Jane Austen és a Pemberley krónikák


Huszár Ágnes  2012.2.1. 6:34

Nagy fába vágta a fejszéjét Rebecca Ann Collins ausztrál írónő, amikor 1996-ban útjára indította a Pemberley krónikák könyvsorozatát.

Az írónő Jane Austen világhírű Büszkeség és balítélet című történetét gondolta tovább és vetette papírra, miután tízes évei a történet bűvöletében teltek. Egyetemista éveit a 19. századi szerző életének és munkásságának tanulmányozásával töltötte, mindent elolvasott arról a korról, amiben a szereplők éltek. Később könyvtárosként is folytatta kutatásait Jane Austen szereplőinek történelmi és társadalmi környezetéről, hiszen – megfogalmazása szerint – kényelmesen érzi magát abban a korban, amelyről ír, emellett nagyban csodálja Jane Austen értékrendjét és világlátását.

Ki ne ismerné a Büszkeség és balítélet Elizabeth-jét és Mr. Darcyját? A rajongók minden bizonnyal olvasták a regényt, de minimum látták valamelyik filmváltozatot. Én személy szerint a hatrészes BBC-sorozat imádója lettem, majd ezután olvastam el a regényt, és megkönnyebbültem, hogy mindkettő ugyanazt a világot mutatta meg, és egyikből sem hiányzott Lizzy csipkelődő, mégis józan megítélése, illetve Mr. Darcy tartózkodó hűvössége, ami persze megváltozik a történet végére. Aki olvasóként vagy nézőként betekint a 19. századi Anglia kényelmes vidéki életét élő urak és hölgyek világába, biztosan állíthatom, hogy egy pillanat alatt az írónő által teremtett miliő, leírások és párbeszédek rajongójává válik.

Mikor megláttam a könyvkínálatban a Pemberley krónikák című kötetet, ujjongó öröm fogott el: kell ez a könyv! Elképzeltem, ahogy bevackolom magam egy karosszékbe, és élvezettel merülök el a folytatásban. Majd elég gyorsan rájöttem, hogy – bizonyos szempontból – egy gyenge másolatot tartok a kezemben, és megállapítottam, hogy Rebecca Ann Collins fejszéje kicsorbult, talán el is törött, amikor belevágta abba a bizonyos nehéz fába. Végülis megkaptam a történet folytatását, hiszen Mr. Darcy, Lizzy és családjuk, Mr. Bingley, Jane és Benneték élete folydogál tovább, még akkor is, ha a regényben alig érzékelhető az idő múlása, egysíkúvá váltak a jellemek, és az írónő gyakran ismétli önmagát. A könyv olvasása közben végig hiányérzet gyötört.

A Pemberly krónikák elején igazából nem történik semmi új, csak a szereplők gondolnak vissza – elmerengve, bárgyú mosollyal az arcukon – az elmúlt eseményekre. Eleinte ez még nem zavaró az izgalomra, az ironikus kritikára, a történésekre éhes olvasónak, de amikor a 170. oldal után is ugyanaz köszön vissza (tudniillik, hogy Lizzy milyen hálás a sorsnak, amiért Mr. Darcy beleavatkozott Mr. Bingley életébe, megmentette a Bennet család becsületét, és ezzel utat engedett iránta érzett szerelmének), akkor a legtöbb türelmes olvasónak elmehet a kedve a könyv olvasásától. A Jane Austen könyvekre jellemző kedvesség, báj és az úri világ ironikus megjelenítése itt megmosolyogtató, művi, néhol erőltetett, de tetszhet azoknak az olvasóknak, akik ezt a világot túlzottan imádják, és el tudják viselni annak tömény, szirupos, mégis pátosszal teli leírását.

A szereplők környezetében múlik az idő, Anglia társadalmi változásait ők is megismerik, mégis az az érzése az olvasónak, hogy az ő világukban az idő döcög, nem jut el hozzájuk az iparosítás, modernizáció szele. Ez rendben is van, hiszen egy vidéki kastélyban élnek, és ha meglátogatják egymást, akkor hetekre beköltöznek a rokon vendégszobáiba. A Pemberley krónikákban ezekről a változásokról olvashatunk, de sajnos csak beszámoló jelleggel, nem szervesen a történetbe ágyazva. Az írónő megjeleníti az angol parlamentben bekövetkező változásokat, a zúgolódó, szegény embertömegek sorsát és a vidéki gazdaságok átalakulását, mégsem érezzük, hogy beléptünk a 19. századba, igazán részesei lennénk az eredeti karakterek életének, illetve annak folytatásának. Ami az izgalmakat illeti, Mr. Darcy unokatestvérének színrelépése kicsit segít a helyzeten, és talán ő az egyetlen karakter, aki nem kétdimenziós, igazán él, és üdítően hat.

A továbbgondolt könyvek és filmek az eredeti alkotók jelenlétének és munkájának hiányában általában csalódást okoznak a rajongóknak. Mégsem beszélem le Jane Austen rajongóit a folytatás elolvasásától, csak figyelmeztetem őket, hogy valószínűleg nem azt kapják majd, amit várnak.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Szlovákul szeretni

Huszár Ágnes

A rendkívül megkapó, egyszerűségében nagyszerű könyvborítón már akkor megakadt a szemem, amikor a kiadó még a megjelenés előtt a világhálón hirdette Durica Katarina legújabb regényét.

2016.6.10.    27


Hétköznapi hőseink

Tompa Orsolya

„Mindenkinek szüksége van egy képzelt világra, ami segít a nehéz időkben.” (Olvasmányélmény)

2016.4.13.    5


Mosolyogni tessék!

Fekete Krisztina

Avagy mindaz, amit Janikovszky Évától tanultam...

2015.4.1.  1    56


Mitől lesz isten az ember?

Póda Csanád

Recenzió a Pesti Magyar Színház Frankenstein című előadásáról.

2015.3.3.    24


Swing – az új magyar sikerfilm

Kiss Adrienn Éva

A legújabb magyar gyártású vígjáték három különböző generációjú nő történetét dolgozza fel.

2015.1.21.    10


És a hegyek visszhangozzák

Pénzes Tímea

A kabuli születésű író és orvos világsikerű regényeiért (Papírsárkányok, Ezeregy tündöklő nap) számos olvasó rajong.

2014.11.6.    5


Erlend Loe: Fvonk

Pénzes Tímea

Egy viszonylag vékony kötet, amely főként kétszemélyes párbeszédekből áll. Két férfi párbeszédéből. (Könyvrecenzió)

2014.9.16.   


100 magyar baka

Szilvási Krisztián

Már 100 év is eltelt azóta. Többségében békében, legalábbis az első világháborúhoz mérten, viszonylagos békében.

2014.8.14.   


Senko Karuza: Szigetlakók

Pénzes Tímea

A lapokról egy letűnőfélben levő életforma köszön vissza, ami sok turista számára jelenti a paradicsomot...

2014.7.17.   


Eldorádó – a poklon túl

Pénzes Tímea

A menekült tematika, legalábbis a hírek szintjén, jelen van mindennapjainkban, de szépirodalmi feldolgozása ritkaságszámba megy.

2014.6.5.    6


Stefano Benni: Gyorslábú Achille

Pénzes Tímea

Amikor hősünk, kéziratokkal a hóna alatt, kilépett az ajtón, a világ nem volt meg.

2014.4.25.    9


Bíró Szabolcs: Ragnarök

Szilvási Krisztián

A Világfa összes ágára esküszöm, hogy bár a viking történelem ismerete nem, de feléjük mutató szimpátiám itt csörgedezik az ereimben...

2014.4.14.