
Főszereplők: Leonardo DiCaprio, Ellen Page, Ken Watanabe, Marion Cotillard



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

A rendteremtés művészete

Huszár Ágnes

Nézzük csak, mit ajánl a témában a szakértő Marie Kondo a Tiszta öröm című könyvében!

2019.1.30.    16


Szlovákul szeretni

Huszár Ágnes

A rendkívül megkapó, egyszerűségében nagyszerű könyvborítón már akkor megakadt a szemem, amikor a kiadó még a megjelenés előtt a világhálón hirdette Durica Katarina legújabb regényét.

2016.6.10.    27


Hétköznapi hőseink

Tompa Orsolya

„Mindenkinek szüksége van egy képzelt világra, ami segít a nehéz időkben.” (Olvasmányélmény)

2016.4.13.    5


Mosolyogni tessék!

Fekete Krisztina

Avagy mindaz, amit Janikovszky Évától tanultam...

2015.4.1.  1    56


Mitől lesz isten az ember?

Póda Csanád

Recenzió a Pesti Magyar Színház Frankenstein című előadásáról.

2015.3.3.    24


Swing – az új magyar sikerfilm

Kiss Adrienn Éva

A legújabb magyar gyártású vígjáték három különböző generációjú nő történetét dolgozza fel.

2015.1.21.    10


És a hegyek visszhangozzák

Pénzes Tímea

A kabuli születésű író és orvos világsikerű regényeiért (Papírsárkányok, Ezeregy tündöklő nap) számos olvasó rajong.

2014.11.6.    5


Erlend Loe: Fvonk

Pénzes Tímea

Egy viszonylag vékony kötet, amely főként kétszemélyes párbeszédekből áll. Két férfi párbeszédéből. (Könyvrecenzió)

2014.9.16.   


100 magyar baka

Szilvási Krisztián

Már 100 év is eltelt azóta. Többségében békében, legalábbis az első világháborúhoz mérten, viszonylagos békében.

2014.8.14.   


Senko Karuza: Szigetlakók

Pénzes Tímea

A lapokról egy letűnőfélben levő életforma köszön vissza, ami sok turista számára jelenti a paradicsomot...

2014.7.17.   


Eldorádó – a poklon túl

Pénzes Tímea

A menekült tematika, legalábbis a hírek szintjén, jelen van mindennapjainkban, de szépirodalmi feldolgozása ritkaságszámba megy.

2014.6.5.    6


Stefano Benni: Gyorslábú Achille

Pénzes Tímea

Amikor hősünk, kéziratokkal a hóna alatt, kilépett az ajtón, a világ nem volt meg.

2014.4.25.    9